Ingyenebéd, ruha és lábbeli a rászorulóknak

A polgármesteri hivatal által biztosított napi menüt fejenként 12 lejből kell előteremteniük az Alphánál működő konyhán, vagyis ebből egy-egy tál levest és kenyeret kell biztosítani minden rászorulónak. A jó beosztásnak köszönhetően azonban ebből többre telik, rendszerint második fogást is sikerül főzni. Călugăr úgy gondolja, jól fog ez az ebéd azoknak, akiknek az asztalára nem jut minden napra főtt étel.

Szőcs Zsuzsa, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta,

A kérvényt a rászorulóknak a szociális osztályon kell iktatniuk, azt követően készül egy helyszíni szociális ankét a kérvényező anyagi körülményeiről, majd annak elbírálását követően értesítik, hogy jogosult, vagy sem az ingyenes ebédre. Ezt általában három hónapra szokták megadni, de amennyiben a helyzete továbbra sem javul, újból igényelheti. Az illetékes is megerősítette, hogy,

Ez részben azzal is magyarázható, hogy nyáron valamivel könnyebb a megélhetés, télen viszont nagyobbak a kiadások, kevesebb jut élelemre.

A napi ebédhez hasonlóan a rászorulók ruhát és lábbelit is igényelhetnek az Alpha Transilvană Alapítványnál, ugyancsak a városházán keresztül. Szőcs Zsuzsa elmondta, hasonlóan az étkezéshez, ezt is kérvényezni kell a szociális osztályon, megindokolva az okokat. Ez esetben is készül ankét, majd döntés születik arról, hogy reális-e az igény, utána pedig lehet jelentkezni a ruhaneműért.

– mondta a szociális osztály vezetője.

Az alapítványnál érdeklődve megtudtuk, hogy folyamatosan fogadnak adományokat a civil lakosságtól. Akinek megunt ruhája, kinőtt gyerekcipője, nem használt háztartási eszköze van, ne dobja el, hanem vigye el az alapítvány székhelyére, mert minden használható darabnak örvend valaki – mondták érdeklődésünkre a recepción.

„Évek óta idehozom a megunt télikabátot, pulóvert, nadrágot, inget, de azokat a konyhai eszközöket is, amelyeket lecserélünk: evőeszközöket, habverőt, meregető kanalat, csészét, tányért, fazekat” – magyarázta Nagy Klára, aki úgy véli, azzal, hogy nem dobja a szemétbe a már nem használt tárgyakat nem csak a környezetét óvja, de segít a rászoruló embereknek is.