Két óra eltérés is lehet Magyarország és Románia között, ha eltörlik az óraátállítást

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:51

Szigorúbban lépnek fel ezentúl a szemetet szétszóró guberálók ellen Csíkszeredában

20:38

A végén kiütötte vendégét a Marosvásárhelyi SE

20:15

A hajrában döntött a Székelyudvarhelyi FC

20:03

Tanasă Brassó polgármestere lenne

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Mit hoz és meddig tart? Így szól a lehűlésről a kéthetes előrejelzés

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Építkezni akar a frissen beiktatott lelkész házaspár

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Jog a testi autonómiához – így vélekednek ma az abortuszról az EU-ban

Két óra eltérés is lehet Magyarország és Románia között, ha eltörlik az óraátállítást

Előre, vissza. Az európaik többsége nem állítgatná át évente kétszer az órát

Fotó: 123RF

Számos egészségügyi előnye lenne az óraátállítás eltörlésének a szakemberek szerint, azt azonban egyelőre nem tudni, életbe lép-e október végéig a módosítás, vagy idén még visszatekerjük az órákat. Az Európai Bizottság konzultációja szerint az európaiak 84 százaléka törölné el az óraátállítás, Romániában ez az arány valamivel alacsonyabb, 78 százalékos.

Iszlai Katalin

2018. szeptember 09., 10:022018. szeptember 09., 10:02

Az óraátállítás régóta vitatott kérdés az Európai Unióban, eltörlése pedig többször is szóba került az elmúlt években. Most azonban úgy tűnik, valósággá válhat, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap arról beszélt egy német televíziós műsorban, hogy az emberek akaratának megfelelően

meg kell szüntetni az évi két óraátállítást, vagy át kell térni az állandó nyári időszámításra.

Mondta ezt ezután, hogy a bizottság online konzultációt tartott a témában július 4. és augusztus 16. között, amelyre 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból, ez pedig az eddigi legmagasabb válaszadási arányt jelenti a bizottság nyilvános konzultációinak történetében.

Elenyésző gazdasági haszon

A konzultáció nemrég nyilvánosságra hozott előzetes eredményei alapján a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatja. A legtöbben (95 százalék) Finnországban és Lengyelországban szeretnék az eltörlését, de a spanyolok 93 százaléka, a litvánok 91 százaléka, illetve a horvátok és

a magyarok 90 százaléka is az óraátállítás eltörlésére voksolt. A romániaiak 78 százaléka szeretné az eltörlést,

a legkevesebben pedig a máltaiak vannak, akik még a módosítás mellett szavaztak (54 százalék). Az Unió tagországai közül csupán kettő, Görögország és Ciprus szeretné, ha továbbra is érvényben maradna az átállítás, mivel előbbiek csupán 44 és utóbbiak 47 százaléka szavazott az eltörlésre.

A válaszadók emellett arra is szavazhattak, milyen tapasztalataik vannak az óraátállítással kapcsolatosan. Mint kiderült, az európaiak több mint háromnegyedének (76 százalék) „nagyon negatív” vagy „negatív” tapasztalatai vannak. Ez azonban nem meglepő, hiszen

az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait már senki sem vitatja

– tudtuk meg Soós Szabó Klára háziorvostól, aki arra is emlékeztetett, hogy az óraátállítást annak idején energiamegtakarítási célból vezették be, mára azonban a megtakarítás mértéke igencsak jelentéktelenné vált.

„Véleményem szerint az óraátállítást egyértelműen el kellene törölni, hiszen ma már bizonyított tény, hogy lényeges gazdasági hozadéka nincs, viszont az emberi szervezet számára egy plusz stresszfaktort jelent.

A bioritmusunkat, a biológiai óránkat zavarja meg az átállítás, ez pedig stressztényezőként az immunrendszer gyengüléséhez vezet.

Emellett fáradékonyság és alvászavarok léphetnek fel, az immunrendszer gyengülése miatt pedig csökken az ellenálló képességünk a fertőző betegségekkel szemben” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, ráadásul pont abban az időszakban esedékesek az átállítások, amikor a legnagyobb szükség lenne az erős immunrendszerre az ilyenkor gyakori virózisos megbetegedések, járványok miatt. „Miért tennénk ki fölöslegesen ilyen kockázatoknak az emberi szervezetet?

Számunkra Romániában a nyári időszámítás lenne a kedvezőbb, ehhez szokott hozzá inkább a szervezetünk, ez áll közelebb a biológiai óránkhoz”

– zárta a háziorvos.

Mennyit mutasson télen és nyáron? Még nem eldöntött, hogy bevezetik-e vagy sem az óraátállítás eltörlését

Fotó: Gecse Noémi

Nyári vagy téli?

Utóbbi kérdésre azért tért ki a szakember, mert az Európai Bizottság előzetes tervei szerint a tagállamok szabadon választhatnak majd, hogy a téli vagy a nyári időszámításra térnek át véglegesen. Noha a bizottság a nyárit helyezi előtérbe, illetve Románia szempontjából is ez lenne kedvezőbb az időzóna miatt, Magyarországon már sokkal inkább a télit tartják megfelelőnek. A Magyar Alvásszövetség közleményt adott ki a témában, ebben pedig rámutattak, hogy a nyári időszámítás bevezetése – az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett – azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe. E szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat sokakat a munkahelyünkön érne.

„Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból” – fogalmaztak a szakemberek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy

amennyiben valóban eltörlik az óraátállítást, és Románia a nyári, Magyarország pedig a téli időszámítást választja, a jelenlegi egy óra helyett két óra eltolódás lenne a két ország között.

Az óraátállítás eltörléséről véglegesen az Európai Parlament, illetve az EU Tanácsa dönt majd.

Az óraátállításról

Az órákat jellemzően Amerikában és Európában kell átállítani: Észak-Amerikában néhány állam kivételével mindenhol, Európában Izlandon, Oroszországon és Fehéroroszországon kívül még mindenhol kétféle időszámítást használnak. A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, alkalmazását uniós irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). (Forrás: Európai Bizottság)

Hargita megye