Környezetnevelés – kicsiktől a nagyokig

A székelyudvarhelyi TRE-F környezetvédelmi egyesület harmadik alkalommal rendezte meg a Zöldiskola elnevezésű, iskolák közti vetélkedőt. Az idei program kiegészítéseként, az előző évek tapasztalatait alapul véve, Gábos Anna, az Orbán Balázs Általános Iskola igazgatónője környezetvédelmi oktatócsomagot állított össze. A kiadványról, valamint a környezetnevelésről beszéltünk a biológia szakos pedagógussal.

Kovács Eszter

2011. november 17., 18:102011. november 17., 18:10

2011. november 17., 18:192011. november 17., 18:19

– Honnan jött az oktatócsomag megírásának ötlete?

– Ennek az oktatócsomagnak az elindítója a Zöldiskola. 2009-ben létesült Udvarhelyen a TRE-F környezetvédelmi egyesület, melynek fő célja a tudatos hulladékgazdálkodás és a környezetnevelés. Ők a 2009–2010-es tanévben indították a Zöldiskola programot, ami gyakorlatilag egy iskolák közti verseny. Az első évben 54 iskola vett részt a versenyben, az egyesület körülbelül 730 gyereket mozgósított akkor. A második évben 30 iskolával indult a program, idén pedig újból több mint negyven tanintézmény vesz részt a programban. Mi már az első versenybe beneveztünk, iskolánkban létrehoztunk egy környezetvédelmi csapatot. A csapatot Zötyögők névre kereszteltük, gondolván, hogy a hat hónapos versenyen majd végigzötyögünk együtt. Időközben rájöttünk, hogy imádjuk a Zöldiskolát.

– Hogyan zajlik a Zöldiskola vetélkedője?

– A verseny három síkon zajlik: az első az elméletszerű feladatmegoldás, a második és a harmadik inkább a gyakorlatias feladatokra koncentrál. Voltak ügyességi feladatok, ahol hulladékból és egyéb természetes anyagokból nagyon szép dísz- és használati tárgyakat készítettünk. A legfontosabb mégis az, hogy a gyerekek ki voltak küldve a természetbe, patakmedreket, forrásvidékeket látogattunk, megszámlálhatatlan madáretetőt állítottunk, de ha kellett, takarítottunk, szemetet szedtünk.

– Milyen hatással volt a gyerekekre a Zöldiskola program?

– A versennyel párhuzamosan a TRE-F egyesület az iskolák zöld csoportjait felszerelte egy-egy mechanikus palack-zsugorítóval. Ez egy kicsi fémszerkezet, amellyel a PET-palackokat eredeti méretük egynyolcadára lehet tömöríteni. A verseny végén azt is értékelték, hogy melyik csapatnak hány kilogramm palackot sikerült tömörítenie. Már az első hónapok után „vérre menő” verseny alakult ki, mert mindenki követhette az egyesület honlapján, hogy éppen hányadik helyen áll. A kialakult versenyszellem persze még jobban ösztönözte a diákokat. Viszont a gyerekeket nemcsak a pontgyűjtés motiválta, hanem adott ponton kicsik és nagyok, sőt még az anyukák és apukák is kezdték gyűjteni a PET-palackot úgy, hogy fél éven keresztül egyebet nem csináltunk, csak zsugorítottuk a palackokat. A verseny végén az iskola szintjén is hirdettünk palackgyűjtési akciót, a tanév végén pedig díjaztuk a nyerteseket. Az első év nagy sikere után a második versenybe is bekapcsolódtunk, ott a Zötyögőimmel elsők lettünk. Időközben új tisztségem miatt más tanárnő és más csapat vette át a stafétát, az ő nevük a Vadkacsák, és nagyon ügyesen tevékenykednek. A palackok mellett papírt is rendszeresen gyűjtünk az iskolában.

– A programnak volt valamilyen hozadéka, lecsengése az iskolában?

– Hogy hatékonyabb legyen a munkám, a 2009–2010-es tanévben elméleti oktatást vezettem be az iskolában, mivel nálunk lehetőség van opciós tantárgyként a környezetvédelmet választani. Így az egészségtannal együtt négy osztályban kezdtem tanítani a környezetvédelmet is. Nagyon alaposan foglalkoztunk a víz, a levegő és a talaj tematikájával. Rengeteg feladatot, keresztrejtvényt állítottam össze, mivel láttam, hogy játékosan úgy meg lehet közelíteni a gyereket, hogy észre sem veszi, mégis lehet rá hatni, lehet tanítani. Az órán tanultakat aztán be tudja vinni családja körébe, így a gyerek nevelheti környezettudatos magatartásra saját szüleit. Ennek egyébként az volt a külső megnyilvánulása, hogy a szülők mai napig hordják hozzánk a kiválogatott hulladékot.

Ezzel párhuzamosan ökológiailábnyom-tesztet készítettünk a negyedikes, ötödikes osztályokkal. Gyakorlatilag én mint felnőtt is akkor ismerkedtem meg ezzel a fogalommal. Számításainkkal rájöttünk, hogy már tavaly a bolygó népességének 1,25 Földre lett volna szüksége ahhoz, hogy mindenki rendesen éljen. Ekkor éreztem, hogy tanárként – az oktatócsomaggal elméleti, a Zöldiskola révén pedig gyakorlati síkon is – tennem kell valamit a környezetért. Ekkor kezdetem foglalkozni az általános felmelegedés, az üvegházhatás, a túlnépesedés, az energiakrízis, illetve a környezetszennyezés és környezetvédelem problémájával.

– Hogyan és mikor írta az oktatócsomag szövegét?

– A második Zöldiskola program indulásakor kezdtem azon gondolkodni, hogy ezt a sok kis gondolatot, amit amúgy is papírra vetettem menet közben, össze tudnám állítani egy olyan oktatócsomagá, amelyet más pedagógusok is tudnak majd használni. A környezetvédelmi témájú tanórák időközben nagyon népszerűek lettek, több iskolába is hívtak előadást tartani. Egy ember lévén nem tudtam minden kérésnek eleget tenni, lényegében így született meg az oktatócsomag gondolata, hogy az érdeklődő tanárok maguk is tudják majd megtartani ezeket az előadásokat.

– Miből áll a kiadvány?

– Az oktatócsomag körülbelül tíz fejezetből áll, taglalja a környezetvédelem, környezetszennyezés kérdését, az égetően fontos globális környezetvédelmi problémákat, de van benne egy terjedelmes rész a hulladékokról és ezek szakszerű gyűjtéséről, a hulladékgazdálkodásról és az újrahasznosításról. Az oktatócsomag már kész van, jelenleg a román nyelvre fordítás zajlik, a terv szerint decemberben kerül nyomtatásra. Tehát januártól mindazok az iskolák, amelyek részt vettek a Zöldiskola programban, kapnak egy-egy példányt a kötetből, melyet vagy az intézmény könyvtárának, vagy a zöld csoport vezetőtanárának adunk majd át. Ezenkívül bármelyik iskola megvásárolhatja az oktatócsomagot. A témával különben kötelező foglalkozni az iskolákban, tehát bármelyik tanár, aki osztályfőnöki vagy opcionális tanórákon szeretne a környezetvédelemről tanítani, igénybe veheti a kiadványt. Szerkezeti szempontból minden fejezetben van egy részt, amely a pedagógusnak, illetve egy rész, ami a diáknak szól, továbbá minden egységet Iskolai tevékenység cím alatt rejtvények, gyakorlatok gyűjteménye zár.

– Hogyan látja, van esély arra, hogy a környezetvédelem önálló tantárgyként bekerüljön a tantervbe?

– Nem, mert úgy látom, hogy a természettudományi tantárgyak körét nemhogy bővítenék, hanem szűkítik. Az új tervek szerint amúgy a biológia, fizika és kémia összeolvadás előtt áll, tehát lesz egy tudományok néven futó tantárgy. Ha egy tantárgy keretén belül fogják tanítani a kémiát, biológiát és fizikát, akkor még mostani biológia-tananyagomat sem fogom tudni leadni, nemhogy még a környezetvédelmet. Tanárként úgy látom, hogy környezetvédelemmel csak osztályfőnöki órán tudnak foglalkozni a pedagógusok. A tanítók és tanítónők viszont szerencsésebb helyzetben vannak, hisz ők maguk oszthatják be a tantárgyakat. Az opciós tantárgyakkal pedig az a probléma, hogy például egy román szakos tanár nem választja a környezetvédelmet, hanem inkább valami olyat tanít majd, ami közelebb esik a képesítéséhez.

– Az Orbán Balázs Általános Iskolában milyen változások történtek a Zöldiskola programban való részvételnek köszönhetően?

– Az iskolában mindig is foglalkoztunk a témával, viszont a Zöldiskola előtt kevésbé intenzíven. Engem is érdekeltek ezek a problémák, de csak az utóbbi néhány évben vált szívügyemmé a környezetvédelem. Viszont tudom, hogy egy gyerek egyedül nem biztos, hogy meg tudja teremteni a logikai kapcsolatot például a környezetszennyezés és a klímaváltozás között. Erre szolgál, így nyújt többletet az oktatócsomag. Most, a Zöldiskola révén a mindennapok részévé vált a környezettudatosság: míg évekkel ezelőtt csupán néhány darab papír vagy egy-két palack gyűlt havonta a szelektív gyűjtőbe, ma már naponta elszállítják az itt gyűjtött hulladékot, mert rengeteget behoznak a gyerekek és szülők egyaránt. Lényegében mindenki egy kicsit hoz, viszont óriási mennyiség gyűl össze. Nem elhanyagolható, hogy a válogatott hulladékért cserébe egy kis pénzt is kapunk, amit az iskola fejlesztésére fordítunk. Tavaly egy tévét vettünk a biológialaborba, idén a zöld csapat egy projektorra gyűjt. Lassan meg is lesz a szükséges összeg, annak ellenére, hogy szeptemberben kezdődött a gyűjtés.

– Milyen további tervei vannak?

– Tervem szerint az oktatócsomagot ötvöztem volna egészségvédelmi fejezetekkel, viszont ez alkalommal nem lehetett belefoglalni a kiadványba. Más iskolák zöld csoportjainak vezetőivel már beszéltünk arról, hogy az oktatócsomag kiadása után támogatásokat kellene gyűjteni egy másodikra, ez pedig az egészségvédelmi témakörrel foglalkozna.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 18., vasárnap

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél

Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél
Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként a jeges tóba megmenteni egy kislányt – videóval

Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.

Nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként a jeges tóba megmenteni egy kislányt – videóval
2026. január 17., szombat

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet

Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.

Három nap kemény fagyra van kilátás
Három nap kemény fagyra van kilátás
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

Hirdetés
2026. január 17., szombat

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók

Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.

Holtan találtak egy embert a hegyimentők
Holtan találtak egy embert a hegyimentők
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

2026. január 17., szombat

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál

A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21

Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21
2026. január 17., szombat

Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu

Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.

Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu
2026. január 16., péntek

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt
Hirdetés