Ilyen lesz a brassói reptér, amelytől a térség gazdaságának fellendülését várják

A szerdai bemutató sajtótájékoztatón részt vett Adrian Veștea, Brassó Megye Tanácsának elnöke, George Scripcaru, Brassó város polgármestere, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Marian Rasaliu Brassó megyei prefektus, a projekt melletti összefogást hangsúlyozva. Dorin Ștefan építészmérnök a bemutatón elmondta,

az utasterminál épülete idézi az erdélyi gótikus építészetre jellemző csúcsíveket, és az első vidombáki repülőgyár, 1930-ban épült, ipartörténeti jelentőségű csarnokának szintén íves boltozatát.

A hagyományost a korszerűvel ötvözzük, szögezte le a tervező. A terminál épülete 11 ezer négyzetméteres lesz, a vasbeton szerkezetből és üvegfalakból készül, a tetőszerkezete szintén üvegből és fotovoltaikus elemekből áll, hozzájárulva az energiafogyasztás csökkentéséhez.

Az épületet három szintesre tervezik, az alagsorban lesz a poggyászmozgatás, a földszinten az utas beszállás, három poggyászosztályozó szalag, kereskedelmi egységek, az emeleten pedig a biztonsági- és útlevél ellenőrzés, a beszálló kapuk, és itt is lesznek üzletek.

Alexandru Anghel projektkoordinátor szerint, az épületben annyira jól megtervezett kell legyen a rendszer, hogy csúcsforgalom esetén is, gond nélkül ki tudjon szolgálni legalább három 180 férőhelyes repülőgépet. Olyan megoldást kerestek, amely lehetővé teszi a terminál utólagos bővítését.

A becslések szerint, az épület négyzetméterenként 2000 euróba kerül, a kivitelezésre 18 hónapot számolnak, ebből 3 hónap a konkrét tervezés.

Fontos, hogy olyan megvalósításokkal lépjen előre a brassói reptér, melyeket már senki nem tud visszafordítani – szögezte le megkeresésünkre Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz évben egyértelműen látszott, hogy a bukarestiek ellenérdekeltek, holott minden gazdasági és turisztikai érv amellett szól, hogy Brassóban legyen repülőtér.

– részletezte a háromszéki politikus. Szerinte, minden nap olyan lépésekre van szükség, melyek már nem fordíthatók vissza, függetlenül a bukaresti politikai széljárástól. Tamás Sándor biztatónak tartja a reptér melletti összefogást,

Brassó megye és Brassó városa évek óta most először szorosan együttműködnek.

A sajtótájékoztatón Kovászna Megye Tanácsának elnöke megismételte a felajánlást, hogy a projekt befejezése előtt Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata 3-3 millió euróval hajlandó beszállni. „Fontos, hogy lássák, Brassó nincs ebben egyedül, hiszen ez egy regionális projekt. Minden tanulmány igazolja, hogy a nemzetközi repülőtér hatvan kilométeres körzetében gazdasági fellendülés várható.

– mondta Tamás Sándor. Rámutatott, Brassó megyével közösen már évek óta tervezik a reptér felé vezető úthálózat felújítását. A Regionális Operatív Program keretén belül nyertes pályázataik vannak, egész Erdővidéket kinyitják, és azok az utak is a reptér irányába tartanak. Korszerűsítették a Sepsiszentgyörgy-Illyefalva-Aldoboly közötti megyei utat, az egyezség értelmében ezt Brassó megyében Szentpéteren keresztül bevezetik a körgyűrűbe, majd onnan lehet letérni a reptérre. Tamás Sándor hangsúlyozta,

érdekeltek a Brassó-Sepsiszentgyörgy-Bákó autópálya megépítésében, hiszen nemcsak a régiókat kell összekötni, hanem a helyi emberek utazását is megkönnyíteni.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint, a következő három-öt évben teljesen átalakul a Magyarországról Székelyföldre érkező turizmus iránya, már most a déli autópályán másfél órával közelebb van Budapest, mint északi irányból, erre a magánszféra kell rákészüljön.