
A vadkárok 96 százalékát medvék okozták idén is Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az eddigi évekhez képest idén a legnagyobb a bejelentett vadkárok száma a Gyergyószentmiklóshoz tartozó területeken. Tavaly óta megduplázódott, a 2019-es évhez képest több mint négyszeresére nőtt az esetek száma.
Idén mostanig 22 alkalommal kellett üléseznie a vadkárokat megállapító bizottságnak Gyergyószentmiklóson. A legtöbb esetben a helyi legelőkön tartott haszonállatok estek a vadak áldozatául, de méhészek életét is megkeserítették. A károkozók minden esetben a medvék voltak. Amint az a városháza illetékes munkatársának, Mezei Szabolcsnak a statisztikáiból kiderül, ez a szám kiugróan magas minden korábbi évhez viszonyítva:
A vadállatok többnyire szarvasmarhákat pusztítottak el, amelyek között volt szürkemarha is, amit azért érdemes megemlíteni, mert úgy tartották, hogy a medvék nem bántják ezeket, mert nehéz zsákmány számukra, ugyanis a szürkemarha vad természetű és csapatban védekezik. Komoly kárt jelentett a gazdának egy közel ezer kilós ökör elpusztítása is. Több méhészetet is károsítottak, kaptárakat törtek össze, de egy méhek utaztatásához használt jármű is megrongálódott. A károsultak számára az is gond, hogy a kártalanítás lassan halad. Mezei információi szerint
Hargita megye egészét nézve is hasonló arányban alakult a medvekárok száma ebben az évben. Amint azt egy korábbi cikkünkben is közöltük, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László József adatai szerint
A kárfelmérő bizottságokat az esetek 96 százalékában medvegarázdálkodások miatt kellett összehívni, a farkasok, vaddisznók és szarvasok együttvéve mindössze a károk 4 százalékáért felelősek. A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint az 577 kárból 555-öt medvék okoztak, 9-et farkasok, 5-öt vaddisznók és 8-at szarvasok. A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt: 140 tehenet öltek meg a vadak, továbbá 168 kisebb haszonállatot, többnyire juhokat és szárnyasokat.
A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte. 2018-ban viszonylag kevés, azaz összesen 181 medvekárról készült feljegyzés, 2017-ben azonban ez a szám mintegy százzal több (280) volt. 2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
1 hozzászólás