Hogyan felelnek meg a pedagógusok a mai kor követelményeinek?

akik Csíkszeredában és a vonzáskörzetéhez tartozó települések általános és középiskoláiban tanítanak. A pedagógusok életkor szerinti megoszlása vegyes volt, azaz középkorúak és idősebbek is szerepelnek a kutatásban. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy az oktatók mennyire vonják be a digitális technológiákat az oktatási folyamatba.

A kutatás során a következő főbb kérdéseket tették fel a pedagógusoknak:

• a saját oktatási gyakorlataikat alapul véve, használják-e az internet és a különböző digitális technológiák adta lehetőségeket a tanórákon?

• hogyan vélekednek az iskolásokról mint digitális bennszülöttekről (a digitális bennszülöttek már a legfiatalabb koruktól kezdődően együtt nőttek fel a digitális technológiákkal: számítógéppel, játékkonzollal, internettel, mobiltelefonokkal)?

• hogyan vélekednek a hazai közoktatási rendszerről, kedvez-e a digitális technológiák bevonásához?

• milyen mértékben érzik magukat digitális bevándorlónak (a digitális bevándorlók azok a régebbi generációk, akik nem születtek bele abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák)?

Az interjúkból levont következtetéseket az imént említett csoportokra osztották. Először azt mutatták be, hogy a pedagógusok hogyan oldják meg azokat a helyzeteket, amikor a tanóra folyamán bevonhatják a digitális technológiákat.

A fontosabb következtetések a következők:

Az oktatók szerint órán csak a tanár felügyeletével használhatnak digitális eszközöket a diákok. Továbbá, a pedagógusok egy része úgy véli, a digitális technológiák bevonása az oktatásba nagyobb interaktivitást eredményez, valamint sokat segíthet a nyelvtanulásban is.

Több oktató megemlítette, az okostelefonok használata alkalmas a tanóra keretében felmerülő problémák gyors megoldására (például bizonyos kifejezések gyors lefordítására), illetve több váratlan helyzetre is az internet jelenthet megoldást.

Olyanra is van példa, hogy a pedagógusok a diákok által kedvelt oldalakat használják, mint például a Facebook. Több tanár is tagja az osztálya vagy az iskola diákjai által működtetett Facebook-csoportoknak, ahol akár az aznapi tananyagot is megbeszélhetik.

Mindemellett a pedagógusok egy része úgy véli, szeretne még fejlődni, mert úgy érzi, hogy utol kell érnie a tanítványait, és érdekesebbé teheti a tananyagokat az iskolások számára, ha azokat az általuk kedvelt eszközökkel tanítja.

A következtetések második csoportjában azt vizsgálták a kutatók, hogy

A megkérdezett oktatók szerint a mai gyerekek kevésbé tudnak lelkesedni az új dolgok, a tanulás iránt, mert leköti őket a technológia. Emellett a diákok hozzászoktak a gyors információszerzéshez, ezért órán a figyelmük könnyen másfele terelődik. Kiválóan használják okos eszközeiket, viszont nem célszerűen. Nem tudnak például szöveget szerkeszteni és értelmezni, viszont filmeket, zenét vagy játékokat letölteni annál inkább. Fontos szempont az is, hogy az online kommunikációban használt rövidítéseket az oktatási nyelvezetbe is belekeverik, ezért nem alakul ki egyfajta igényesség a saját anyanyelvükkel szemben.

A harmadik kérdéskörben azt vizsgálták, hogyan tekintenek a pedagógusok a hazai oktatási rendszerre, azaz tulajdonképpen

E fejezetnél a tanulmány szerzői megjegyezték, hogy mivel a romániai kerettantervek szerint nem kötelező élni a digitális technológiák adta lehetőséggel a tanórák keretében, ezért teljes mértékben a pedagógusra van bízva a használatuk.

Az oktatók szerint óriási reformra lenne szüksége a közoktatási rendszernek, mivel már nem ennek a világnak való. Nem használja ki azt, hogy a gyerekek értenek a számítógéphez és különböző digitális eszközökhöz. Azt is megjegyezték, problémát okoz a pedagógusok számára, hogy iskoláikban sok esetben nincs internetelérés a tantermekben. Mindemellett pedig számos digitális eszközt tudnának hasznosan használni a tanórákon, viszont a tanintézményeknek nincs pénze ezekre.

Néhány oktató továbbá úgy véli, nincs elegendő idő a tananyag leadása mellett, hogy éljenek a digitális technológia adta lehetőségekkel.

Az utolsó, negyedik témakörben azt vizsgálták, hogy a pedagógusok miként felelnek meg a mai kor követelményeinek az oktatási folyamatban, illetve hogyan tekintenek magukra mint úgynevezett digitális bevándorlókra.

A következtetések szerint sokan nem használják ki, hogy a diákok értenek az internethez, többen pedig úgy gondolják, hogy nem tudnak lépést tartani a mai korral. Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kérdezett pedagógus keveset tud a digitális technológiákról, úgy véli, sokat kellene tanulnia, hogy ő oktathassa a diákokat e téren. Más vélemények szerint

Vannak pedagógusok, akik a házi feladatot az interneten keresztül küldik el a gyermekeknek.