
Archív
Fotó: Facebook
Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatnyi tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?
A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?
A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nemcsak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.
Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?
Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
1 hozzászólás