Kóbor kutyák – balkáni állapot Csíkszeredában?

Tekintse meg fotógalériánkat! Nézze meg videónkat!

Az utóbbi időben igen megszaporodott a kóbor kutyák száma a lakónegyedek szemetesei környékén, de a város szívében, a Petőfi sétáló utcában és a Majláth Gusztáv Károly téren is gyakorta találkozhatunk a gazdátlan ebekkel. A gyerekek és az idősek megrémülnek a látványtól, amikor esetenként akár tíz kutyával találják szembe magukat. Egyre többen panaszkodnak a gyakran tíz, tizenkét tagú falkákban kóborló ebekre, több autótulajdonosnak is okoztak bosszúságot. Erről legutóbb tavaly szeptemberben adtunk hírt: „A gazdátlan ebek összegyűjtésével megbízott AVE Huron Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth László szerint a kutyák begyűjtése folyamatos a városban” – írtuk akkor. A történet szépséghibája, hogy a cikk illusztrációjaként feltüntetett két kóbor ebet 130 nappal később, ez év január 22-én még mindig Csíkszereda utcáin kaptuk lencsevégre. Igaz, azóta már nem ketten róják a város utcáit, számuk többszörösére gyarapodott.

A január 23-i csíksomlyói lakossági fórumon Szőke Domokos alpolgármester leszögezte: „Van egy AVE Huron nevezetű cég, akinek az a kötelessége, hogy a kóbor kutyákat szedje össze. A napokban írtunk nekik, hogy szervezzenek város szinten begyűjtő akciót, amik többnyire sikerrel szoktak járni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a legjobb, ha a lakók direktben szólnak az AVE-nek, és ha másodjára, harmadjára sem oldódott meg a probléma, akkor ajánlott szólni nekünk.”

„Miért kéne a város fenntartsa a menhelyet? Ha vannak kutyaszerető emberek – ami nagyon jó – akkor ők is álljanak melléje” – véli Szőke Domokos, aki hozzáfűzte: „Orendi Éva nagyon meg van elégedve a várossal való együttműködéssel, megköszönte a támogatást.”

A menhely jelenleg több mint négyszáz gazdátlan kutyának ad helyet

Az elégedettségről Orendi Évát, a menhelyet működtető Pro Animalia Egyesület elnökét is megkérdeztük: „Csíkszereda önkormányzatának a támogatása nem sok, a Bruno Pet állatvédelmi egyesületnek és a német támogatóknak köszönhetően működünk, kilencven százalékát állják a költségeinknek, a gyógyszerek, az ivartalanítási akciók költségeit is ők fedezik, a helyi önkormányzat két ezer lejt ad egy évre” –tájékoztatott az állatvédő. „Nagy nehezen, könyöradományokból építettünk fel egy állatorvosi rendelőt, ami nélkül nem tudtunk volna működni. Az épületünk adójának az eltörlését hiába kértem már az elmúlt évek során is az önkormányzattól, valószínű ezer lejt fogunk fizetni az idén is adóként. Tavaly és tavalyelőtt nemhogy eltörölték volna az adónkat, hanem befagyasztották a bankban lévő pénzünket, és abból levették ezt az összeget. Azért fájdalmas ez a mi részünkről, mert nem kicsi összeg: tavaly, tavalyelőtt 2400 lej elment az adó kifizetésére, amiből meg tudtunk volna vásárolni egy kis fás kazánt, mivel a házban nincs megoldva a fűtés. Mi, akik itt dolgozunk minden nap a hidegben, villany radiátorral fűtünk, ami drága és nincs meg a megfelelő hőfoka sem. Nagyon remélem, hogy idén eltörlik ennek az adónak a kifizetését, mivel nem az enyémek a kutyák, mi csak felvállaltuk a városnak a kóborló kutyáit” – bizakodik Orendi Éva, a menhely vezetője.

A Pro Animalia Alapítvány által létrehozott és működtetett állatotthon a csíkszeredai városi hulladéklerakó szomszédságában található, közel 1 hektáros területen, mely 300–350 kutya befogadására lenne alkalmas, de jelenleg több mint 400 gazdátlan kutyának ad helyet. Az elmúlt öt évben 1600 kutyát fogadtak be, és több mint 1100-at adtak örökbe, többnyire nyugati gazdák számára.

A kóbor kutyák kisebb-nagyobb falkákba verődtek

A kóbor kutyák begyűjtésével megbízott AVE Huron Kft. illetékese érdeklődésünkre elmondta: havi rendszerességgel tartanak begyűjtési akciót, a tavaly 240 kóbor kutyát sikerült befogniuk. A legtöbb ebet január, március, július és október hónapban kapták el.

„A problémát csak úgy tudnánk megoldani, ha ivartalanítanánk, kéne hozni egy olyan törvényt, ami kötelezné az állattartó gazdákat, hogy ivartalanítsák kutyájukat. Ha van büntetés, van eredmény, ha nincs büntetés, eredmény sem lesz!” – véli Orendi.

Szőke Domokos alpolgármester meglátása szerint tudatosítani kéne a lakókat abban, hogy mi történik akkor, ha az ő kutyája kiszabadul az utcára, kezdve az ürüléktől, harapás lehetőségtől, szaporulási lehetőségtől. Ha ezt sikerülne eljuttatni a lakókhoz, az iskolában a diáksághoz, és a mentalitás kicsit kezdene megváltozni, akkor lehetne mondani, hogy kezdjünk büntetni. Az alpolgármester tájékoztatási akciót, tudatosítást, figyelmeztetést és végső esetben büntetést javasolt a felelőtlen gazdáknak.