Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:04

Szexuális visszaélés gyanúja merült fel a Vasile Lascăr Rendőrképző Iskolában

16:57

Egyszerre múzeum és élő műhely: a Százéves Cukrászda

16:17

Armand Duplantis győzött az európai hírügynökségek szavazásán

15:51

Rendhagyó tisztújításon erősítette meg elnökségét az Udvarhelyi Fiatal Fórum

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Lemondott Daniel David tanügyminiszter

Háromszéken találkoznak a Kárpát-medencei alkotmánybírók

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

A Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokról szervez konferenciát Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró kezdeményezésére.

Bíró Blanka

2022. május 05., 19:082022. május 05., 19:08

Az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciára május 21-én kerül sor, Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából hivatalban lévő vagy korábban alkotmánybírói tisztséget betöltő magyar jogászok vesznek részt, akik a kisebbségi alkotmányjogi gyakorlatok mellett esettanulmányokat ismertetnek.

A rendezvényt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke leszögezte, az alkotmány, az alkotmánybíróság a kisebbségben élők számára sokkal fontosabb, az elmúlt harminc évben, ha jogsértés érte a magyar közösséget a többség részéről, a függetlennek remélt alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.

Annak ellenére, hogy az 1991-es referendumon a magyar közösség nem szavazta meg az alkotmányt, mert annak első cikkelye egységes nemzetállamként határozza meg Romániát,

a magyar közösség sok esetben hivatkozik az alaptörvényre, és sokszor találtak benne megoldást, fogódzót.

Tamás Sándor felidézte, a rendszerváltás után négy magyar alkotmánybíró volt Romániában: 1992-től Fazakas Miklós, majd három évig leszavazták az RMDSZ jelöltjét, Hajdu Gábort, 1998-tól kilenc évig Kozsokár Gábor volt a testület tagja, 2007-től további kilenc évig Puskás Bálint, jelenleg pedig Varga Attila.

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

Antal Árpád polgármester kifejtette, egy ország államigazgatási berendezkedését az alkotmány határozza meg, visszás helyzet Romániában, hogy alkotmányellenesnek tekintik az alkotmány megváltoztatását.

A félig parlamenti, félig elnöki köztatársaság modellje számtalan problémát okoz, az államelnöki hivatal és a kormány közötti konfliktusok sorát, hiszen a kormánynak pénzügyi, az elnöknek államszervezési kérdésekben van hatalma.

Gyakori, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva csorbítják az erdélyi magyarság jogait, a bírósági végzésekben az alkotmányra hivatkozva érvénytelenítenek önkormányzati határozatokat, éppen ezért izgalmas konferenciára számítanak – mondta Antal Árpád.

A rendezvényt kezdeményező Puskás Bálint kifejtette, az ideit indító konferenciának szánják, abban bízik, hogy a következőkben más országok jogászait is meg tudják szólítani, azokat, akik értik, mit jelent a kisebbségi törvénykezés, az autonómia. Kérdésünkre elmondta,

Románia jelenlegi alkotmánya nem elég egyértelmű, kibúvási, értelmezési lehetőségeket nem megengedő alaptörvényre lenne szükség,

amely pontosabban szabályozza többek között a kormány és az államelnöki hivatal, a parlament és az államelnöki hivatal közötti kapcsolatot.

Bármit meg lehet támadni az alkotmánybíróságon, a legutóbbi „agyament” alkotmánybírósági állásfoglalás, miszerint nem lehet délután ingyenesen használni a tanintézetek sporttermét,

ebben a kérdésben nem is kellett volna kikérni az alkotmánybíróság véleményét – szögezte le Puskás Bálint.

korábban írtuk

Mindeközben Romániában: alkotmányellenes a sulinál délután focizni

Az alkotmánybíróság helyt adott szerdán a kormány óvásának és alaptörvénybe ütközőnek ítélte azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna a diákok számára az iskolák szabadtéri sportpályáinak oktatási időn kívüli ingyenes használatát.