
Ez a madár most elrepül, de ha kiszórják a csalit, könnyebben is falatokhoz juthatnak a rókák
Fotó: Veres Nándor
Egy év kihagyás után idén ismét elvégzik a vadon élő rókák veszettség elleni oltását. A Marosvásárhelyről induló repülőgép többek között Hargita, Beszterce, Fehér és Brassó megyében is leszórja a halhússzagú csalétkeket. Az országos program sikeres, ezt bizonyítják a számadatok is.
2019. június 05., 21:172019. június 05., 21:17
2019. június 05., 21:342019. június 05., 21:34
Az időjárás függvényében, a tervek szerint június 7-én kezdődik az országos szintű kampány, amelynek során veszettség ellen immunizálják a vadon élő rókákat. Az oltáskampányt 2012-ben indították, miután nagyon sok helyen veszett rókákról érkeztek jelentések. A vírusos megbetegedésre hajlamosak a vadon élő és a háziállatok is,
A halfasírt szagú csalétekbe csomagolt vakcinát repülőből szórják le az erdős területekre, mezőkre, de a vadásztársaságok is eljuttatják a rókalyukakhoz. Az országban hat helyről, többek közt Marosvásárhelyről, Jászvásárról és Szatmárnémetiből szállnak majd fel azok a repülőgépek, amelyekből elszórják a csalétkeket.
Mint a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől, Kincses Sándortól megtudtuk, tíz évvel ezelőtt a megyében száznál több veszett rókát találtak, és az országos kampány kezdete után ezek száma fokozatosan csökkent. Maros megyében és a környező megyékben már több éve egyetlen esetről sem érkezett jelentés. Tavaly pénzhiányra hivatkozva nem szervezte meg a szakminisztérium, idén azonban újraindították.
„A vadásztársaságokkal közösen zajlik majd a vadon élő rókák veszettség elleni oltása. Szintén ők segítenek felmérni, hogy mennyire hatékony az immunizálás: ez úgy történik, hogy
De ezen ellenőrzés nélkül is eredményesnek mondhatók ezek az országos kampányok, hiszen évek óta nincs veszett róka az országban. Megtörténik, hogy a határ menti megyékben, Iași és Vaslui megyében néha felbukkan egy-egy veszett állat, de az inkább a szomszédos országból téved Romániába” – mondta az igazgató, kiemelve, hogy ősszel is van egy hasonló oltási kampány, és azután egyszerűbb begyűjteni a rókákat, hogy ellenőrizzék, fogyasztottak-e csalétket. Most nagy a fű, és jobban el tudnak rejtőzködni a vadak. Kincses Sándor azt is elmondta, hogy a repülőből kidobott csalétek elfogyasztása nem jelent veszélyt a vadon élő és a háziállatokra sem.
Hogy biztosan eljusson az üzenet...
Fotó: Facebook
A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, Ladó Zsolt a Székelyhonnak elmondta,
és sikeresnek értékelik az oltáskampányt. A megyében június 19-e után kétezer csalétket fognak kihelyezni a vadásztársaságok az állategészségügyi igazgatóság felügyelete alatt. Arról még nem kaptak értesítést, hogy a Marosvásárhelyről induló repülőgép mikor fog Hargita megyébe érkezni, ez az időjárás alakulásától is függ. Az igazgató elmondta, a kézi elhelyezés és a repülőgépből való csalétekszórás is gond nélkül szokott zajlani, és eddig semmiféle negatív visszajelzést nem kaptak a lakók részéről sem.
Ami a veszett rókákról szóló hivatalos adatokat illeti, országszerte 2012-ben négy gócpont volt, 2013-ban kilenc, 2014-ben ugyancsak négy, 2015–2018. között pedig egy sem.
Teleragasztották a templomok kerítését
Nyárádszereda és a környező települések templomainak kerítésére több tíz, a rókák veszettség elleni immunizálásáról szóló plakátot helyeztek ki a hét elején. Nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, hogy a cég, amely elvállalta a plakátok kihelyezését, helybéli fiatalokat bízott meg azzal, hogy az engedélyezett helyekre kitegyék a plakátokat. Ők azonban a települések központi helyeire, a templomok kerítéseire ragasztották ki azokat. Miután a helybéliek – egyebek mellett a Facebookon – szóvá tették a törvénytelen hirdetést, még aznap éjszaka eltűntek a plakátok.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!