
Sörrel és nyers hússal is csapdába lehet csalni a kártékony darazsakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakértők szerint a nagy szárazság utáni hirtelen esőzések miatt keletkezett gyümölcssérülések rengeteg darazsat vonzanak. Az ellenük való védekezés majdnem lehetetlen kihívás, ám vannak hatékony megoldások.
2022. szeptember 18., 09:032022. szeptember 18., 09:03
Idén túlságosan elszaporodtak környékünkön a darazsak, hatalmas károkat okozva mind a gyümölcsösök terméseiben, mind a méhállományban. A túlszaporulat és a rajzás nagyfokú jelensége a gyümölcstermések számára kedvezőtlen időjárásban gyökerezik. A viszonylag hosszú ideig tartó szárazság után kiadós esőzések jöttek, melyek miatt a hirtelen növekedésnek indult gyümölcstermések megrepedtek és kihasadtak.
Nem beszélve arról, hogy könnyen fogyasztható táplálékot ad, hiszen optimális esetben az ép gyümölcsöket a darazsak nagy erőfeszítésekkel tudják csak megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermelő.
A darazsak támadása ellen majdnem lehetetlen védelmet találni, hiszen az időjárás okozta gyümölcskárok hatalmas tömegekben mozgatják meg a darázspopulációkat – folytatta Székely, továbbá megjegyezte: „idén nemcsak a darazsaktól kell félni, a kedvezőtlen időjárás miatt a monília nevű gombás fertőzés is nagy mértékben elterjedt a gyümölcsösökben.” Állítása szerint a konyhamódszerek egy gyümölcsös esetében nem jelentenek megoldást, személy szerint ő az ipari vegyszereket sem ajánlja, hiszen azzal magunkat és a nem kártékony rovarokat – méheket – is jócskán mérgeznénk. Mint mondta,
A megnövekedett darázsszaporulat a méhészetek számára is nagy fenyegetést jelent, hiszen garázdálkodnak a méhkaptárokban, méheket ölnek meg és a mézet is lopják – közölte lapunknak Pálfi Zoltán székelyudvarhelyi méhész. A darazsak alapvetően nagyon kártékonyak, hiszen a szőlősökben elég, ha egyszer megszúrnak egy szemet, az máris sorvadásnak, fonnyadásnak indul.
– tette hozzá Pálfi. Mint elmondta, leginkább a föld alatt fészkelő darázsfajok tesznek nagy károkat a méhkolóniákban, hiszen azok a méhek tetemeivel táplálják a fejlődő lárváikat. Megjegyezte, a „méhgyilkosságról” a kecske- és a lódarázs is nagyon híres.
Pálfi szerint rövidtávon megoldást jelent a támadó egyedszám csökkentésére a műanyagpalackos eljárás: egy palackot a háromnegyedénél el kell vágni, a levágott tetejét pedig fordítva vissza kell helyezni a palackra. Ebbe lehet csalinak sört, cukros ecetes vizet vagy kólát is önteni, a visszahelyezett kupakos részt jobb bekenni étolajjal,
– hívta fel a figyelmet a méhész. Állítása szerint egy magyarországi erdész is kifejlesztett egy hatékony megoldást: negyed kiló húst tett ki a darazsaknak, amit hűtőfolyadékkal öntött le. Ez a megoldás gyakorlatilag a lárvákat és a zsákmányoló egyedet is elpusztítja, a darazsak viszonylag rövid idő alatt az egész húst széthordták – magyarázta a taktikát Pálfi, hozzátéve, hogy ezt a praktikát ő még nem próbálta ki. A szintetikus szerektől ő is óva int mindenkit, hiszen fel nem fogható károkat okozhatnak a kertünkben és a szervezetünkben. Ezekről a megoldásokról biztosít, hogy más jótékony állat nem károsul általuk, ezek specifikusan a darazsakat csalogatják.
Veszélyes a darázscsípés
Allergiás reakció kialakulása esetén akár életveszélyes is lehet a darázs csípése. Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor az általunk megkérdezett egyik háziorvos a következőt tanácsolta: aki tudja, hogy allergiás a méh- és darázscsípésre, az fokozottan figyeljen oda ennek a veszélyére és kerülje azokat a helyeket, illetve helyzeteket, ahol csípés érheti. Aki allergiás, annál mindig legyen antiallergén gyógyszer, ami többnyire kortizon-származékokat jelent. Csípés esetén ezt a tablettát vagy injekciót minél hamarabb be kell adni, súlyos formában az allergiás reakció ugyanis akár elhalálozáshoz is vezethet. Ugyanakkor általános szakmai ajánlás, hogy a biztonság kedvéért, elővigyázatosságból minden esetben forduljunk orvoshoz darázscsípéssel, mert ha nem is áll fenn allergia, az orvos enyhítő kenőcsöt, borogatást tud javallani a csípés helyén megjelenő duzzanatra is.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
1 hozzászólás