Japánsztrájk a tanügyben: lehet, hogy ez csak az előszobája lesz a nagyobb megmozdulásoknak

„Ez elég vicces lenne, sehol máshol nincsen ilyen”

Vannak olyan tantárgyak – például a kémia vagy a fizika –, amelyekből egy-egy községben csak 4 vagy 5 tanóra van. Hány községbe kellene ezek a tanárok ingázzanak, ha csak két órával növelnék meg a kötelező óraszámot? – tette fel a kérdést az FSLI megyei vezetője.

Ez a kétórás növelés egyébként országszerte 16 000 munkahelyet érintene.

Tehát papíron meg lehetne ugyan spórolni ennyit, de az mit jelentene minőségi és hatékonysági szempontból a közoktatási rendszerben, főként a vidéki oktatásban, ahol a legtöbb oktatási egység működik? – fogalmazott meg egy újabb, megválaszolásra váró kérdést.

A címzetesség megszüntetési tervéről kiszivárgott hírekkel kapcsolatban az érdekvédelmi tömörülés képviselője elmondta, ha ez megvalósulna,

„Ez elég vicces lenne, sehol máshol nincsen ilyen” – véleményezte az elképzelést Molnár Zoltán. Hozzáfűzte: jelenleg bekerül a központi rendszerbe, ha valahol egy-két órás leépítés történik, és azok választhatnak először óraszám-kiegészítést, akik ilyen helyzetbe kerültek.

A kezdő pedagógusok fizetése egyre távolabb kerül az átlagbér értékétől

A tiltakozás okai közt szerepel az is – ami korábban szintén az oktatási miniszter szájából hangzott el –, hogy a pedagógusoknak a napi nyolc órát a tanintézetekben kellene tölteniük, nem csak a kötelezően megtartandó tanórák idején kellene ott lenniük – folyatta a felsorolást a szakszervezet képviselője. Ezzel az a gond, hogy a pedagógusi munkahely nem olyan, mint sok más állás: egy falusi iskolában például hová tudnak leültetni 15-20 pedagógust? De nem csak a megfelelő helyiségekről van itt szó,

Azzal is elégedetlenek a szakszervezetek, hogy korábban ígéretet kaptak arra, hogy a kezdő pedagógusok bére eléri a bruttó átlagbért, ám ettől egyre távolabb kerülnek. A 2023-as általános tanügyi sztrájk idején még 6800-6900 lej volt a bruttó átlagbér, most 8000 lej fölött van, majdnem 9000 lej, „tehát már 30 százalékkal eltávolodtunk attól” – hívta fel a figyelmet a FSLI Maros megyei szervezetének vezetője.

Molnár Zoltán szerint az oktatási rendszerben uralkodó bizonytalanság és kiszámíthatatlanság hatása egyértelműen tapasztalható. „Ha ezek a, most csak szóbeszédként keringő tervek hivatalos formát öltenek,

Ez a szerdai munkaidő kezdetétől a végéig tart, azok vesznek részt rajta, akik egyetértenek a tiltakozás céljaival, megelőző jellege miatt lazán megszervezett akcióról van szó, még aláírásokat sem gyűjtöttek a részvételi szándékról a szakszervezetek tagjaik körében.