
A hálózatok kiépítése megtörtént, most a fogyasztóknak kell lépniük
Fotó: Veres Nándor
Húzódozik a lakosság jelentős része a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat által kiszolgált településeken az európai uniós pályázati támogatással kiépült víz- és szennyvízhálózatokra való csatlakozástól.
2017. szeptember 06., 12:042017. szeptember 06., 12:04
A pályázatban vállalt 85 százalékos rácsatlakozási arány elérése még messze van, és előbb-utóbb eljöhet a kényszerítő intézkedések ideje is.
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület közgyűlése idén februárban határozott arról, hogy az érintett települések lakóinak október végéig legalább 85 százalékban csatlakozniuk kell a tavaly lezárt európai uniós pályázat támogatásával kiépült víz- és szennyvízhálózatokhoz. Az e célból kinyomtatott és szétosztott, kötelezettségekre is figyelmeztető több ezer szórólap és a népszerűsítést, meggyőzést segíteni hivatott falugyűlések ellenére július végén a csatlakozási arány töredéke volt az elvártnak.
Ha kinyúlik a késlekedés, kényszerítő lépések, akár bírságok is következhetnek, a helyi önkormányzatok számára is.
Csíkszéken 27 településen végeztek az elmúlt években hálózatbővítést, illetve építettek új víz- és szennyvízhálózatokat az európai uniós pályázati támogatásnak köszönhetően, és mint az adatok is mutatják, az ivóvízhálózatra volt nagyobb az igény a fogyasztók részéről. A szennyvízhálózatot kevesebben vették igénybe,
Hasonló helyzetek előfordultak részlegesen még több felcsíki településen is – tudtuk meg Páll Árpádtól. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület ügyvezető igazgatója szerint tudatosítani kell mindenkiben, hogy ha valaki vizet használ, és szennyvíz keletkezik, kötelezően csatlakoznia kell a kiépített szennyvízhálózathoz.
– magyarázta Páll. Mint hozzátette, sokakat a fogyasztás költségei tartanak vissza. „Ha egy négytagú családban elfogyasztanak havonta személyenként 5 köbméter vizet, az havi 20, három havonta 60 köbméter egy családnak – 6,70 lejjel számolva köbméterenként a víz és szennyvíz árát, a három havonta történő számlázáskor kifizetendő 400 lej már jelentősebb összeg faluhelyen egy család számára” – részletezte. Hozzátette, ha a haszonállatok itatására vezetékes vizet használnak akkor nagyobb a fogyasztás, de az öntözésre, itatásra használt vizet lehet külön mérni és ezért csatornadíjat nem kell fizetni.
A 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke
Fotó: Kristó Róbert
– vont párhuzamot Páll Árpád.
A 2015-ből származó 224-es számú törvény szerint
függetlenül attól, hogy saját kútból vagy vízvezetékből kapja a vizet, ha nem rendelkezik korszerű, saját szennyvíztisztítóval. Ilyen esetben pedig a szennyvíz szippantással történő elszállítása is tilos, a környezetőrség a kötelezettség elmulasztásáért 2000-től 4000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki.
„Nem akarjuk feljelenteni az embereket, hogy a hatóságok bírságoljanak, de azt csak meg kellene érteni, hogy a talajvizeinket és a patakokat is szennyezzük. Gyermekkorunkban a patakokban fürödtünk – ma már nem teszi ezt senki a szennyezés miatt, mert szerves anyagok, mosószerek szennyezik a vizeket, a kutak többségének a vize is ihatatlanná, fertőzötté vált. Ez kellene tudatosuljon mindenkiben” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szankciókra kell számítani
Páll Árpád szerint a 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke. Ha lakosság 25 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást, abból nem jön ki nullszaldósan sem a tevékenység, és áremelést eredményez, hogy a szolgáltató tudja magát fenntartani. „A finanszírozó részéről a szankciók az önkormányzatokat fogják érni – a szolgáltató lemenedzselte a projektet, elvitte a vezetékeket az egyénekhez, akik viszont nem léptek. Amikor egy település területét valaki tudatosan szennyezi – ez ellen komolyabb helyeken az önkormányzatok intézkednek. Kellemetlen dolog lesz, ha bírságolásokra kerül sor, ezt meg kellene előzni” – hangsúlyozta.
A kártya története legalább háromezer éves múltra tekint vissza, Európában a 14. századtól kezdett elterjedni. Az ördög bibliájának, merthogy így is nevezték, 190 éve magyar változta is ismert, amelynek napját 2013 óta december 29-én tartjuk.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Gyergyószentmiklósra hazatérve nagyszabású koncerttel zárta a 2025-ös évet a 4S Street zenekar szombaton.
Nehéz hetek előtt áll a torjai férfi, akinek házában december 27-én tűz keletkezett. A baj pillanatok alatt bekövetkezett: előbb az áram ment el, röviddel ezután robbanást hallott, ekkor gyúlt meg otthonának tetőtere.
Január első napjaiban érkezik a Quadrantidák meteorraj, továbbá egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz az éjszakai égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-vel.
Románia nagy részén az év végéig hideg marad az időjárás, de 2026 első napjaiban melegedni kezd, a legmagasabb nappali hőmérséklet el fogja érni a 11 Celsius-fokot, majd újabb lehűlés következik.
Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Több mint egymillió euró értékű vagyont akart megszerezni az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével megölte az anyját.
Ittas sofőrök, felfüggesztett jogosítványok, valamint súlyos közlekedési baleset is szerepel a Hargita megyei rendőrség karácsonyi mérlegében.
Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap hajnalban a bukaresti Egyesülés (Unirii) aluljáróban: egy személygépkocsi nekiütközött az elválasztófalnak, majd felborult. A becsapódás nyomán az autó vezetője megsérült, kórházi ellátásra szorult.
szóljon hozzá!