Archív
Fotó: Facebook
Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatnyi tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?
A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?
A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nemcsak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.
Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?
Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.
A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.
Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől vehette át a magyar köztársasági elnök által adományozott kitüntetését Nagy Anna, Székely Emese, Józsa István, Mátyás-János László, dr. Péter Sándor és Kiss Imre Csíkszeredában szombaton este.
Március idusa nyári hőmérsékletben – ilyen sincs sokszor, de ma pont úgy esett. Nem ritka, hogy havazik a nemzeti ünnepen Székelyföldön, szombaton ettől viszont nagyon messze voltunk.
A Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt szombaton 13 óra 42 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
„Tartalmas” közlekedési felvételt tettek közzé szombaton az Info Trafic 24 Facebook-oldalon, amelyet végignézve úgy tűnik, igencsak elgurult a gyógyszer egy személyautó sofőrjénél.
A szemerkélő eső ellenére hosszú sorokban várták az érdeklődők szombat délelőtt a budapesti Kossuth Lajos téren, hogy a Nyitott Parlament program keretében megtekintsék az Országházban a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét március 15-én.
Szombati ülésén a Központi Választási Iroda (BEC) elutasította az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă jelöltségét, viszont jóváhagyta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion indulását az elnökválasztáson.
Közös felelősségünk határozottan szembeszállni a széthúzást és a bizalmatlanságot gerjesztő ideológiákkal – állapította meg a magyar nemzeti ünnep alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében az ügyvivő államfő.
„Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az Óperencián, fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő” – mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartott ünnepi beszédében március 15-én.
1 hozzászólás