
Tavaly a marosvásárhelyi Meggyesfalvi negyedben csupaszították meg a fákat
Fotó: Haáz Vince
Idén ősszel, illetve jövő tavasszal nem lesz fametszés Marosvásárhelyen, mivel a helyi önkormányzati képviselők még egyetlen lejt sem hagytak jóvá erre a célra. A városháza képviselői azzal riogatják a lakosságot, hogy autókra, emberekre dőlnek majd a fák.
2019. november 18., 22:032019. november 18., 22:03
2019. november 18., 22:122019. november 18., 22:12
A marosvásárhelyi polgármester tanácsadója, Claudiu Maior összetört gépkocsikkal illusztrált felhívást tett közzé, amely szerint a helyi önkormányzati képviselők nagy többsége nem hagyta jóvá a költségvetés-kiegészítést, ezért ők tehetők majd felelőssé, ha a meg nem metszett fák ágai télen vagy a szeles tavasszal autókat tesznek tönkre, esetleg emberéleteket követelnek.
A városi virágkertészet igazgatója, Mihai Sava érdeklődésünkre elmondta, fametszésekre csupán egy ötfős csapata és egy emelőszerkezete van a kertészetnek, így
Az igazgató kifejtette, csak az iskolákat, óvodákat, kórházakat és a központban lévő parkot, valamint a körforgalmakat tudják karbantartani, az ottani fákat, bokrokat metszeni.
„November 15. és április 15. között 3100 fametszési kérésnek kellett volna eleget tennünk, de erre nincs se emberünk, se gépünk. A tavalyi idényben a mi embereink mellett egy marosvásárhelyi cég is metszette a fákat, nekik sikerült a legszükségesebb munkálatokat elvégezniük a Meggyesfalvi negyedben és a Kövesdombon. Ez két kis lakónegyed, a nagyok hátramaradtak. Van olyan lakónegyed, ahol öt éve nem volt egyetlen metszés sem, és a tulajdonosi társulások elnökei hetente hívnak, hogy menjünk már oda és segítsünk.
Csonkítás vagy metszés?
Fotó: Haáz Vince
Ezenkívül elkészült a zöldövezet-nyilvántartó, amelyből kiderült, hogy városszerte 500 teljesen vagy részben kiszáradt fa van, amelyeket most ki kellene vágni. Ezt sem tudjuk megtenni, pénzhiány miatt” – sorolta Mihai Sava, aki szerint
Ennek hiányában az eddigiekhez hasonlóan cégekkel kellene szerződést kötni erre a szolgáltatásra, de ahhoz pénz kellene.
Szakács László ökológus a Székelyhonnak elmondta, normális körülmények között nem kellene gondot okoznia, ha egyik ősszel kimaradnak a fametszések. Véleménye szerint az okozhat gondot, hogy az elmúlt tizenöt évben megcsonkították a fákat, az útjavítások, járdaépítések során megsértették gyökereiket.
„Ha egy fát nem megfelelően gondoznak, metszenek meg, ha teljesen visszavágják az ágait, akkor az évről évre gyengül. A megcsonkított korona helyett újat kell növesztenie, és azok az ágak már nem lesznek ugyanolyan erősek. Ha a gyökerét sértik meg, akkor lehet, hogy nem tudja majd megtartani a koronáját, és kidől.
– magyarázta az ökológus, aki szerint a virágkertészet szakemberei el tudnák végezni a legfontosabb beavatkozásokat. Úgy véli, a tulajdonosi társulások és magánszemélyek által benyújtott fametszési kéréseket egyenként elemezni kellene a helyszínen, és eldönteni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Ha igen, akkor a kertészet szakemberei avatkozzanak közbe, végezzék el a szükséges metszéseket.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!