
Vonalzó, írószerek maradnának, a román vizsga viszont nem. Elfogadja a bukaresti törvényhozás? Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A nem román anyanyelvű diákok diszkriminálva vannak a kötelező iskolai vizsgákon (hatodik osztály végén, a kötelező felmérőn; a nyolcadik osztály végén esedékes képességvizsgán; illetve az érettségin) azzal, hogy a román diákokhoz képest eggyel több vizsgán kell teljesítsenek. Ezt változtatná meg az oktatási törvény módosításával az MPP.
2019. május 02., 21:132019. május 02., 21:13
Jogszabály-módosítási tervezeteket fogalmaz meg a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyeket hamarosan a bukaresti parlament elé terjesztenek – ismertették a polgáriak csütörtökön Gyergyószentmiklóson megtartott sajtótájékoztatójukon.
Az oktatási törvény egyik tervezett módosításának célja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokkal szemben régóta fennálló diszkriminatív vizsgarendszert megváltoztassák, azaz
– vezette fel Mezei János pártelnök. Az MPP javaslatai a módosításokra Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő bemutatása szerint:
a 6. osztály végi felméréskor és a nyolcadikosok képességvizsgáján minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon, azaz szűnjön meg a megkülönböztetés, hogy a román gyermekek román nyelvből, a magyarok pedig románból is, illetve magyarból is vizsgáznak;
az érettségin szintén mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tegyen, ami a magyar végzősök esetében azt jelentené, hogy nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgát tenniük.
A polgári párt következő módosító javaslata a szórványban élők számára jelentene lényeges változást: kötelezővé tennék, hogy mindazokon a településeken, ahol egy tanintézmény keretében a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, jöjjön létre legalább egy önálló jogi személyiséggel rendelkező, és kisebbségi nyelven működő tanintézmény is függetlenül a gyermeklétszámtól. „A diszkrimináció tilalmából ugyanis az következik, hogy
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Salamon Zoltán ügyvezető elnök rámutatott, nem lenne egyedülálló kezdeményezés, hogy a kisebbségi diákok számára nem lenne kötelező az államnyelvi vizsga. Szerbiában például a diákok akkor kötelesek az érettségi vizsga részeként írásbeli vizsgát tenni szerb nyelv és irodalomból, ha szerb tanítási nyelvű osztályba jártak. Kisebbségi nyelv és irodalomból kell vizsgázniuk azoknak, akik kisebbségi tanítási nyelvű osztályba jártak. Így a magyarul tanuló diákok nem érettségiznek kötelezően szerb nyelv és irodalomból.
Horvátországban a nemzeti kisebbségek (magyar, szerb, olasz), a horvát nyelvű vizsgák helyett választhatják az anyanyelven letett vizsgát is.
Törvénymódosításokat nyújt be az MPP. Javaslataikat közölték Gyergyószentmiklóson • Fotó: Gergely Imre
Mezei hangsúlyozta, a módosításokkal nem az a cél, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét. A későbbiekben olyan ponttal is tervezik kiegészíteni a tanügyi törvényt, amely leszögezi, hogy a középiskolai évek során minden kisebbségi oktatásban részesülő diáknak kötelező legyen megszerezni legalább a középfokú képesítést román nyelvből.
Hatékonyabbá tennék a diszkriminációellenes tanács működését
A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben akár öt-hat évbe is beletelhet, míg egy diszkrimináció miatt benyújtott panasz ügyében jogerős, tehát végrehajtandó döntés születik. Ez idő alatt az olyan egyének mint Tanasă háborítatlanul tudják folytatni a kisebbségellenes, gyalázkodó tevékenységüket – mutatott rá Mezei János. Ezen kíván módosítani az MPP a Székely Figyelő Alapítvány által kidolgozott törvénymódosító javaslat révén. A 2000/137-es kormányrendeletet akarják úgy módosítani, hogy a diszkriminációellenes tanácsnak legtöbb kilencven nap alatt köteles legyen eljárnia a hozzá benyújtott panaszok ügyében. A kormányrendelet jelenleg csak javasolja a kilencven napos határidőt, és nem kötelezi, emiatt pedig sokszor több hónappal is túllépik ezt. Az MPP másik módosító javaslata, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatait csak a Bukaresti Táblabíróságon lehessen megtámadni, amelynek döntése végleges és jogerős legyen. Ezáltal is felgyorsulna az eljárási folyamat.
Három 31 és 72 év közti személyt hallgatott ki a rendőrség Bákóban akiket cigarettacsempészettel gyanúsítanak. Kettejüket őrizetbe vették.
Két autó ütközött össze szombaton hajnalban Homoródfürdő és Máréfalva között, hat személyt kellett kórházba szállítani – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Leégett egy nyaraló faszerkezete a Maros megyei, Erdőszentgyörgyhöz közeli Bözödön, ahol pénteken éjfélkor csaptak fel a lángok – közli a Maros megyei tűzoltóság. Szerencsére senki sem sérült meg.
A védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy radarrendszere 18 óra körül légi célpontot észlelt az ukrajnai Reni városától mintegy 15 kilométerre keletre.
Két autó ütközött, az egyik lesodródott az úttestről szombat reggel a Cekend-tetőn.
A bírósági és ügyészségi jegyzők szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését.
A nemzetközi sajtó figyelmébe került Hargita megye: az egyik legismertebb brit lap, a The Guardian egy terjedelmes cikkben mutatta be a térséget, Erdély egyik látványos, de még kevésbé ismert úticéljaként.
Feltehetően légi drónból származó roncsdarabot találtak pénteken a Fekete-tengerben, a Midia kikötő déli hullámtörő gátjától mintegy 25 méterre – közölte a védelmi minisztérium.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken közölte, hogy az augusztus 31-i határidőig hátralévő tíz napban a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt több mint háromezer munkálat műszaki átadás-átvételét kell még lezárni.
Közvitára bocsátotta az Állandó Választási Hatóság (AEP) a politikai pártokról szóló új törvény tervezetét – jelentette be pénteken az intézmény elnöke, Adrian Țuțuianu.
17 hozzászólás