
Sörrel és nyers hússal is csapdába lehet csalni a kártékony darazsakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakértők szerint a nagy szárazság utáni hirtelen esőzések miatt keletkezett gyümölcssérülések rengeteg darazsat vonzanak. Az ellenük való védekezés majdnem lehetetlen kihívás, ám vannak hatékony megoldások.
2022. szeptember 18., 09:032022. szeptember 18., 09:03
Idén túlságosan elszaporodtak környékünkön a darazsak, hatalmas károkat okozva mind a gyümölcsösök terméseiben, mind a méhállományban. A túlszaporulat és a rajzás nagyfokú jelensége a gyümölcstermések számára kedvezőtlen időjárásban gyökerezik. A viszonylag hosszú ideig tartó szárazság után kiadós esőzések jöttek, melyek miatt a hirtelen növekedésnek indult gyümölcstermések megrepedtek és kihasadtak.
Nem beszélve arról, hogy könnyen fogyasztható táplálékot ad, hiszen optimális esetben az ép gyümölcsöket a darazsak nagy erőfeszítésekkel tudják csak megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermelő.
A darazsak támadása ellen majdnem lehetetlen védelmet találni, hiszen az időjárás okozta gyümölcskárok hatalmas tömegekben mozgatják meg a darázspopulációkat – folytatta Székely, továbbá megjegyezte: „idén nemcsak a darazsaktól kell félni, a kedvezőtlen időjárás miatt a monília nevű gombás fertőzés is nagy mértékben elterjedt a gyümölcsösökben.” Állítása szerint a konyhamódszerek egy gyümölcsös esetében nem jelentenek megoldást, személy szerint ő az ipari vegyszereket sem ajánlja, hiszen azzal magunkat és a nem kártékony rovarokat – méheket – is jócskán mérgeznénk. Mint mondta,
A megnövekedett darázsszaporulat a méhészetek számára is nagy fenyegetést jelent, hiszen garázdálkodnak a méhkaptárokban, méheket ölnek meg és a mézet is lopják – közölte lapunknak Pálfi Zoltán székelyudvarhelyi méhész. A darazsak alapvetően nagyon kártékonyak, hiszen a szőlősökben elég, ha egyszer megszúrnak egy szemet, az máris sorvadásnak, fonnyadásnak indul.
– tette hozzá Pálfi. Mint elmondta, leginkább a föld alatt fészkelő darázsfajok tesznek nagy károkat a méhkolóniákban, hiszen azok a méhek tetemeivel táplálják a fejlődő lárváikat. Megjegyezte, a „méhgyilkosságról” a kecske- és a lódarázs is nagyon híres.
Pálfi szerint rövidtávon megoldást jelent a támadó egyedszám csökkentésére a műanyagpalackos eljárás: egy palackot a háromnegyedénél el kell vágni, a levágott tetejét pedig fordítva vissza kell helyezni a palackra. Ebbe lehet csalinak sört, cukros ecetes vizet vagy kólát is önteni, a visszahelyezett kupakos részt jobb bekenni étolajjal,
– hívta fel a figyelmet a méhész. Állítása szerint egy magyarországi erdész is kifejlesztett egy hatékony megoldást: negyed kiló húst tett ki a darazsaknak, amit hűtőfolyadékkal öntött le. Ez a megoldás gyakorlatilag a lárvákat és a zsákmányoló egyedet is elpusztítja, a darazsak viszonylag rövid idő alatt az egész húst széthordták – magyarázta a taktikát Pálfi, hozzátéve, hogy ezt a praktikát ő még nem próbálta ki. A szintetikus szerektől ő is óva int mindenkit, hiszen fel nem fogható károkat okozhatnak a kertünkben és a szervezetünkben. Ezekről a megoldásokról biztosít, hogy más jótékony állat nem károsul általuk, ezek specifikusan a darazsakat csalogatják.
Veszélyes a darázscsípés
Allergiás reakció kialakulása esetén akár életveszélyes is lehet a darázs csípése. Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor az általunk megkérdezett egyik háziorvos a következőt tanácsolta: aki tudja, hogy allergiás a méh- és darázscsípésre, az fokozottan figyeljen oda ennek a veszélyére és kerülje azokat a helyeket, illetve helyzeteket, ahol csípés érheti. Aki allergiás, annál mindig legyen antiallergén gyógyszer, ami többnyire kortizon-származékokat jelent. Csípés esetén ezt a tablettát vagy injekciót minél hamarabb be kell adni, súlyos formában az allergiás reakció ugyanis akár elhalálozáshoz is vezethet. Ugyanakkor általános szakmai ajánlás, hogy a biztonság kedvéért, elővigyázatosságból minden esetben forduljunk orvoshoz darázscsípéssel, mert ha nem is áll fenn allergia, az orvos enyhítő kenőcsöt, borogatást tud javallani a csípés helyén megjelenő duzzanatra is.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
1 hozzászólás