Maga alatt vágja a fát a Schweighofer

A szervezet egy rejtett kamerával készített videofelvételt hozott nyilvánosságra, melyből kitűnik, hogy az osztrák fafeldolgozó romániai képviselői a törvénytelen vágásokból nyert faanyagért is fizetnek.

A washingtoni és londoni székhelyű szervezet aktivistái külföldi befektetőknek adták ki magukat, a Schweighofer cég romániai és osztrák képviselőivel folytatott megbeszéléseken pedig azt állították, hogy egy romániai közbirtokossági erdőből bizonyos mennyiségű fa kitermelésére szereztek jogot, de ha biztosítékot kapnak a felvásárlásra, sokkal több fát vágnának ki, mint amennyit a szerződés lehetővé tesz. A Schweighofer képviselői mindenbe beleegyeztek, még pluszjuttatást is ajánlottak a többletfáért.

Belső vizsgálat indul az osztrák cégnél

Tavaly egyébként az Agent Green nevű civil szervezet is közzétett egy felvételt, miszerint a Retyezát nemzeti parkban illegálisan kitermelt fát is feldolgozza a Schweighofer. Alexander von Bismarck, az EIA egyesült államokbeli szervezetének vezérigazgatója úgy nyilatkozott, Románia erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza az illegális fakitermelést, de „ezt nem tudja megtenni, ha egy nagycég felvásárolja a törvénytelenül kitermelt fát”.

A Hotnews.ro hírportál szerint az osztrák vállalat tagadja a környezetvédő szervezet vádjait, és jelezte, a rejtett kamerás felvételek kapcsán belső vizsgálatot indít.

Törvénytelenségeket jelez a Neuer Weg is

Ezzel egy időben a fogarasi Neuer Weg Egyesület arra mutatott rá, hogy a szervezet által felkért jogász szerint törvénytelenül állították ki a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének építkezési engedélyét. A szakértői véleményezés szerint egy ilyen nagyszabású projekt esetében a területrendezési bizonylat kiállítása előtt egy úgynevezett technikai szervezési dokumentációt kellett volna összeállítani, erre nem került sor.

Rámutatnak továbbá: a műszaki tervet egy építész állította össze, bár a törvény értelmében erre nem lett volna joga. A Alexandru Belinschi által készített szakértői véleményezést elküldték a bukaresti törvényszékre, az építkezési felügyelőséghez és a tervezők rendjének.

A Neuer Weg és a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület már tavaly kérte a bukaresti bíróságon, hogy függesszék fel az osztrák cég építkezési engedélyét. A pert alapfokon elveszítették, de fellebbeztek. Időközben újabb pert indítottak, ezúttal a Rétyre kiállított építkezési engedély érvénytelenítését kérve.

Hans Hedrich, a Neuer Weg alelnöke korábban portálunknak azt mondta, addig perelnek, amíg csak jogi lehetőséget látnak a fűrészüzem beindulásának megakadályozására. Abban bíznak, ha a bíróságon bebizonyítják, hogy törvénytelenül állították ki a rétyi üzem építkezési engedélyét, az nem kapja meg a jóváhagyást a működéshez.

Amint arról korábban beszámoltunk, Doina Pană szociáldemokrata (PSD-s) képviselő – a Ponta-kormány volt erdészeti minisztere – szerint a háromszéki Rétyen munkapontot létrehozó osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó lobbizta ki Klaus Johannis államfőnél, hogy ne hirdesse ki az új erdészeti kerettörvényt.

A parlament által megszavazott jogszabály előírja, hogy egy gazdasági csoport piaci részesedése egy bizonyos fafajta kitermelésében maximálisan 30 százalék lehet. Az államelnöki hivatal többek között emiatt is utasította el a törvény kihirdetését. Johannis érvelése szerint ugyanis a gazdasági csoportok monopóliuma ellen bevezetett korlát negatívan befolyásolja a gazdasági versenyt.

Legfrissebb közleményében az EIA is jelezte, hogy Ausztria bukaresti nagykövetségéről megszereztek egy dokumentumot, miszerint a Schweighofer képviselői találkozni akarnak a kormány képviselőivel, hogy megállapodjanak a sokat vitatott erdészeti törvénytervezet tartalmáról.

A szenátus egyébként pénteken az államfő indoklásait megalapozatlannak találta, és az eredeti formában ismét megszavazta a szakemberek szerint a kis- és közepes méretű fafeldolgozók számára kedvező, valamint az iparág kifehérítésére törekvő erdészeti törvényt. A kérdésben a képviselőház a döntéshozó kamara, s amennyiben módosítások nélkül elfogadja a dokumentumot, az államfő köteles aláírni és kihirdetni a törvényt.