
Sörrel és nyers hússal is csapdába lehet csalni a kártékony darazsakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakértők szerint a nagy szárazság utáni hirtelen esőzések miatt keletkezett gyümölcssérülések rengeteg darazsat vonzanak. Az ellenük való védekezés majdnem lehetetlen kihívás, ám vannak hatékony megoldások.
2022. szeptember 18., 09:032022. szeptember 18., 09:03
Idén túlságosan elszaporodtak környékünkön a darazsak, hatalmas károkat okozva mind a gyümölcsösök terméseiben, mind a méhállományban. A túlszaporulat és a rajzás nagyfokú jelensége a gyümölcstermések számára kedvezőtlen időjárásban gyökerezik. A viszonylag hosszú ideig tartó szárazság után kiadós esőzések jöttek, melyek miatt a hirtelen növekedésnek indult gyümölcstermések megrepedtek és kihasadtak.
Nem beszélve arról, hogy könnyen fogyasztható táplálékot ad, hiszen optimális esetben az ép gyümölcsöket a darazsak nagy erőfeszítésekkel tudják csak megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermelő.
A darazsak támadása ellen majdnem lehetetlen védelmet találni, hiszen az időjárás okozta gyümölcskárok hatalmas tömegekben mozgatják meg a darázspopulációkat – folytatta Székely, továbbá megjegyezte: „idén nemcsak a darazsaktól kell félni, a kedvezőtlen időjárás miatt a monília nevű gombás fertőzés is nagy mértékben elterjedt a gyümölcsösökben.” Állítása szerint a konyhamódszerek egy gyümölcsös esetében nem jelentenek megoldást, személy szerint ő az ipari vegyszereket sem ajánlja, hiszen azzal magunkat és a nem kártékony rovarokat – méheket – is jócskán mérgeznénk. Mint mondta,
A megnövekedett darázsszaporulat a méhészetek számára is nagy fenyegetést jelent, hiszen garázdálkodnak a méhkaptárokban, méheket ölnek meg és a mézet is lopják – közölte lapunknak Pálfi Zoltán székelyudvarhelyi méhész. A darazsak alapvetően nagyon kártékonyak, hiszen a szőlősökben elég, ha egyszer megszúrnak egy szemet, az máris sorvadásnak, fonnyadásnak indul.
– tette hozzá Pálfi. Mint elmondta, leginkább a föld alatt fészkelő darázsfajok tesznek nagy károkat a méhkolóniákban, hiszen azok a méhek tetemeivel táplálják a fejlődő lárváikat. Megjegyezte, a „méhgyilkosságról” a kecske- és a lódarázs is nagyon híres.
Pálfi szerint rövidtávon megoldást jelent a támadó egyedszám csökkentésére a műanyagpalackos eljárás: egy palackot a háromnegyedénél el kell vágni, a levágott tetejét pedig fordítva vissza kell helyezni a palackra. Ebbe lehet csalinak sört, cukros ecetes vizet vagy kólát is önteni, a visszahelyezett kupakos részt jobb bekenni étolajjal,
– hívta fel a figyelmet a méhész. Állítása szerint egy magyarországi erdész is kifejlesztett egy hatékony megoldást: negyed kiló húst tett ki a darazsaknak, amit hűtőfolyadékkal öntött le. Ez a megoldás gyakorlatilag a lárvákat és a zsákmányoló egyedet is elpusztítja, a darazsak viszonylag rövid idő alatt az egész húst széthordták – magyarázta a taktikát Pálfi, hozzátéve, hogy ezt a praktikát ő még nem próbálta ki. A szintetikus szerektől ő is óva int mindenkit, hiszen fel nem fogható károkat okozhatnak a kertünkben és a szervezetünkben. Ezekről a megoldásokról biztosít, hogy más jótékony állat nem károsul általuk, ezek specifikusan a darazsakat csalogatják.
Veszélyes a darázscsípés
Allergiás reakció kialakulása esetén akár életveszélyes is lehet a darázs csípése. Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor az általunk megkérdezett egyik háziorvos a következőt tanácsolta: aki tudja, hogy allergiás a méh- és darázscsípésre, az fokozottan figyeljen oda ennek a veszélyére és kerülje azokat a helyeket, illetve helyzeteket, ahol csípés érheti. Aki allergiás, annál mindig legyen antiallergén gyógyszer, ami többnyire kortizon-származékokat jelent. Csípés esetén ezt a tablettát vagy injekciót minél hamarabb be kell adni, súlyos formában az allergiás reakció ugyanis akár elhalálozáshoz is vezethet. Ugyanakkor általános szakmai ajánlás, hogy a biztonság kedvéért, elővigyázatosságból minden esetben forduljunk orvoshoz darázscsípéssel, mert ha nem is áll fenn allergia, az orvos enyhítő kenőcsöt, borogatást tud javallani a csípés helyén megjelenő duzzanatra is.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
1 hozzászólás