
Sörrel és nyers hússal is csapdába lehet csalni a kártékony darazsakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakértők szerint a nagy szárazság utáni hirtelen esőzések miatt keletkezett gyümölcssérülések rengeteg darazsat vonzanak. Az ellenük való védekezés majdnem lehetetlen kihívás, ám vannak hatékony megoldások.
2022. szeptember 18., 09:032022. szeptember 18., 09:03
Idén túlságosan elszaporodtak környékünkön a darazsak, hatalmas károkat okozva mind a gyümölcsösök terméseiben, mind a méhállományban. A túlszaporulat és a rajzás nagyfokú jelensége a gyümölcstermések számára kedvezőtlen időjárásban gyökerezik. A viszonylag hosszú ideig tartó szárazság után kiadós esőzések jöttek, melyek miatt a hirtelen növekedésnek indult gyümölcstermések megrepedtek és kihasadtak.
Nem beszélve arról, hogy könnyen fogyasztható táplálékot ad, hiszen optimális esetben az ép gyümölcsöket a darazsak nagy erőfeszítésekkel tudják csak megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermelő.
A darazsak támadása ellen majdnem lehetetlen védelmet találni, hiszen az időjárás okozta gyümölcskárok hatalmas tömegekben mozgatják meg a darázspopulációkat – folytatta Székely, továbbá megjegyezte: „idén nemcsak a darazsaktól kell félni, a kedvezőtlen időjárás miatt a monília nevű gombás fertőzés is nagy mértékben elterjedt a gyümölcsösökben.” Állítása szerint a konyhamódszerek egy gyümölcsös esetében nem jelentenek megoldást, személy szerint ő az ipari vegyszereket sem ajánlja, hiszen azzal magunkat és a nem kártékony rovarokat – méheket – is jócskán mérgeznénk. Mint mondta,
A megnövekedett darázsszaporulat a méhészetek számára is nagy fenyegetést jelent, hiszen garázdálkodnak a méhkaptárokban, méheket ölnek meg és a mézet is lopják – közölte lapunknak Pálfi Zoltán székelyudvarhelyi méhész. A darazsak alapvetően nagyon kártékonyak, hiszen a szőlősökben elég, ha egyszer megszúrnak egy szemet, az máris sorvadásnak, fonnyadásnak indul.
– tette hozzá Pálfi. Mint elmondta, leginkább a föld alatt fészkelő darázsfajok tesznek nagy károkat a méhkolóniákban, hiszen azok a méhek tetemeivel táplálják a fejlődő lárváikat. Megjegyezte, a „méhgyilkosságról” a kecske- és a lódarázs is nagyon híres.
Pálfi szerint rövidtávon megoldást jelent a támadó egyedszám csökkentésére a műanyagpalackos eljárás: egy palackot a háromnegyedénél el kell vágni, a levágott tetejét pedig fordítva vissza kell helyezni a palackra. Ebbe lehet csalinak sört, cukros ecetes vizet vagy kólát is önteni, a visszahelyezett kupakos részt jobb bekenni étolajjal,
– hívta fel a figyelmet a méhész. Állítása szerint egy magyarországi erdész is kifejlesztett egy hatékony megoldást: negyed kiló húst tett ki a darazsaknak, amit hűtőfolyadékkal öntött le. Ez a megoldás gyakorlatilag a lárvákat és a zsákmányoló egyedet is elpusztítja, a darazsak viszonylag rövid idő alatt az egész húst széthordták – magyarázta a taktikát Pálfi, hozzátéve, hogy ezt a praktikát ő még nem próbálta ki. A szintetikus szerektől ő is óva int mindenkit, hiszen fel nem fogható károkat okozhatnak a kertünkben és a szervezetünkben. Ezekről a megoldásokról biztosít, hogy más jótékony állat nem károsul általuk, ezek specifikusan a darazsakat csalogatják.
Veszélyes a darázscsípés
Allergiás reakció kialakulása esetén akár életveszélyes is lehet a darázs csípése. Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, akkor az általunk megkérdezett egyik háziorvos a következőt tanácsolta: aki tudja, hogy allergiás a méh- és darázscsípésre, az fokozottan figyeljen oda ennek a veszélyére és kerülje azokat a helyeket, illetve helyzeteket, ahol csípés érheti. Aki allergiás, annál mindig legyen antiallergén gyógyszer, ami többnyire kortizon-származékokat jelent. Csípés esetén ezt a tablettát vagy injekciót minél hamarabb be kell adni, súlyos formában az allergiás reakció ugyanis akár elhalálozáshoz is vezethet. Ugyanakkor általános szakmai ajánlás, hogy a biztonság kedvéért, elővigyázatosságból minden esetben forduljunk orvoshoz darázscsípéssel, mert ha nem is áll fenn allergia, az orvos enyhítő kenőcsöt, borogatást tud javallani a csípés helyén megjelenő duzzanatra is.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
1 hozzászólás