
Tavaly közel négyszázan vettek részt a marosvásárhelyi ülésszakon. Idén Kovásznán találkoznak
Fotó: Albert Optimun Medicals
Jelentős eseményre készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Április 3-a és 5-e között Kovásznán szervezi meg hagyományos, sorban a 33. tudományos ülésszakát.
2025. február 19., 14:362025. február 19., 14:36
2025. február 19., 14:462025. február 19., 14:46
Az idei konferenciára február 21-ig van mód összefoglalót beküldeni, valamint addig érvényes a kedvezményes jelentkezés is, a szervezők ezt követően véglegesítik a programot – tudtuk meg ez utóbbiakat képviselő Albert András szemész-főorvostól. A rendezvény kilenc év után kerül vissza Kovásznára – 2017-ben több mint négyszáz orvos mutatott érdeklődést iránta. Tavaly 393 résztvevővel tartották meg Marosvásárhelyen, ahol 17 szekcióban összesen 105 dolgozatot mutattak be. A plenáris és továbbképző előadások mellett öt műhelymunka és egy kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot, a bemutatott tanulmányok kivonatai az EME szakfolyóiratában, az Orvostudományi Értesítőben jelennek meg. 2023-ban Csíkszereda volt az esemény helyszíne.
Fotó: Albert Optimun Medicals
Az utóbbi években a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a konferencia társszervezőjeként vesz részt az eseményen, amelyet a romániai orvos-, fogorvos- és gyógyszerészkollégiumok akkreditálnak. Ez azért fontos, mert
– magyarázza Albert András. Az idei esemény ismét kiemelkedő szakmai fórumot és közösségi élményt ígér mindazok számára, akik elkötelezettek a tudományos kutatás, az egészségügyi oktatás és a szakmai együttműködés iránt. A rendezvény azonban nemcsak szakmai fórumként, hanem találkozási pontként is szolgál: lehetőséget nyújt a különböző szakterületek, nemzedékek, régiók képviselőinek eszmecseréjére, együttműködésére, új szakmai kapcsolatok kiépítésére és a meglévők ápolására.
Az erdélyi magyar tudományosság egyik legfontosabb fóruma, az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gazdag, ám viszontagságos múltra tekint vissza. A tudományos kutatás kezdettől fogva összekapcsolódott az eredmények saját kiadványokban való közlésével, és ennek jegyében az Orvostudományi Szakosztály 1906-ban önállóvá vált. Bár 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta az egyesület működését, az erdélyi magyarság tudományos és művelődési igényeit kiszolgáló, közel százéves hagyományt nem lehetett megszüntetni: a közösség tovább élt az egykori tagok munkásságában. 1990-ben erre alapozva indulhatott újra a szervezet, és az orvostudományi – a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének köszönhetően – az EME legnépesebb és legdinamikusabb szakosztályává vált. Kiemelkedő szerepet vállalt a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként: évtizedeken át segítette és fenntartotta az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést, miközben ösztönözte az aktív romániai orvos- és gyógyszerésztársadalmat a tudományos közreműködésre, támogatta a fiatal szakemberek szakmai fejlődését. A szakosztály tudományos-szakmai tevékenységének csúcspontját az évente megrendezett tudományos vándorgyűlések képezik, amelyeket Erdély magyarlakta városaiban tartanak. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok legfrissebb eredményeinek megismerésére, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!