
Felnőttek esetében szakképesítéssel is járhat az oktatás
Fotó: REAL – A doua sansa Facebook-oldal
Véget ér idén a Második esély elnevezésű program Kovászna és Hargita megyében. A programnak köszönhetően iskolázatlan fiatalok és idősek kapnak újabb lehetőséget arra, hogy elvégezzék az elemi vagy általános iskolai tanulmányaikat, és ezáltal nagyobb eséllyel találjanak maguknak munkahelyet.
2023. március 23., 20:122023. március 23., 20:12
Kovászna és Hargita megyék tanfelügyelőségei, valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza még 2021-ben nyert 9,5 millió lejes pályázatot a REAL – nyitott iskola minden korosztálynak elnevezésű projekt keretében, amelynek köszönhetően
– mindez sokak esetében azt jelenti, hogy most tanulnak meg írni és olvasni. A programon belül 520 pedagógust képeztek ki, akik a diákokkal foglalkoznak
Háromszékről kilenc iskola kapcsolódott be, Sepsiszentgyörgyről három: az Ady Endre, a Néri Szent Fülöp és a Gödri Ferenc általános iskolák, ezen kívül a bodzafordulói Mihail Sadoveanu, a gelencei, nagyborosnyói, sepsikőröspataki, uzoni és zabolai általános iskolák.
Hargita megyében tíz tanintézményben foglalkoznak az iskolapadokat időnap előtt elhagyókkal: a székelyudvarhelyi Tompa László, a csíkkozmási, kászonaltízi, gyergyóvárhegyi, maroshévízi, nagygalambfalvi, parajdi, siménfalvi, székelykeresztúri és újszékelyi általános iskolákban.
Két típusú oktatás zajlik: egyrészt azoknak szól, akik nem fejezték be az elemi iskolát, ők megtanulnak írni, olvasni és elsajátítják az alapvető számtani műveleteket. Másrészt azoknak, akiknek az általános iskola felső tagozatát kell pótolniuk, ők szakképzésben is részesülnek.
„Mindenképp pozitív az, ami az elmúlt két évben ezen a téren történt, hiszen elmondhatjuk, hogy több mint háromszáz ember Kovászna megyében már nem írástudatlan” – értékelte Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő az eddigi eredményeket.
illetve, akik már tudtak, tovább tudták folytatni tanulmányaikat, mert egyaránt beszélünk elemi és általános iskolai oktatásról. Adott esetben szakmát is tanultak a diákok, tehát szakképesítéssel is járt. Sok felnőtt azért szánta rá magát, mert tudatosult benne, hogy iskola nélkül nehezen boldogulnak, főleg, ami a munkahelykeresést illeti. Nyilván az anyagi támogatás is motiváló, de fontos volt a belső indíttatásuk is.”
Mindezt alátámasztják a munkaügyi minisztérium adatai, amely szerint Kovászna megyében 4,65 volt a munkanélküliségi ráta idén januárban, ami meghaladta az országos átlagot (3,09), és a munkanélküliek egyharmada csak négy osztályt végezett vagy egyáltalán nem jártak iskolába.
A főtanfelügyelő úgy véli, sokan anyagi okok vagy az iskola közelségének hiánya, a korai családalapítás miatt hagyják ott az iskolát, és ez főként a roma közösségeknél tapasztalható. Ezért
A két székelyföldi megyében eddig 321 tanuló részesült támogatásban. Ezenkívül 150 lej értékben ruhákat, 160 lej értékben tanszereket és 85 lej értékű tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot kapnak.
„Vannak olyan családjaink, ahol mind a nagymama, mind a szülők, mind pedig a gyerekek részt vesznek a programban. Van, ahol a gyerekek délelőtt, a szülők pedig délután járnak iskolába, az utóbbiak esetében másképp működik a tanítás, több felnőttképzés-specifikus módszert alkalmazunk, tehát nem egészen olyanok az órák, mint az első osztályban, de bizonyos szempontból könnyebben megy velük, mert más a motivációjuk” – fogalmazott Bokor Attila, a háromszéki kisebbségek oktatásáért felelős tanfelügyelő, a program megyei irányítója.
Kovászna megyében jelenleg 324 kedvezményezettje van a Második esélynek, de a program folytatódik, áprilisban újabb csoportok indulnak. A modulok mindegyike 24 hétig tart, és hetente 16–20 órát tanulnak. Az Európai Unió Humánerőforrás Operatív Programja által finanszírozott, 36 hónapos projekt idén december végén fejeződik be.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
1 hozzászólás