
Fotó: fotó: Bartos Lóránt
Hamarosan negyven éve annak, hogy létezik a Haszmann Pálról elnevezett csernátoni tájmúzeum. Az intézmény 1973. február 25-én nyitotta meg kapuit.
2013. február 02., 10:272013. február 02., 10:27
2013. február 02., 11:022013. február 02., 11:02
A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pál tanítóról nevezték el. A múzeum a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúriát az 1950–1970-es években teljesen elhanyagolták, viszont művelődési intézmény és múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A több mint két hektáros terület és a többszobás kúria lehetőséget teremtett skanzen és múzeum létrehozására. A múzeum megnyílásával egyidőben létrejött a Csernátoni Népfőiskola és a Csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület is. Az eltelt negyven év alatt ezrek látogatták és látogatják nagy érdeklődéssel, elismeréssel az azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartott intézményt.
A múzeum munkaközössége idén is több rendezvényt szervez: február 5–7. között az általános iskolák diákjait várják kétórás múzeumtevékenységre, ami alatt a farsangi szokásokat bemutató filmvetítés is lesz. Április elsejétől egészen a nyár utolsó napjáig Haszmann László és Haszmann Lajos vezetésével az érdeklődők betekinthetnek a székelykapu-faragás rejtelmeibe.
Április 11-én kezdődik a betekintéssorozat, akkor az írókat és költőket lehet megismerni, 18-án pedig az alkotóműhely rejtelmeibe tekinthetnek be az érdeklődők, így bútorfestéssel, fafaragással és nemezeléssel lehet barátkozni. Idén sem marad el a gyermeknap, erre május 31-én kerül sor. Június 22-én a tájmúzeum is bekapcsolódik a múzeumok éjszakájába. Az év hátralevő részében is sok előadást, rendezvényt tartanak, idén is egy gazdag, tartalmas esztendő várja azokat, akik felkeresik a festői helyen levő intézményt.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
szóljon hozzá!