
Tavaly közel négyszázan vettek részt a marosvásárhelyi ülésszakon. Idén Kovásznán találkoznak
Fotó: Albert Optimun Medicals
Jelentős eseményre készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Április 3-a és 5-e között Kovásznán szervezi meg hagyományos, sorban a 33. tudományos ülésszakát.
2025. február 19., 14:362025. február 19., 14:36
2025. február 19., 14:462025. február 19., 14:46
Az idei konferenciára február 21-ig van mód összefoglalót beküldeni, valamint addig érvényes a kedvezményes jelentkezés is, a szervezők ezt követően véglegesítik a programot – tudtuk meg ez utóbbiakat képviselő Albert András szemész-főorvostól. A rendezvény kilenc év után kerül vissza Kovásznára – 2017-ben több mint négyszáz orvos mutatott érdeklődést iránta. Tavaly 393 résztvevővel tartották meg Marosvásárhelyen, ahol 17 szekcióban összesen 105 dolgozatot mutattak be. A plenáris és továbbképző előadások mellett öt műhelymunka és egy kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot, a bemutatott tanulmányok kivonatai az EME szakfolyóiratában, az Orvostudományi Értesítőben jelennek meg. 2023-ban Csíkszereda volt az esemény helyszíne.
Fotó: Albert Optimun Medicals
Az utóbbi években a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a konferencia társszervezőjeként vesz részt az eseményen, amelyet a romániai orvos-, fogorvos- és gyógyszerészkollégiumok akkreditálnak. Ez azért fontos, mert
– magyarázza Albert András. Az idei esemény ismét kiemelkedő szakmai fórumot és közösségi élményt ígér mindazok számára, akik elkötelezettek a tudományos kutatás, az egészségügyi oktatás és a szakmai együttműködés iránt. A rendezvény azonban nemcsak szakmai fórumként, hanem találkozási pontként is szolgál: lehetőséget nyújt a különböző szakterületek, nemzedékek, régiók képviselőinek eszmecseréjére, együttműködésére, új szakmai kapcsolatok kiépítésére és a meglévők ápolására.
Az erdélyi magyar tudományosság egyik legfontosabb fóruma, az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gazdag, ám viszontagságos múltra tekint vissza. A tudományos kutatás kezdettől fogva összekapcsolódott az eredmények saját kiadványokban való közlésével, és ennek jegyében az Orvostudományi Szakosztály 1906-ban önállóvá vált. Bár 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta az egyesület működését, az erdélyi magyarság tudományos és művelődési igényeit kiszolgáló, közel százéves hagyományt nem lehetett megszüntetni: a közösség tovább élt az egykori tagok munkásságában. 1990-ben erre alapozva indulhatott újra a szervezet, és az orvostudományi – a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének köszönhetően – az EME legnépesebb és legdinamikusabb szakosztályává vált. Kiemelkedő szerepet vállalt a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként: évtizedeken át segítette és fenntartotta az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést, miközben ösztönözte az aktív romániai orvos- és gyógyszerésztársadalmat a tudományos közreműködésre, támogatta a fiatal szakemberek szakmai fejlődését. A szakosztály tudományos-szakmai tevékenységének csúcspontját az évente megrendezett tudományos vándorgyűlések képezik, amelyeket Erdély magyarlakta városaiban tartanak. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok legfrissebb eredményeinek megismerésére, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
szóljon hozzá!