Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:57

Csíkszereda városközpontjában láttak medvét, a hatóságok elhajtották

10:29

Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a nyilvánosságra hozott ügynökaktákban hálózati személyként

09:59

Hiánypótlás: film a Székely Hadosztályról

09:28

Kormánybuktatás előtti államtitkárok térnek vissza a pozíciójukba

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Hiánypótlás: film a Székely Hadosztályról

Novák Tamás rendező Gazda Józseffel beszélget. Kincs a hátsó kertből

Fotó: Antal-Demes Szabolcs magánarchívuma

Csütörtökön, november 5-én vetítik először A Székely Hadosztály történetei című dokumentumfilmet. Több ponton kötődik hozzánk, hiszen anyagának nagyobb része Gazda József tanár gyűjtéséből származik, de egyik rendezője is kézdivásárhelyi születésű.

Kocsis Károly

2026. november 05., 09:592026. november 05., 09:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Véget ért az első világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott. Erdélyben egy maroknyi, önkéntesekből álló sereg vette fel a harcot a megszállókkal.

A Székely Hadosztály története hosszú időn át alig jelenhetett meg a nyilvánosságban, emlékezete azonban családi albumokban, személyes visszaemlékezésekben, helyi közösségekben tovább élt. Ezt az emlékezetet állítja középpontba a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült dokumentumfilm. Az alkotók

nem pusztán hadtörténeti eseményeket kívántak rekonstruálni, hanem annak kornak és a világnak a szellemét, amely új irányt szabott a 20. századnak és Erdély jövőjének.

Antal-Demes Szabolcs rendező Bölöni László oldalán

Fotó: Antal-Demes Szabolcs magánarchívuma

Az Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezte film egyik fontos kiindulópontját Gazda József író Erdélyben gyűjtött történetei és visszaemlékezései jelentik. A személyes sorsokon keresztül a történelem olyan arca rajzolódik ki, amely a tankönyvek évszámai és hadmozdulatai mögött gyakran láthatatlan marad:

az egyes emberek döntései, veszteségei, félelmei és reményei.

Kincsesláda a hátsó kertben

Antal-Demes Szabolcs rendező Kézdivásárhelyen nőtt fel, Kolozsváron végzett a filmtudományok szakon, aztán Budapesten „lépett kenyérbe” vágóként és operatőrként, előbb tévében, majd a versenyszférában; az elmúlt néhány évben leginkább tévéfilmekben és dokumentumfilmekben. Mint lapunknak elmondta,

Novák Tamással lassan egy évtizede dolgoznak együtt, az elmúlt években a Bölöni, egy erdélyi legenda és a Hősnők című filmekben is.

Szemlére készülve

Fotó: Erdélyi Szalon Kiadó

„Egyik előző filmünk befejezésekor dobta fel Tamás, hogy a Székely Hadosztályról nem készült még film, és jó lenne pótolni ezt a hiányosságot. Még abban az évben bejutottam a Magyar Művészeti Akadémia Alkotói Ösztöndíj Programjába ezzel a témával, és elkezdtem beleásni magam. Az előkészítés és a gyártás 2025-ben kezdődött el, miután Lajos Tamás vállalta a produceri szerepkört, és megkaptuk a Nemzeti Filmintézet támogatását is.”

A hadosztály rövid fennállásáról nagyon sok izgalmas részlet került elő a kutatás során, melyek külön-külön megérdemelnének egy játékfilmet is, de ahogy egyre több embernek meséltek a projektről, az volt az érzésük, hogy

mind a Székely Hadosztály, mind az első világháború utáni összeomlás eseményei nagyon töredékesen és homályosan élnek a köztudatban.

Ezután körvonalazódott a cél, miszerint úgy meséljenek erről a témáról, hogy találjanak egy személyes hangvételt, de ne vesszenek el a részletekben.

Naplókból, levelezésekből, visszaemlékezésekből kezdtük el felépíteni a film tartalmi szerkezetét, amikor egy jó barátom felhívta a figyelmem Gazda József gyűjtéseire. Olyan érzés volt, mint amikor a hátsó kertben fedezi fel az ember a kincsesládát. Végül Gazda tanár úr gyűjtéseiben találtuk meg azokat a hiányzó személyes történeteket, amelyekkel kerek lett a kép, vagyis a film tartalmi szerkezete”

– idézi fel a kezdeteket Szabolcs.

Hibján Gusztáv a Székely Hadosztály nagy jelvényével. A fotó 1920-ban készült Sátoraljaújhelyen, Gyulai István műtermében (magántulajdonban lévő kabinetfotó)

Fotó: regifotok.hu Alapítvány a Kultúra Vizuális Kutatásáért

Adósság a nagymamával szemben

A képpel kapcsolatban az első perctől rezonáltak Novák Tamással, bár tudatában voltak annak, hogy túl sok felvétel nem fog előkerülni a hadosztályról.

„Úgy voltunk vele, hogy nem érdemes egyszerűsített katonai jelenetekkel illusztrálni azokat a személyes történeteket, amiket találtunk.

A found footage animációs technika mellett döntöttünk, melynek lényege, hogy fellelt dokumentumok, képek egyes elemeit új kontextusba helyezzük, és így új tartalmakat hozunk létre.”

Ez egy bevált technika, de ritkán alkalmazzák ebben a terjedelemben (50 perc). Először is minden jelenethez össze kellett gyűjteni az összes fellelhető forrást (kép, újságcikk, dokumentum, grafika, tárgyi relikvia), majd Kőszegi Tamás animációs rendezővel, aki az animációs csapatot vezette, a rendelkezésre álló anyagokból építették fel a jelenet képi világát, és kezdtek dolgozni rajta.

Katonasapka Székely hadosztályos jelvénnyel

Fotó: Magyar Ernő gyűjteményéből

Több mint kétezer fényképet gyűjtöttek össze és rendszereztek, majd egy animátorcsapat hónapokon át párhuzamosan dolgozott a jelenetek képi kidolgozásán.

Szabolcs egy gyerekkori élményét is megosztotta lapunkkal.

„Hatéves vagyok, amikor egy nyarat a gyászoló nagyanyámmal töltök. Nincs tévé, esténként mesél, leginkább a gyerekkoráról, egy nagy háborúról, menekültekről, leégett mindenük, újrakezdték, sokan voltak testvérek. Utólag fogalmazom meg, de akkor megéreztem valamit abból, hogy a történelem nem poros, nem római számok, nevek és események halmaza.

A történelmet sorsok mesélik el, emberek, akik megéltek összeomlásokat és szebb napokat. Most úgy érzem, ezzel a filmmel sikerült törleszteni abból, amivel adóssá tett nagyanyám.”

A Székely Hadosztály történetei az első világháború utáni Erdély egyik kevéssé ismert epizódját meséli el

Fotó: Antal-Demes Szabolcs magánarchívuma

A Székely Hadosztály így egyszerre történelmi dokumentumfilm és az emlékezetről szóló alkotás. Arra tesz kísérletet, hogy egy sokáig háttérbe szorult történetet tegyen újra átélhetővé a még hozzáférhető személyes emlékeken, dokumentumokon és a film eszközein keresztül.

A film ünnepélyes premierjét november 5-én 19 órakor tartják a kovásznai művelődési központban, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola szervezésében.

Az eseményen jelen lesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke és Gazda József író, de a vetítést követő közönségtalálkozón a résztvevők az alkotókkal is személyesen is találkozhatnak.

Kovács Károly, a Székely Hadosztály gidófalvi szakaszvezetője

Fotó: Kovács Zoltán gyűjteményéből

További vetítések:
November 6-án 19 órától: Barót, Gyulai Líviusz Városi Könyvtár
November 9-én 19 órától: Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Központ
November 10-én 18 órától: Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum
A vetítések után közönségtalálkozókra is sor kerül az alkotókkal.

Háromszék Történelem Múltidéző