A hulladékgazdálkodás globális helyzetéről beszélt Tóth-Deák László (balra), Körösfőy Sándor (jobbra) pedig a helyi kihívásokról
Fotó: Erdély Bálint Előd
Európa azt kockáztatja, hogy belefullad a saját szemetébe, eközben viszont Románia – ahol a tagországok között az egyik legkisebb az újrahasznosítás aránya, a lerakóba kerülő hulladéké pedig a legnagyobb – még mindig húsz évvel korábbi problémákra keresi a megoldást. Sok évvel az EU-s szelektív hulladékgyűjtési kötelezettség bevezetését követően nálunk a lakosság egy része még mindig valami divatos új szokásként tekint a kötelezettségre, a hulladékgazdálkodás pedig veszteségesen működik, mert az önkormányzatok egy része még a kötelező környezetvédelmi adókat sem engedi belefoglalni a szemétszállítási díjba.
2020. december 21., 22:022020. december 21., 22:02
A hulladék összmennyiségének a 48 százaléka kerül újrahasznosításra az Európai Unióban, de a reciklálás mértékét tekintve óriási különbségek vannak a tagországok között,
Romániában nagyon magas ez az arány, ennél rosszabbul csak Málta teljesít az EU tagországok közül. A lista első helyein olyan országok állnak mint Svédország, Németország, ahol nemcsak az újrahasznosítási arány magas, hanem az energianyerés céljára történő hulladékfelhasználás is – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete által a hulladékgazdálkodás témájában megszervezett beszélgetés felvezető előadásában, amelyet Kassay János, az Eco-Csík hulladékgazdálkodási vállalat alapítója és adminisztrátora, egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezetgazdálkodást oktató egyetemi tanára tartott meg csütörtök este a székelyudvarhelyi Agora Business Centerben.
A hulladékgazdálkodás jelene és jövője című előadásában Kassay János kitért arra is, a romániai hulladékgazdálkodásban probléma az is, hogy nincs törvény a komposzt előállítására és értékesítésére, miközben tőlünk nyugatabbra erre is léteznek jól kiforrott technológiák és jól működő példák.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Globális szinten Európában keletkezik a hulladéknak mintegy 40–45 százaléka, európai országok a legnagyobb hulladéktermelők világszerte. Mindeközben Kína a legnagyobb műanyaghulladék-felvásárló, -feldolgozó és végtermék-előállító ország a világon, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, illetve Dél-Amerikából egyaránt oda áramlik a műanyaghulladék, ám ez idén a koronavírus-járvány hatására leállt, ami meglehetősen nagy visszaesést okozott a piacon – mutatott rá a járványnak a hulladékgazdálkodással is összefüggő érdekes jelenségére a szakember.
„Európában elég erős az a trend, hogy a képződő hulladékmennyiséget csökkentsük. Tehát elsősorban a megelőzésre próbáljuk meg helyezni a hangsúlyt. Gyakorlatilag ki kellene alakuljon a hulladékmentes áru közgondolkodás. Létezik törvény arra, hogy milyen a hulladékhierarchia. A megelőzés után jönnek a felhasználásnak a különböző módjai – hasznosítsuk újra, kerüljön bele egy termelési ciklusba, és így tovább. Az utolsó lehetőség vagy fokozat az, hogy kerüljön be egy lerakóba, ez előtt van az energiairányú felhasználás. Tulajdonképpen
Tehát ha megfelelő újrahasznosítás történne – amilyet látunk Nyugat-Európában –, akkor a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökkenne. Ahol az utolsó, fel nem használható hulladéktípust elégetik, ott gyakorlatilag a megmaradt hamut rakják le a lerakóba, és ez a mennyiség 1 százalék körül van” – magyarázta Kassay János.
Archív
Fotó: Barabás Ákos
„Keveset beszélünk arról, hogy a szelektíven gyűjtött hulladéknak is a 30–35 százaléka ugyanott végzi, mint a többi, mert egyszerűen nem értékesíthető, a piacon nem eladható” – jelentette ki Kassay János, rámutatva arra is, hogy egyre inkább csökken az újrahasznosítható hulladék aránya, a szelektív hulladék értékesítése pedig nem egy nagy üzlet.
hogy könnyebben lehessen újrahasznosítani azokat, a termékek piacát támogatni kellene, a lakosság pedig plusz hozzáadott értéknek kellene tekintse az újrahasznosítást, és ezért hajlandó kellene legyen egy kicsit többet fizetni – vonta le a következtetéseket a szakember.
„Európa a jelenlegi trendek mellett bele fog fulladni a saját szemetébe” – jelentette ki az eseményen az előadóként jelen lévő Tóth-Deák László, a Vipa Lausanne svájci másodnyersanyag-értékesítő vállalat dél-kelet európai kereskedelmi menedzsere, az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat korábbi igazgatója. Kijelentését azzal magyarázta, hogy Európa a hulladékgazdálkodási kimutatásokban azért szerepel jó eredményekkel, „azért zöld”, mert exportálta a problémáit. Azaz
Ám Európa, miközben veri a mellét, hogy milyen nagy az újrahasznosítási rátája, belefullasztotta Ázsiát az európai szemétbe – magyarázta a szakember, aki szerint ez a helyzet a jövőben megváltozik.
„Ázsia bezárta, illetve bezárja a kapukat más országok hulladéka előtt. Nem mondom, hogy másodnyersanyaga, inkább azt mondom, hogy hulladéka előtt, mert mindenből a legrosszabb minőséget vittük oda, azt, amit az európai gyárak nem fogadtak be. Kína bevezette a Green Fence (Zöld Kerítés) nevű törvényt, ami azt eredményezte, hogy kezeletlen hulladékot már nem lehet exportálni Kína irányába, illetve Kína nem importál.”
Ez követően a hulladékexportőrök Indonézia, Malajzia, India felé fordultak, a papír esetében pedig Latin-Amerika irányába. Múlt héten azonban Malajzia bejelentette, hogy ott is szigorítások következnek, illetve valószínűleg teljesen meg fogják tiltani a hulladékimportot, és Tóth-Deák László szerint csak idő kérdése, hogy a többi fogadóország mikor vezet be hasonló intézkedéseket, ami az említett kijelentésbe foglaltakat fogja eredményezni.
a csomagolóanyagok egyre komplexebbek – olyan műanyagok jelennek meg a piacon, amelyeket nem lehet hasznosítani –, utóbbi miatt pedig egyre nagyobb gondot fog jelenteni Európában az újrahasznosítás. A rossz minőségű európai hulladék Ázsiából való kiszorulására az európai ipar azonban nem úgy reagált, hogy azt majd átveszik a kontinens iparági szereplői, hanem létrejött egy magállapodás a papír- és csomagolóanyag-gyártók között, amelynek értelmében fokozatosan szigorítják a másodnyersanyagra vonatkozó minőségi követelményeket, ami például azzal jár majd, hogy a vegyes háztartási hulladékgyűjtőből származó papírhulladékot nem fogják átvenni. Ez viszont nem fog megoldást hozni a jelenlegi helyzetre, ugyanis az a hulladék, ami nem lesz szelektíven gyűjtve, az nem kerül hasznosításra – fejtette ki a szakember.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Románia mindeközben még mindig húsz évvel ezelőtti problémákra keresi a megoldást. Itt még mindig lerakókról, meg arról beszélgetünk, hogy legalább gyűjtsük össze zsákokba és aztán szétválogatjuk. Eközben az európai újrahasznosítási ipar azt mondja, hogy amit te vegyesen gyűjtöttél, azzal csinálj, amit akarsz, de nem fogjuk hasznosítani” – fogalmazott. A járvány következményei is rossz hatással voltak az iparágra, és jelentősen megdrágult a jó minőségű másodnyersanyag.
A korábbi időszakhoz képest nagyon visszaesett a cekendi hulladéklerakóba beérkező hulladék mennyisége, a kieső bevételt – tulajdonképpen a veszteséget – az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat kell pótolja, nem a lakosság, illetve Székelyudvarhely városa – válaszolta Körösfőy Sándor, a vállalat igazgatója Geréb Lászlónak, az RMKT székelyudvarhelyi szervezete elnökének arra a kérdésére, hogy a hulladékgazdálkodási vállalat veszteségeit ki fogja finanszírozni. Megpróbálták – folytatta a hulladékgazdálkodási cég igazgatója –, de nem volt lehetőségük a hatékony működést lehetővé tevő áremelésre, arra a szintre, mint például Csíkszéken, ahol 25 százalékkal drágább a hulladékgazdálkodás.
Tavaly kötelezővé vált az úgynevezett körkörös gazdasági adó fizetése is a lerakóba érkező hulladék után, amelynek az értéke idén 80 lej tonnánként, de olyan települések is vannak, amelyek még az ennek megfelelő árkorrekciót sem hagyták jóvá, tehát ennek a költségnek az lakossági árba történő belefoglalását.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az önkormányzatok kötelesek lettek volna ezt beépíteni az árba, de az önkormányzatok irányába ezt nem nézte olyan szigorúan a környezetőrség, mint amilyen szigorúan vette a környezetvédelmi alap, hogy mi ezt kifizetjük-e. Mi nem tehettük meg azt, hogy nem fizetjük ki, azért mert nem tudtuk behajtani az önkormányzatoktól, és nem akartunk belemenni abba, hogy felfüggesztjük a szolgáltatást egyes településeken addig, amíg az árproblémát nem oldják meg” – fogalmazott Körösfőy Sándor.
Ahhoz, hogy a cekendi lerakó nullszaldósan működjön, évente 60 ezer tonna hulladékot kell befogadjon, ami az egész megye éves hulladéktermelésével egyezik meg – vetette fel Geréb László, arról érdeklődve a hulladékgazdálkodási vállalat igazgatójától, hogy
– válaszolta a vállalat vezetője. Elképzelhető, hogy a jövőben máshonnan is befogadnak hulladékot, de az ipari hulladék lesz, amit a megyei integrált hulladékkezelési rendszer nem fogadhat majd be. Az ilyen jellegű hulladéknak nagyobb a súlya, így az árbevételek csökkenése nélkül hosszabb ideig lesz fenntartható egy cella a cekendi lerakóban – magyarázta Körösfőy Sándor, ugyanakkor kitért arra is, hogy mechanikai és biológiai feldolgozásra egyaránt szükség van, és így csökkenthetők a felszabaduló gázokkal és a csurgalékkal kapcsolatos költségek is.
Tudatosításra van szükség
A lakosság körében szemléletváltásra van szükség a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, véli a vállalat vezetője, aki szerint sokan még mindig csak valami divatos új szokásként, nem pedig kötelezettségként tekintenek a szelektív hulladékgyűjtésre. „Törvényes kötelességünk a szelektív gyűjtés már nagyon régóta, és még mindig azzal találkozunk, hogy az emberek megkérdezik, ha ők szelektíven gyűjtenek, akkor nem adunk nekik valamit? Ez olyan lenne, mintha a rendőr megállítana az úton, és ha csak ötvennel mentél, akkor adna egy csokit azért, mert betartottad a sebességhatárt” – mondott egy példát a visszás helyzetre a szakember, aki szerint különböző módszerekkel erőltetni kell a lakosságban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának a tudatosulását.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.
Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.
Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.
1 hozzászólás