
Sörrel és nyers hússal is csapdába lehet csalni a kártékony darazsakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakértők szerint a nagy szárazság utáni hirtelen esőzések miatt keletkezett gyümölcssérülések rengeteg darazsat vonzanak. Az ellenük való védekezés majdnem lehetetlen kihívás, ám vannak hatékony megoldások.
2022. szeptember 18., 09:032022. szeptember 18., 09:03
Idén túlságosan elszaporodtak környékünkön a darazsak, hatalmas károkat okozva mind a gyümölcsösök terméseiben, mind a méhállományban. A túlszaporulat és a rajzás nagyfokú jelensége a gyümölcstermések számára kedvezőtlen időjárásban gyökerezik. A viszonylag hosszú ideig tartó szárazság után kiadós esőzések jöttek, melyek miatt a hirtelen növekedésnek indult gyümölcstermések megrepedtek és kihasadtak.
Nem beszélve arról, hogy könnyen fogyasztható táplálékot ad, hiszen optimális esetben az ép gyümölcsöket a darazsak nagy erőfeszítésekkel tudják csak megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermelő.
A darazsak támadása ellen majdnem lehetetlen védelmet találni, hiszen az időjárás okozta gyümölcskárok hatalmas tömegekben mozgatják meg a darázspopulációkat – folytatta Székely, továbbá megjegyezte: „idén nemcsak a darazsaktól kell félni, a kedvezőtlen időjárás miatt a monília nevű gombás fertőzés is nagy mértékben elterjedt a gyümölcsösökben.” Állítása szerint a konyhamódszerek egy gyümölcsös esetében nem jelentenek megoldást, személy szerint ő az ipari vegyszereket sem ajánlja, hiszen azzal magunkat és a nem kártékony rovarokat – méheket – is jócskán mérgeznénk. Mint mondta,
A megnövekedett darázsszaporulat a méhészetek számára is nagy fenyegetést jelent, hiszen garázdálkodnak a méhkaptárokban, méheket ölnek meg és a mézet is lopják – közölte lapunknak Pálfi Zoltán székelyudvarhelyi méhész. A darazsak alapvetően nagyon kártékonyak, hiszen a szőlősökben elég, ha egyszer megszúrnak egy szemet, az máris sorvadásnak, fonnyadásnak indul.
– tette hozzá Pálfi. Mint elmondta, leginkább a föld alatt fészkelő darázsfajok tesznek nagy károkat a méhkolóniákban, hiszen azok a méhek tetemeivel táplálják a fejlődő lárváikat. Megjegyezte, a „méhgyilkosságról” a kecske- és a lódarázs is nagyon híres.
Pálfi szerint rövidtávon megoldást jelent a támadó egyedszám csökkentésére a műanyagpalackos eljárás: egy palackot a háromnegyedénél el kell vágni, a levágott tetejét pedig fordítva vissza kell helyezni a palackra. Ebbe lehet csalinak sört, cukros ecetes vizet vagy kólát is önteni, a visszahelyezett kupakos részt jobb bekenni étolajjal,
– hívta fel a figyelmet a méhész. Állítása szerint egy magyarországi erdész is kifejlesztett egy hatékony megoldást: negyed kiló húst tett ki a darazsaknak, amit hűtőfolyadékkal öntött le. Ez a megoldás gyakorlatilag a lárvákat és a zsákmányoló egyedet is elpusztítja, a darazsak viszonylag rövid idő alatt az egész húst széthordták – magyarázta a taktikát Pálfi, hozzátéve, hogy ezt a praktikát ő még nem próbálta ki. A szintetikus szerektől ő is óva int mindenkit, hiszen fel nem fogható károkat okozhatnak a kertünkben és a szervezetünkben. Ezekről a megoldásokról biztosít, hogy más jótékony állat nem károsul általuk, ezek specifikusan a darazsakat csalogatják.
Veszélyes a darázscsípés
Allergiás reakció kialakulása esetén akár életveszélyes is lehet a darázs csípése. Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor az általunk megkérdezett egyik háziorvos a következőt tanácsolta: aki tudja, hogy allergiás a méh- és darázscsípésre, az fokozottan figyeljen oda ennek a veszélyére és kerülje azokat a helyeket, illetve helyzeteket, ahol csípés érheti. Aki allergiás, annál mindig legyen antiallergén gyógyszer, ami többnyire kortizon-származékokat jelent. Csípés esetén ezt a tablettát vagy injekciót minél hamarabb be kell adni, súlyos formában az allergiás reakció ugyanis akár elhalálozáshoz is vezethet. Ugyanakkor általános szakmai ajánlás, hogy a biztonság kedvéért, elővigyázatosságból minden esetben forduljunk orvoshoz darázscsípéssel, mert ha nem is áll fenn allergia, az orvos enyhítő kenőcsöt, borogatást tud javallani a csípés helyén megjelenő duzzanatra is.
Évente több mint 3,45 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
Hatalmas hőmérsékleti eltérés jellemezte szerdára virradóan az ország egyes régióit: néhol fagypont közelébe esett vissza a hőmérséklet, másutt trópusi volt az éjszaka.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
1 hozzászólás