Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de még nem a miénk

Az idei esztendő ugyan rossz példa lesz erre, de olyan gyümölcsöskert-tulajdonosok is vannak, akik télen a saját termésükből készült sárgabaracklekvárt kanalazzák a frissen gőzölgő, vajas házikenyérre.

Persze, a sikeres gyümölcsfanevelést illetően egyáltalán nem mellékes tényező, hogy valaki csak egy facsemetével kísérletezik az udvar egy napos, de szélvédett részében, vagy gyümölcsöskertet telepít az érzékenyebb, melegkedvelőbb fajtákból. Éppen ezért szakértőhöz fordultunk, arról érdeklődve, milyen lehetőségeket hoz a klímaváltozás a melegkedvelőbb gyümölcsfajták meghonosítására, illetve milyen hatással van a jelenség az őshonos fajtákra. A válasz nem túl biztató a jövőre nézve.

A nemesebb szőlőfajták is kibírják már az itteni teleket

A gondot már nem a telek jelentik – az érzékenyebb gyümölcsfajták esetében sem ez a leginkább kockázatos évszak –, a telek ugyanis enyhék,

ahogyan az idén is bebizonyosodott – kezdett bele a téma taglalásába Székely Csaba agrármérnök, nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, aki több száz fából álló gyümölcsöskertet gondoz.

– véli a szakember.

„Most már bármilyen nemes szőlőt lehet Hargita megyében termeszteni. Idáig ez álom volt, csak a direkt termő hibrideknek nevezett fajtákat lehetett termeszteni, amelyeknek nagyon jó a fagytűrő képességük. Amilyen teleink vannak az utóbbi jó pár esztendőben, a nemesebb fajták a teleket most már biztosan kibírják, tehát nem lesz rügykárosodás rajtuk. A probléma akkor jelentkezik – hasonlóan az idei évhez –, amikor beindul a rügyduzzadás, rügyfakadás. Három-, négycentis hajtások voltak már a szőlőn idén is, nem csak duzzadt rügyek, amikor

Régebb is előfordultak tavaszi fagyok, a különbség viszont az – amit Székely Csaba már a klímaváltozás számlájára ír –, hogy a mínusz fokok régen egy, legfeljebb két hajnalon jelentkeztek, nem egy hétig tartott a fagyos időjárás, mint idén tavasszal.

A nemesítés már nem a terméspotenciál növelése felé tart

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás és a szélsőséges kilengések az okai annak, hogy szerinte nem igazán érdemes kísérletezni délebbi gyümölcsfajták meghonosításával. Szerinte az említett tényezők még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből.

„Látom, például a gabonafélék esetében is, hogy a nemesítés már nem a termésbőség, a terméspotenciál növelése felé tart, hanem azt vizsgálják, hogy melyik fajta hogy bírja a szélsőséges időjárást” – mondta a tapasztalt gyümölcstermesztő, aki úgy véli, hogy a gyümölcstermesztés esetében is ez a tényező kellene fontosabb legyen a nemesítés során. De telepítésnél is, ezért azt javasolja mindenkinek, aki gyümölcsöst létesítene, hogy ilyen szempontból is jól olvasson utána a kiszemelt fajták képességének. Erre példaként szintén az idei esztendőt hozta fel, ugyanis a tavaszi fagyok nála is „letesztelték” a különböző fajták fagytűrő képességét. Almafákból is vannak „slágerfajtái”, amelyek a nyugat-európai gyümölcsösökben elterjedtnek számítanak – fogalmazott, a Florinát, Topázt, Pinovát és Jonagoldot említve –, de ezeken egy gyümölcs sincs idén. Eközben viszont a nálunk citromalmaként ismert Golden almáktól roskadoznak a fái,

A Goldennek tehát nagyon jó a fagytűrő képessége, ezt pedig a Generos nevű román fajta követi, és a Jonathánt is fontos megőrizni, mert úgy néz ki, hogy az is elég jól bírja a fagyokat – magyarázta.

és azt javasolja mindenkinek, telepítés előtt, a gyümölcsfajták kiválasztásánál ez legyen egy hangsúlyos kritérium számukra.

Kiszámíthatatlanná váltak a rovarkártevők rajzási ciklusai

Az éghajlatváltozás hatásainak a következménye az is – idén is szembesült ezzel –, hogy kiszámíthatatlanná váltak a rovarkártevők rajzási ciklusai.

„Eddig nagyjából tudtuk, hogy a május közepe, vége felé van a klasszikus nyüvesedést okozó alma- és szilvamoly első rajzása, és akkor tudtuk, hogy szükség van egy-két kezelésre. Még volt egy ciklus augusztus 20. és szeptember eleje között, elvégeztük a következő kezelést, és ezzel nagyjából kibekkeltük a nagyobb kártételt. De a klímaváltozással ez is megváltozott. Én nem használtam idén feromoncsapdákat, amivel nyomon lehet követni a kártevők rajzását, a naptárt és az időjárást követtem, de

– részletezte a problémát. Székely Csaba szerint ugyanakkor egy újonnan megjelent gond az is, hogy a hosszú, meleg ősz miatt a kártevőnemzedékek száma is megnőhet, illetve alkalmanként meg is nő: megjelenhet egy második, harmadik nemzedék is azoknál a kártevőknél, amelyek eddig egynemzedékesek voltak, és akár öt-hat is azok esetében, amelyek mindeddig csak három-négy nemzedéket produkáltak évente. Ezek miatt pedig több lesz a munka a gyümölcsösökben és a kártevők elleni védekezés költségei is nőnek.

Ekkora tapasztalattal rendelkezve azt hitte, sok mindent tud már a gyümölcstermesztésről, de a megváltozott körülmények miatt rá kell jönnie, hogy van még tanulnivaló, mondta felnevetve a szakember, aki két évtizede neveli gyümölcsfáit, ám úgy érzi, az időjárási szélsőségek miatt egyre nehezebb boldogulni a gyümölcsöskertben.