Hirdetés
Hirdetés

Kovásznán találkozik az orvostársadalom krémje

Tavaly közel négyszázan vettek részt a marosvásárhelyi ülésszakon. Idén Kovásznán találkoznak

Tavaly közel négyszázan vettek részt a marosvásárhelyi ülésszakon. Idén Kovásznán találkoznak

Fotó: Albert Optimun Medicals

Jelentős eseményre készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Április 3-a és 5-e között Kovásznán szervezi meg hagyományos, sorban a 33. tudományos ülésszakát.

Kocsis Károly

2025. február 19., 14:362025. február 19., 14:36

2025. február 19., 14:462025. február 19., 14:46

Az idei konferenciára február 21-ig van mód összefoglalót beküldeni, valamint addig érvényes a kedvezményes jelentkezés is, a szervezők ezt követően véglegesítik a programot – tudtuk meg ez utóbbiakat képviselő Albert András szemész-főorvostól. A rendezvény kilenc év után kerül vissza Kovásznára – 2017-ben több mint négyszáz orvos mutatott érdeklődést iránta. Tavaly 393 résztvevővel tartották meg Marosvásárhelyen, ahol 17 szekcióban összesen 105 dolgozatot mutattak be. A plenáris és továbbképző előadások mellett öt műhelymunka és egy kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot, a bemutatott tanulmányok kivonatai az EME szakfolyóiratában, az Orvostudományi Értesítőben jelennek meg. 2023-ban Csíkszereda volt az esemény helyszíne.

•  Fotó: Albert Optimun Medicals Galéria

Fotó: Albert Optimun Medicals

Az utóbbi években a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a konferencia társszervezőjeként vesz részt az eseményen, amelyet a romániai orvos-, fogorvos- és gyógyszerészkollégiumok akkreditálnak. Ez azért fontos, mert

Hirdetés

az egészségügyi szakemberek számára a továbbképző tanfolyamokon való részvétel elengedhetetlen szakmai engedélyük megújításához

– magyarázza Albert András. Az idei esemény ismét kiemelkedő szakmai fórumot és közösségi élményt ígér mindazok számára, akik elkötelezettek a tudományos kutatás, az egészségügyi oktatás és a szakmai együttműködés iránt. A rendezvény azonban nemcsak szakmai fórumként, hanem találkozási pontként is szolgál: lehetőséget nyújt a különböző szakterületek, nemzedékek, régiók képviselőinek eszmecseréjére, együttműködésére, új szakmai kapcsolatok kiépítésére és a meglévők ápolására.

Az erdélyi magyar tudományosság egyik legfontosabb fóruma, az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gazdag, ám viszontagságos múltra tekint vissza. A tudományos kutatás kezdettől fogva összekapcsolódott az eredmények saját kiadványokban való közlésével, és ennek jegyében az Orvostudományi Szakosztály 1906-ban önállóvá vált. Bár 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta az egyesület működését, az erdélyi magyarság tudományos és művelődési igényeit kiszolgáló, közel százéves hagyományt nem lehetett megszüntetni: a közösség tovább élt az egykori tagok munkásságában. 1990-ben erre alapozva indulhatott újra a szervezet, és az orvostudományi – a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének köszönhetően – az EME legnépesebb és legdinamikusabb szakosztályává vált. Kiemelkedő szerepet vállalt a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként: évtizedeken át segítette és fenntartotta az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést, miközben ösztönözte az aktív romániai orvos- és gyógyszerésztársadalmat a tudományos közreműködésre, támogatta a fiatal szakemberek szakmai fejlődését. A szakosztály tudományos-szakmai tevékenységének csúcspontját az évente megrendezett tudományos vándorgyűlések képezik, amelyeket Erdély magyarlakta városaiban tartanak. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok legfrissebb eredményeinek megismerésére, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés