
Aggasztóak a statisztikák: a megyében a tavalyi év első öt hónapjához képest 17 százalékkal nőtt a tevékenységét felfüggesztő, illetve megszűnő cégek száma
Fotó: Bodor Tünde
A kiszivárgott államháztartási költségvetéshiány csökkentésére irányuló intézkedésekkel szemben egy egészen másfajta megközelítést ajánl az illetékesek figyelmébe Edler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
2025. június 12., 08:002025. június 12., 08:00
2025. június 12., 14:222025. június 12., 14:22
Nicușor Dan államelnök azon kijelentésére reagált szerdán a kamaraelnök, amely szerint
Edler szerint a vállalkozók már régóta nem esznek pizzát, ők már csak fizetik az egyre borsosabb számlát, hogy az állam és a bürokraták hada többet fogyaszthasson.
– véli Edler András.
A kamaraelnök azt is szóvá tette, hogy az elmúlt napokban megjelent deficitcsökkentési forgatókönyvek sem adnak okot optimizmusra, mert „ezek sajnos még mindig arról szólnak, hogyan lehetne biztosítani, hogy a túlköltekező állam továbbra is hozzájusson a pizzájához, a vállalkozók és az adófizetők rovására, ahelyett, hogy fogyókúrába kezdene, és a gyógyulás útjára lépne”.
Fotó: Barabás Ákos
Edler szerint az elmúlt három évben alkalmazott három megszorító intézkedéscsomag is teljesen hatástalannak és alkalmatlannak bizonyult, azaz nem eredményezett költségmegtakarítást, és teljességgel hiányzott belőlük az állami szolidaritás a magánszférával szemben. Mi több, az állam még nagyobb költekezésbe kezdett. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a deficit nemhogy csökkent volna, hanem még növekedett is:
Mindezek fényében az Edler által az államháztartás költségeinek csökkentésére kidolgozott forgatókönyv a következő módon nézne ki:
Mindenekelőtt ki kellene építeni a bizalmi légkört a társadalomban, illetve a vállalkozók körében. Ezt korábban azzal sikerült lerombolni, hogy az állam már három alkalommal is megszegte a vállalkozóknak tett ígéreteit. Ha ezt a bizalmatlanságot nem sikerül megszüntetni, a vállalkozói immunrendszer azon fog munkálkodni, hogy védekezzen az állam megszorító intézkedései ellen. Ennek már most is vannak jelei, ugyanis a feketegazdaság felélénkült, és idén, a múlt év hasonló időszakához képest 17 százalékkal több cég és egyéni vállalkozás felszámolását jelentették be a Kovászna megyei kamaránál. A cégvezetők pedig már arról kezdenek beszélni, hogy kénytelenek lesznek visszatérni a zsebből adott (kipótolt) fizetésekhez. A vállalkozók bizalmát úgy lehetne visszanyerni, ha a tervezett költségvetési hiányt kiegyenlítő intézkedéseket a legnagyobb átláthatósággal és a szakmai szervezetek támogatásával, az ő meghallgatásuk után dolgoznák ki.
Az államnak végre konkrétan is részt kellene vállalnia a költségcsökkentésben azzal, hogy azonnal és hatékonyan karcsúsítja az állami intézmények apparátusát és megszünteti azokat az intézményeket, amelyeknek nincs jól meghatározott feladatkörük. Ezt egy világos és nyilvános ütemterv szerint követnie kellene az állami túlköltekezés fokozatos visszaszorítását célzó további lépéseknek.
Azt kellene megvizsgálni, hogy mit lehetne tenni az óriási áfa-hiány csökkentése érdekében. Romániában az áfa-hiány 30 százalékos, míg az örökös versenytárs Bulgáriában ez csak 7 százalék, és Magyarországon mindössze 2 százalék. Itt nem arról az áruforgalmi adóról beszélünk, amelyet a feketegazdaság elnyel, hanem arról, amelyet hivatalosan lejelentenek és aztán mégsem folyik be az államkasszába (például mert az állam elnéző egyes intézményekkel szemben). Megoldás lehetne a fordított adózást alkalmazása is (taxare inversă), ami azt jelenti, hogy a cégek közötti tranzakcióknál nem, csak a végfelhasználók felé számolnak áfát. Az állam a likviditási problémáit egy kölcsönnel is megoldhatná, mert ez is olcsóbb lenne, mint lemondani az áfa-kinnlévőség 30 százalékáról.
Végül, csak az utolsó lépésben kellene azzal foglalkozni, hogy miként lehetne az állami költségvetés bevételeit növelni, jelentette ki Edler András. Ha az említett intézkedések megtörténnek, akkor elvárható lesz – és talán a vállalkozói réteg és a lakosság hajlandó is lesz – a nagyobb fiskális terhek átmeneti jellegű felvállalására, vagy egyfajta szolidaritási alaphoz való hozzájárulásra (mint a már megszellőztetett tranzakciós díj minden banki műveletre), viszont elengedhetetlen a teljes átláthatóság biztosítása.
Több mint 114 600 diák vett részt hétfőn a próbaérettségi román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jogosítvány nélkül, egy udvarról eltulajdonított autóval kaptak el egy 18 éves fiatalt Gyergyóújfaluban hétfő hajnalban.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a 2026-os állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. A testület csütörtökön tárgyalja a beadványt.
A kormánynak az üzemanyagpiacot érintő tervezett intézkedései nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus okozta világpiaci zavarok hatásait, de fékezni fogják az áremelkedést – nyilatkozta hétfőn az energiaügyi miniszter.
A tél egyik legizgalmasabb eseménye tér vissza a Madarasi Hargita szívébe: március 28–29. között ismét megrendezésre kerül a Battle on Snow, amely évről évre a régió egyik leglátványosabb snowboard- és síversenyévé nőtte ki magát.
Sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kormány kedden, amellyel válsághelyzetet hirdetnek ki a kőolaj, illetve a kőolajtermékek piacán, intézkedéseket határozva meg a gazdaság és a lakosság védelmére a válság idején.
Elkezdődött a végzősök próbaérettségije, Székelyföldön mintegy 6500 diák vesz részt rajta, ebből Háromszéken a legkevesebben, ugyanis a tanárok bojkottja miatt sok helyen elmarad. A többi székelyföldi iskolában megszervezték a próbavizsgát.
Hétfőn a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával kezdődik a próbaérettségi.
1 hozzászólás