Kórokozók táptalajává válhat a szellőzőjáratokban felhalmozódott évtizedes kosz

A vonatkozó egészségügyi jogszabályok közt kutatva mindössze egyet találtunk – az egészségügyi minisztérium 2014/119-es rendeletét – amelynek egyik cikkelye a szellőzőjáratok kialakítására, karbantartására, tisztítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, ám az is csak a közösségi célra használt épületekre vonatkozik.

Nincs tudomása a magánlakások tulajdonosaira, illetve a lakóközösségekre vagy azok képviselőire vonatkozó, a szellőzőjáratok tisztítását előíró egészségügyi szabályozásról Vass Elődnek, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság aligazgatójának sem. Elmondta, még ezzel kapcsolatos szakirodalomról sem hallott, de ilyen jellegű panaszt, bejelentést sem kapott még az intézmény. Egészségügyi veszélyei azonban szerinte is lehetnek a tisztítatlan, elhanyagolt szellőzőjáratoknak:

A szellőzőcsatornák megfelelő táptalajt biztosíthatnak különböző baktériumok és penészgombák elszaporodásához. Ezt erősen befolyásolhatja az is, hogy milyen a csatornában a légáramlás – tudtuk meg Máthé Istvántól, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara biomérnöki tanszékének docensétől. Az, hogy a szellőzőcsatornákban felhalmozódott kosz mennyire válik jó táptalajjá a különféle mikroorganizmusok elszaporodásához, attól is függ, hogy mennyi szerves anyag kerül a járatba.

– fogalmazott a mikrobiológus szakember. Ezek nem feltétlenül káros mikrobák, de azok is lehetnek, sőt némelyik kifejezetten veszélyes az emberi egészségre. „Amelyek potenciális kockázatot jelentenek, általában a magasabb páratartalmat és a meleget szeretik. A 37 Celsius-fok az ideális számukra” – magyarázta Máthé István.

A legveszélyesebb kórokozók közül a Legionella baktériumnemzetséget említette, amely a köznyelvben a legionárius betegségként ismert súlyos következményekkel járó fertőzésért felelős. A meleg, nedves környezet miatt ez leggyakrabban légkondicionáló berendezésekben szokott előfordulni, de hasonló körülmények között a szellőzőcsatornában is megtelepedhet. Egy másik egészségre káros mikroorganizmus az Aspergillus penészgomba-nemzetség, amelynek képviselői az aszpergillózis nevű tüdőbetegséget okozzák, de a szellőzőjárat a Pseudomonas aeruginosa nevű oportunista patogén baktérium melegágyává is válhat, ami fertőző gyulladásos megbetegedést okozhat – tudtuk meg a Sapientia biomérnöki tanszékének docensétől.

Máthé István megjegyezte azonban azt is, hogy ha minden körülmény adott és elszaporodik valamelyik mikroba, akkor is

az egészségesek esetében a hétköznapi életben kevés az esély a megbetegedésre.

– vázolta a leggyakoribb forgatókönyvet. Mint megtudtuk, a szellőzőjárat elzáródása főként olyan tömbházakban fordul elő, ahol a tetőn, a lakások fürdőszobáiból vagy konyháiból kiinduló szellőzőjárat végén nincs drótháló. Ezekre madarak raknak vagy próbálnak fészket rakni, így faágak hullanak a járatba, rendszerint azért dugulnak el. Kéményseprővel szokták kitisztíttatni – mondta el a társulás vezetője, hozzáfűzve, hogy ennek költségei a lakókat terhelik, a tömbház pénzalapjából szokták kifizetni. Rendszeres szellőzőjárat-pucolást nem szoktak igényelni a társuláshoz tartozó tömbházak lakói.