Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:31

Hazatért a Csíkszeredai Sportklub saját nevelésű kapusa

11:24

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

11:10

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van

11:04

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Javaslat: maradjanak az alpolgármesterek, menjenek az önkormányzati képviselők

Háromszéken találkoznak a Kárpát-medencei alkotmánybírók

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

A Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokról szervez konferenciát Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró kezdeményezésére.

Bíró Blanka

2022. május 05., 19:082022. május 05., 19:08

Az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciára május 21-én kerül sor, Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából hivatalban lévő vagy korábban alkotmánybírói tisztséget betöltő magyar jogászok vesznek részt, akik a kisebbségi alkotmányjogi gyakorlatok mellett esettanulmányokat ismertetnek.

A rendezvényt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke leszögezte, az alkotmány, az alkotmánybíróság a kisebbségben élők számára sokkal fontosabb, az elmúlt harminc évben, ha jogsértés érte a magyar közösséget a többség részéről, a függetlennek remélt alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.

Annak ellenére, hogy az 1991-es referendumon a magyar közösség nem szavazta meg az alkotmányt, mert annak első cikkelye egységes nemzetállamként határozza meg Romániát,

a magyar közösség sok esetben hivatkozik az alaptörvényre, és sokszor találtak benne megoldást, fogódzót.

Tamás Sándor felidézte, a rendszerváltás után négy magyar alkotmánybíró volt Romániában: 1992-től Fazakas Miklós, majd három évig leszavazták az RMDSZ jelöltjét, Hajdu Gábort, 1998-tól kilenc évig Kozsokár Gábor volt a testület tagja, 2007-től további kilenc évig Puskás Bálint, jelenleg pedig Varga Attila.

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

Antal Árpád polgármester kifejtette, egy ország államigazgatási berendezkedését az alkotmány határozza meg, visszás helyzet Romániában, hogy alkotmányellenesnek tekintik az alkotmány megváltoztatását.

A félig parlamenti, félig elnöki köztatársaság modellje számtalan problémát okoz, az államelnöki hivatal és a kormány közötti konfliktusok sorát, hiszen a kormánynak pénzügyi, az elnöknek államszervezési kérdésekben van hatalma.

Gyakori, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva csorbítják az erdélyi magyarság jogait, a bírósági végzésekben az alkotmányra hivatkozva érvénytelenítenek önkormányzati határozatokat, éppen ezért izgalmas konferenciára számítanak – mondta Antal Árpád.

A rendezvényt kezdeményező Puskás Bálint kifejtette, az ideit indító konferenciának szánják, abban bízik, hogy a következőkben más országok jogászait is meg tudják szólítani, azokat, akik értik, mit jelent a kisebbségi törvénykezés, az autonómia. Kérdésünkre elmondta,

Románia jelenlegi alkotmánya nem elég egyértelmű, kibúvási, értelmezési lehetőségeket nem megengedő alaptörvényre lenne szükség,

amely pontosabban szabályozza többek között a kormány és az államelnöki hivatal, a parlament és az államelnöki hivatal közötti kapcsolatot.

Bármit meg lehet támadni az alkotmánybíróságon, a legutóbbi „agyament” alkotmánybírósági állásfoglalás, miszerint nem lehet délután ingyenesen használni a tanintézetek sporttermét,

ebben a kérdésben nem is kellett volna kikérni az alkotmánybíróság véleményét – szögezte le Puskás Bálint.

korábban írtuk

Mindeközben Romániában: alkotmányellenes a sulinál délután focizni

Az alkotmánybíróság helyt adott szerdán a kormány óvásának és alaptörvénybe ütközőnek ítélte azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna a diákok számára az iskolák szabadtéri sportpályáinak oktatási időn kívüli ingyenes használatát.