
A helytörténeti pályázat diákkonferenciával összekötött tavalyi díjátadóját 2024. március 13-án tartották a Székely Nemzeti Múzeumban
Fotó: Albert Levente
Ismét meghirdeti Háromszék az én hazám című pályázatát a Székely Mikó Kollégium Alapítvány, partnerségben a Székely Nemzeti Múzeummal. Erre helytörténeti dolgozatokkal jelentkezhetnek Kovászna megyei diákok.
2025. október 01., 09:432025. október 01., 09:43
A Székely Mikó Kollégium Alapítvány a sokáig Torján élő és dolgozó Coroi Artur történész emléke előtt adózva ír ki immár második alkalommal pályázatot Háromszék az én hazám címmel, két korcsoport számára.
A középiskolásoktól 10-15, az egyetemistáktól 20-25 oldal terjedelmű, a háromszéki települések múltjához-jelenéhez kapcsolódó helytörténeti dolgozatokat várnak 2026. március 1-ig, de a pályázóknak már október 20-ig jelentkezniük kell október 20-ig a szekelymiko.alapitvany@gmail.com e-mail-címen. Az alábbi témakörök közül lehet választani:
Sírköveink üzennek – régi sírkövek temetőinkben (temetőbejáráson alapuló terepmunka, régi sírköveink dokumentálása, ami kiterjedhet több településre).
Sorsalakító események a háromszéki emberek életében – visszaemlékezések, interjúk készítése a II. világháborút, a kommunizmus időszakát, a ’89-es rendszerváltozást megélt személyekkel.
Értékőrző település – javaslat egy háromszéki település Kovászna Megyei Értéktárba történő felvételéhez (a kulturális örökség, a természeti környezet kidomborításával).
Meghatározó történelmi esemény egy település történetében – helytörténeti szakirodalom alapján beazonosítani és bemutatni olyan eseményeket, amelyek meghatározták egy település fejlődését, arculatát, lakóinak kollektív emlékezetét.
Háromszéki települések a fekete-fehér fotográfiákon – egy település fotók alapján történő bemutatása (a tanulmányt olyan főleg fehér-fekete fotók alapján kelljen megírni, amelyek beszédesen bemutatják az adott helyiség korabeli épületeit, eseményeit, lakóit, mindezek által egy korkép kerül az olvasók elé).
A pályázók a jelentkezést követően e-mail-ben kapják meg a pályamunkák elkészítésének részletes útmutatóit, eredményt 2026 tavaszán hirdetnek a Székely Nemzeti Múzeumban.
Gidófalva vártemploma. A település értékei tavaly első díjat „hoztak” egy pályázónak
Fotó: Magyari Hunor/Székely Kalendárium
A díjazott dolgozatokat diákkonferencián mutatják be, de nyomtatásban is megjelennek. A középiskolások körében az első helyezett 800, a második 600, a harmadik 400 lej jutalomban részesül Coroi Artur özvegye, Gál Tünde jóvoltából, az egyetemistáknál 1000, 800, illetve 500 lej a honorárium.
Amint azt Pénzes Loránd szervezőtől megtudtuk, az első kiadásra huszonnyolcan jelentkeztek a Székely Mikó Kollégiumból, a Bod Péter Tanítóképzőből, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumból, a Puskás Tivadar Szaklíceumból, valamint a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről, végül tizenhárom pályamunkát küldtek be. Ezek közül kilencet szerkesztettek kötetbe, amit az érintett településekre is eljuttattak.
Első díjat akkor Kölcze Tihamér kapott Gidófalva – értékőrző település című dolgozatáért, megosztott második díjat Molnár Fanni (Kőbe zárt emlékek – kovásznai sírköveink üzenete) és Ambarus Kriszta (Kilyéni sírkövek üzennek), harmadik díjat Hollanda Tas (Árral szemben – történetek a kommunizmusból), Székely Szende (Erdővidék szíve, Barót) és Tokos Csongor (Erdőfüle – értékőrző település), különdíjat pedig Moroianu Tímea (Életleírásom). A két egyetemista közül Cserei Mónika Jó az öreg a háznál című dolgozatát második, Moroianu Ana Az út hazáig című értekezletét különdíjjal jutalmazták.
Artur Coroi 1948. december 5-én született Nagyenyeden, 1966-ban érettségizett szülővárosa Bethlen Gábor Gimnáziumában, egyetemi tanulmányait 1971-ben fejezte be a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem egyetemes történet szakán középkor-történészi szakképesítéssel. 1971-től 1993-ig a háromszéki Torja nagyközségben tanított, 1993-tól 2004-ig az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma Kollégiumának nevelőtanára volt. 1982-től 1990-ig évente előkészítette és a szakemberekkel együtt irányította a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum torjai és kézdikővári ásatásait, 1998 és 2010 között több kötete látott napvilágot, illetve számos dolgozata jelent meg szakkiadványokban. 1999-ben és 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus kutatói pályadíját, 2000-ben és 2003-ban a debreceni Erdély-történeti Alapítvány pályadíját nyerte el. 2010-ben hunyt el.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!