
Tavaly közel négyszázan vettek részt a marosvásárhelyi ülésszakon. Idén Kovásznán találkoznak
Fotó: Albert Optimun Medicals
Jelentős eseményre készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Április 3-a és 5-e között Kovásznán szervezi meg hagyományos, sorban a 33. tudományos ülésszakát.
2025. február 19., 14:362025. február 19., 14:36
2025. február 19., 14:462025. február 19., 14:46
Az idei konferenciára február 21-ig van mód összefoglalót beküldeni, valamint addig érvényes a kedvezményes jelentkezés is, a szervezők ezt követően véglegesítik a programot – tudtuk meg ez utóbbiakat képviselő Albert András szemész-főorvostól. A rendezvény kilenc év után kerül vissza Kovásznára – 2017-ben több mint négyszáz orvos mutatott érdeklődést iránta. Tavaly 393 résztvevővel tartották meg Marosvásárhelyen, ahol 17 szekcióban összesen 105 dolgozatot mutattak be. A plenáris és továbbképző előadások mellett öt műhelymunka és egy kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot, a bemutatott tanulmányok kivonatai az EME szakfolyóiratában, az Orvostudományi Értesítőben jelennek meg. 2023-ban Csíkszereda volt az esemény helyszíne.
Fotó: Albert Optimun Medicals
Az utóbbi években a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a konferencia társszervezőjeként vesz részt az eseményen, amelyet a romániai orvos-, fogorvos- és gyógyszerészkollégiumok akkreditálnak. Ez azért fontos, mert
– magyarázza Albert András. Az idei esemény ismét kiemelkedő szakmai fórumot és közösségi élményt ígér mindazok számára, akik elkötelezettek a tudományos kutatás, az egészségügyi oktatás és a szakmai együttműködés iránt. A rendezvény azonban nemcsak szakmai fórumként, hanem találkozási pontként is szolgál: lehetőséget nyújt a különböző szakterületek, nemzedékek, régiók képviselőinek eszmecseréjére, együttműködésére, új szakmai kapcsolatok kiépítésére és a meglévők ápolására.
Az erdélyi magyar tudományosság egyik legfontosabb fóruma, az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gazdag, ám viszontagságos múltra tekint vissza. A tudományos kutatás kezdettől fogva összekapcsolódott az eredmények saját kiadványokban való közlésével, és ennek jegyében az Orvostudományi Szakosztály 1906-ban önállóvá vált. Bár 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta az egyesület működését, az erdélyi magyarság tudományos és művelődési igényeit kiszolgáló, közel százéves hagyományt nem lehetett megszüntetni: a közösség tovább élt az egykori tagok munkásságában. 1990-ben erre alapozva indulhatott újra a szervezet, és az orvostudományi – a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének köszönhetően – az EME legnépesebb és legdinamikusabb szakosztályává vált. Kiemelkedő szerepet vállalt a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként: évtizedeken át segítette és fenntartotta az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést, miközben ösztönözte az aktív romániai orvos- és gyógyszerésztársadalmat a tudományos közreműködésre, támogatta a fiatal szakemberek szakmai fejlődését. A szakosztály tudományos-szakmai tevékenységének csúcspontját az évente megrendezett tudományos vándorgyűlések képezik, amelyeket Erdély magyarlakta városaiban tartanak. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok legfrissebb eredményeinek megismerésére, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására.
Római katolikus, görögkatolikus és ortodox egyházi méltóságok vettek részt szombaton Gyulafehérváron a Márton Áron emlékére szervezett rendezvényen. A püspök a múlt századi erdélyi közélet egyik meghatározó szellemi vezetője volt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
szóljon hozzá!