
Vonalzó, írószerek maradnának, a román vizsga viszont nem. Elfogadja a bukaresti törvényhozás? Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A nem román anyanyelvű diákok diszkriminálva vannak a kötelező iskolai vizsgákon (hatodik osztály végén, a kötelező felmérőn; a nyolcadik osztály végén esedékes képességvizsgán; illetve az érettségin) azzal, hogy a román diákokhoz képest eggyel több vizsgán kell teljesítsenek. Ezt változtatná meg az oktatási törvény módosításával az MPP.
2019. május 02., 21:132019. május 02., 21:13
Jogszabály-módosítási tervezeteket fogalmaz meg a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyeket hamarosan a bukaresti parlament elé terjesztenek – ismertették a polgáriak csütörtökön Gyergyószentmiklóson megtartott sajtótájékoztatójukon.
Az oktatási törvény egyik tervezett módosításának célja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokkal szemben régóta fennálló diszkriminatív vizsgarendszert megváltoztassák, azaz
– vezette fel Mezei János pártelnök. Az MPP javaslatai a módosításokra Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő bemutatása szerint:
a 6. osztály végi felméréskor és a nyolcadikosok képességvizsgáján minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon, azaz szűnjön meg a megkülönböztetés, hogy a román gyermekek román nyelvből, a magyarok pedig románból is, illetve magyarból is vizsgáznak;
az érettségin szintén mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tegyen, ami a magyar végzősök esetében azt jelentené, hogy nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgát tenniük.
A polgári párt következő módosító javaslata a szórványban élők számára jelentene lényeges változást: kötelezővé tennék, hogy mindazokon a településeken, ahol egy tanintézmény keretében a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, jöjjön létre legalább egy önálló jogi személyiséggel rendelkező, és kisebbségi nyelven működő tanintézmény is függetlenül a gyermeklétszámtól. „A diszkrimináció tilalmából ugyanis az következik, hogy
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Salamon Zoltán ügyvezető elnök rámutatott, nem lenne egyedülálló kezdeményezés, hogy a kisebbségi diákok számára nem lenne kötelező az államnyelvi vizsga. Szerbiában például a diákok akkor kötelesek az érettségi vizsga részeként írásbeli vizsgát tenni szerb nyelv és irodalomból, ha szerb tanítási nyelvű osztályba jártak. Kisebbségi nyelv és irodalomból kell vizsgázniuk azoknak, akik kisebbségi tanítási nyelvű osztályba jártak. Így a magyarul tanuló diákok nem érettségiznek kötelezően szerb nyelv és irodalomból.
Horvátországban a nemzeti kisebbségek (magyar, szerb, olasz), a horvát nyelvű vizsgák helyett választhatják az anyanyelven letett vizsgát is.
Törvénymódosításokat nyújt be az MPP. Javaslataikat közölték Gyergyószentmiklóson • Fotó: Gergely Imre
Mezei hangsúlyozta, a módosításokkal nem az a cél, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét. A későbbiekben olyan ponttal is tervezik kiegészíteni a tanügyi törvényt, amely leszögezi, hogy a középiskolai évek során minden kisebbségi oktatásban részesülő diáknak kötelező legyen megszerezni legalább a középfokú képesítést román nyelvből.
Hatékonyabbá tennék a diszkriminációellenes tanács működését
A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben akár öt-hat évbe is beletelhet, míg egy diszkrimináció miatt benyújtott panasz ügyében jogerős, tehát végrehajtandó döntés születik. Ez idő alatt az olyan egyének mint Tanasă háborítatlanul tudják folytatni a kisebbségellenes, gyalázkodó tevékenységüket – mutatott rá Mezei János. Ezen kíván módosítani az MPP a Székely Figyelő Alapítvány által kidolgozott törvénymódosító javaslat révén. A 2000/137-es kormányrendeletet akarják úgy módosítani, hogy a diszkriminációellenes tanácsnak legtöbb kilencven nap alatt köteles legyen eljárnia a hozzá benyújtott panaszok ügyében. A kormányrendelet jelenleg csak javasolja a kilencven napos határidőt, és nem kötelezi, emiatt pedig sokszor több hónappal is túllépik ezt. Az MPP másik módosító javaslata, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatait csak a Bukaresti Táblabíróságon lehessen megtámadni, amelynek döntése végleges és jogerős legyen. Ezáltal is felgyorsulna az eljárási folyamat.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.
Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.
Szerte a világon megemlékeznek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról október 23-án: díszkivilágítást kap a Niagara-vízesés és a riói Krisztus-szobor, valamint fényfestés lesz látható az isztambuli Boszporusz-hídon.
Gyergyó és Sóvidék között évszázadokon át hegyi ösvények és nehezen járható szekérutak biztosították az összeköttetést. A sóhordók nyomába eredve a Görgényi-havasok festői tájain barangoltunk, miközben a Régi só-út történetével is megismerkedtünk.
Medve jelenléte miatt küldtek Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiaknak szombat este 20 óra 25 perckor.
Két drónt észleltek, majd semmisítettek meg szombat este román katonai pilóták a Fekete-tenger felett – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
17 hozzászólás