Miért jó állampapírba fektetni? Magas hozamot ígér a kamatadómentes állami értékpapír
Fotó: Pixabay
Újabb lakossági állampapírokat bocsátott ki a pénzügyminisztérium. Noha ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a lakosságtól kér kölcsön az állam, az általunk megkérdezett szakember szerint nincs bajban a romániai gazdaság, az állampapírokat pedig mind a kamatláb, mind a biztonságosság tekintetében jobb befektetésnek vélik a bankbetéteknél.
2019. szeptember 24., 09:072019. szeptember 24., 09:07
A kincstár helyi fiókjaiban szeptember 30-áig, a városi postahivatalokban szeptember 27-éig, a vidékiekben pedig 26-áig lehet megvásárolni a pénzügyminisztérium által múlt hétfőn kibocsátott értékpapírokat. A Tezaur programban kibocsátott,
A kötvényeket a 18. életévüket betöltött állampolgárok vásárolhatják meg, bármekkora értékben, ugyanis a pénzügyminisztérium közleménye szerint eltörölték a befektetések felső határértékét. Az értékpapírok kamatát a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott határidőkig fizeti ki az állam.
A lakossági állampapírok idő előtt visszaválthatók, átruházhatók, illetve a befektető elhalálozása esetén örökölhetők.
„Kérdés az, hogy miért jobb ez, mint mondjuk a bankbetét. Azért, mert magasabb kamatlábat ígérnek érte. Tehát ha az ember államkötvényekbe fekteti a pénzét, nem a bankba, akkor több pénzt kap érte, és
– vázolta a lakossági állampapírok előnyeit megkeresésünkre Szabó Árpád gazdasági szakember. Megjegyezte, ezt könnyen megteheti az állam, hiszen „a kezében van a pénznyomtató gép bekapcsológombja”, tehát ha nincs pénze a kölcsön törlesztésére, akkor nyomtat. Ennek infláció a következménye, és lehet, hogy már semmit nem fog érni a befektetők pénze, de mindenképpen visszakapják azt,
– magyarázta a legrosszabb forgatókönyveket a közgazdász, de rögtön hozzátette, hogy ennek veszélye nem áll fenn, hiszen nincs nagy bajban a romániai gazdaság.
„Annyira komolyan szokták venni ezt a dolgot az állampapírokkal, államkötvényekkel, hogy például 1956 őszén, amikor az oroszok lőtték Budapestet, Magyarország még akkor is fizette a külföldi adósságait, mert
– fogalmazott a szakember. Kivételek azért előfordulhatnak, tette hozzá, megemlítve Argentína esetét, ahol az elmúlt harminc évben kétszer is államcsőd volt, illetve Ciprust, ahol a gazdaság összeomlása miatt néhány évvel ezelőtt minden 20 ezer eurónál nagyobb bankbetétet államosítottak. Ilyen azonban ritkán történik, rendszerint minden országban az államkötvények számítanak a legbiztonságosabbnak, ezt követik az önkormányzati, majd a vállalati kötvények – összegzett Szabó Árpád.
A lakossági állampapírok kibocsátását februárban kezdte el a pénzügyminisztérium a Tezaur programban, és a tervek szerint a kibocsátás egész évben tart majd, háromhetes jegyzési időszakkal minden hónapban.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
5 hozzászólás