Három követendő példát is kiemelt ‒ Róma, Tunisz és München ‒, amelyek esetében a jó minőségű, megfelelő hozamú források befogása révén a városok büszkesége a fogyasztható, minőségi vezetékes víz. A rossz példákra való rámutatás után arra is felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy mivel rövid és középtávon megoldott a település ivóvízellátása ‒ a kemény víz lágyítására ugyanis vannak megoldások ‒, ezért hosszútávú terveikbe úgy foglalják bele a saját vízhálózatot, hogy annak hozzáadott értéke is legyen.

Vass Előd, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság képviselőjeként képes bemutatójában a víz és vízminőség témakörét járta körbe, ismertetve, hogy a Föld teljes vízkészletének 95-98 százaléka az óceánok vize és más sós vizek, a fennmaradó édesvizekből a talajvíz és sarki jég mellett mindössze 1,3 százaléka felszíni víz, s ennek is csupán 0,2 százalékát tudjuk hasznosítani, ami tulajdonképpen az életet is biztosítja.

A vezetékes vizek által mindenki számára elérhető, egészséget biztosító vizet kell szolgáltatni, amely biológiailag nem káros ‒ nincs benne kórokozó baktérium, élőlény. A szakember többek között emiatt is hangsúlyozta többször bemutatója alatt, hogy

A Harvíz Rt. részéről Moldován Reinitz József projektfelelős ismertette részletesen az elmúlt években a csíki térségben végzett, ivóvíz- és szennyvízrendszerek kiépítésében, korszerűsítésében kifejtett munkájukat. Elhangzott, ennek kivitelezésére nettó mintegy 317 millió lejes beruházási keret állt a rendelkezésükre. Ebből a pénzösszegből nemcsak a közműhálózatok kiépítését tudták elvégezni, hanem jutott egy megtakarítási projektre is, amelyből a korábban kialakított rendszerekre való rácsatlakozásokat finanszírozták. A beruházásra vonatkozó konkrét adatok mellett az azzal járó technológiai fejlesztésekre és eszközbeszerzésre is kitért az illetékes. Kollégája, Ferencz Attila többek között kutakkal és kútvízzel kapcsolatos hasznos információkat osztott meg a jelenlevőkkel.

Majd azt is hangsúlyozta, hogy