Vonalzó, írószerek maradnának, a román vizsga viszont nem. Elfogadja a bukaresti törvényhozás? Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A nem román anyanyelvű diákok diszkriminálva vannak a kötelező iskolai vizsgákon (hatodik osztály végén, a kötelező felmérőn; a nyolcadik osztály végén esedékes képességvizsgán; illetve az érettségin) azzal, hogy a román diákokhoz képest eggyel több vizsgán kell teljesítsenek. Ezt változtatná meg az oktatási törvény módosításával az MPP.
2019. május 02., 21:132019. május 02., 21:13
Jogszabály-módosítási tervezeteket fogalmaz meg a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyeket hamarosan a bukaresti parlament elé terjesztenek – ismertették a polgáriak csütörtökön Gyergyószentmiklóson megtartott sajtótájékoztatójukon.
Az oktatási törvény egyik tervezett módosításának célja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokkal szemben régóta fennálló diszkriminatív vizsgarendszert megváltoztassák, azaz
– vezette fel Mezei János pártelnök. Az MPP javaslatai a módosításokra Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő bemutatása szerint:
a 6. osztály végi felméréskor és a nyolcadikosok képességvizsgáján minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon, azaz szűnjön meg a megkülönböztetés, hogy a román gyermekek román nyelvből, a magyarok pedig románból is, illetve magyarból is vizsgáznak;
az érettségin szintén mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tegyen, ami a magyar végzősök esetében azt jelentené, hogy nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgát tenniük.
A polgári párt következő módosító javaslata a szórványban élők számára jelentene lényeges változást: kötelezővé tennék, hogy mindazokon a településeken, ahol egy tanintézmény keretében a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, jöjjön létre legalább egy önálló jogi személyiséggel rendelkező, és kisebbségi nyelven működő tanintézmény is függetlenül a gyermeklétszámtól. „A diszkrimináció tilalmából ugyanis az következik, hogy
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Salamon Zoltán ügyvezető elnök rámutatott, nem lenne egyedülálló kezdeményezés, hogy a kisebbségi diákok számára nem lenne kötelező az államnyelvi vizsga. Szerbiában például a diákok akkor kötelesek az érettségi vizsga részeként írásbeli vizsgát tenni szerb nyelv és irodalomból, ha szerb tanítási nyelvű osztályba jártak. Kisebbségi nyelv és irodalomból kell vizsgázniuk azoknak, akik kisebbségi tanítási nyelvű osztályba jártak. Így a magyarul tanuló diákok nem érettségiznek kötelezően szerb nyelv és irodalomból.
Horvátországban a nemzeti kisebbségek (magyar, szerb, olasz), a horvát nyelvű vizsgák helyett választhatják az anyanyelven letett vizsgát is.
Törvénymódosításokat nyújt be az MPP. Javaslataikat közölték Gyergyószentmiklóson • Fotó: Gergely Imre
Mezei hangsúlyozta, a módosításokkal nem az a cél, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét. A későbbiekben olyan ponttal is tervezik kiegészíteni a tanügyi törvényt, amely leszögezi, hogy a középiskolai évek során minden kisebbségi oktatásban részesülő diáknak kötelező legyen megszerezni legalább a középfokú képesítést román nyelvből.
Hatékonyabbá tennék a diszkriminációellenes tanács működését
A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben akár öt-hat évbe is beletelhet, míg egy diszkrimináció miatt benyújtott panasz ügyében jogerős, tehát végrehajtandó döntés születik. Ez idő alatt az olyan egyének mint Tanasă háborítatlanul tudják folytatni a kisebbségellenes, gyalázkodó tevékenységüket – mutatott rá Mezei János. Ezen kíván módosítani az MPP a Székely Figyelő Alapítvány által kidolgozott törvénymódosító javaslat révén. A 2000/137-es kormányrendeletet akarják úgy módosítani, hogy a diszkriminációellenes tanácsnak legtöbb kilencven nap alatt köteles legyen eljárnia a hozzá benyújtott panaszok ügyében. A kormányrendelet jelenleg csak javasolja a kilencven napos határidőt, és nem kötelezi, emiatt pedig sokszor több hónappal is túllépik ezt. Az MPP másik módosító javaslata, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatait csak a Bukaresti Táblabíróságon lehessen megtámadni, amelynek döntése végleges és jogerős legyen. Ezáltal is felgyorsulna az eljárási folyamat.
Az 1956-os szabadságharc a 20. század egyik legnagyszerűbb magyar teljesítménye volt – jelentette ki a székelyudvarhelyi megemlékezésen Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Emberi maradványokat találtak egy tanya közelében, a Kolozs megyei Mikeháza mellett. Az áldozat feltehetően egy Hargita megyei férfi volt.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének (PNRR) végleges változatát – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Elkezdődtek a 131-es megyei út Kossuth Lajos utca alsó szakaszára eső aszfaltozási munkálatai – jelentette be Barót polgármestere. Így a városlakók megszabadulnak a sártól és portól, valamint Erdővidék úthálózatának korszerűsítése is lezárulhat.
November a prosztatarák elleni küzdelem hónapja, ezért ingyenes szűrési programot szerveznek a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. A szűrővizsgálatra november 10. és 14. között várják a 45 év feletti férfiakat.
Az 1956-os szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta szerdán Marosvásárhelyen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Este a székelyudvarhelyi megemlékezésen vesz részt.
A nyomozók fő hipotézise az, hogy egy gázcsőrepedés miatti szivárgás okozott robbanást a Rahovei lakótelepi tömbházban – jelentette ki szerdán a bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője az Agerpres beszámolója szerint.
A román hatóságok le fogják lőni az ország légterét megsértő orosz drónokat – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A képviselőház szerdán elfogadta az önkéntes katonai szolgálatról szóló törvénymódosítás tervezetét. A jogszabályjavaslat 263 támogató és 11 elutasító szavazatott kapott, 13 képviselő tartózkodott.
Több mint négy tonna kábítószert semmisített meg a rendőrség az év első kilenc hónapjában.
17 hozzászólás