
A vadkárok 96 százalékát medvék okozták idén is Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az eddigi évekhez képest idén a legnagyobb a bejelentett vadkárok száma a Gyergyószentmiklóshoz tartozó területeken. Tavaly óta megduplázódott, a 2019-es évhez képest több mint négyszeresére nőtt az esetek száma.
Idén mostanig 22 alkalommal kellett üléseznie a vadkárokat megállapító bizottságnak Gyergyószentmiklóson. A legtöbb esetben a helyi legelőkön tartott haszonállatok estek a vadak áldozatául, de méhészek életét is megkeserítették. A károkozók minden esetben a medvék voltak. Amint az a városháza illetékes munkatársának, Mezei Szabolcsnak a statisztikáiból kiderül, ez a szám kiugróan magas minden korábbi évhez viszonyítva:
A vadállatok többnyire szarvasmarhákat pusztítottak el, amelyek között volt szürkemarha is, amit azért érdemes megemlíteni, mert úgy tartották, hogy a medvék nem bántják ezeket, mert nehéz zsákmány számukra, ugyanis a szürkemarha vad természetű és csapatban védekezik. Komoly kárt jelentett a gazdának egy közel ezer kilós ökör elpusztítása is. Több méhészetet is károsítottak, kaptárakat törtek össze, de egy méhek utaztatásához használt jármű is megrongálódott. A károsultak számára az is gond, hogy a kártalanítás lassan halad. Mezei információi szerint
Hargita megye egészét nézve is hasonló arányban alakult a medvekárok száma ebben az évben. Amint azt egy korábbi cikkünkben is közöltük, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László József adatai szerint
A kárfelmérő bizottságokat az esetek 96 százalékában medvegarázdálkodások miatt kellett összehívni, a farkasok, vaddisznók és szarvasok együttvéve mindössze a károk 4 százalékáért felelősek. A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint az 577 kárból 555-öt medvék okoztak, 9-et farkasok, 5-öt vaddisznók és 8-at szarvasok. A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt: 140 tehenet öltek meg a vadak, továbbá 168 kisebb haszonállatot, többnyire juhokat és szárnyasokat.
A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte. 2018-ban viszonylag kevés, azaz összesen 181 medvekárról készült feljegyzés, 2017-ben azonban ez a szám mintegy százzal több (280) volt. 2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Csaknem négymillió lejt szán a Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi körgyűrű egyik szakaszának előkészítésére, átvállalva a megvalósíthatósági tanulmány költségeit. Ez egy komoly lépés a 19 kilométeres út megépítése érdekében.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
1 hozzászólás