
Erkölcsi jóvátételnek nevezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a kovásznai Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezésére vonatkozó minisztériumi rendeletet.
2015. április 15., 19:382015. április 15., 19:38
A magyarellenességéről ismert, Ioan Lăcătuşu vezette civil szervezet közleményében azzal érvel, hogy államosítás előtt a vajnafalvi románok tulajdonát képezte a terület, melyre a szívkórház épült, az intézményhez tartozó egyik épületet is román tulajdonosoktól kobozták el, az első gyógyfürdő igazgatója pedig Zaharia Ungureanu vajnafalvi román ember volt.
Mint ismeretes, a fürdővárosban bejegyzett Iustinian Teculescu Kulturális-Keresztyén Egyesület kezdeményezésére Dr. Teculescu–Benedek névre keresztelte a szakminisztérium az 1960-ban Benedek Géza kardiológus főorvos által alapított, 2010-től az ő nevét viselő egészségügyi központot.
Míg a magyar elöljárók azzal érvelnek, hogy Nicolae Teculescu még csak nem is dolgozott az intézményben, Lăcătuşuék szerint ő fedezte fel, hogy az ásványvizeket és a mofettagázakat a szívbetegségek gyógyítására is lehet alkalmazni, ezért megérdemli, hogy a kórház az ő nevét is viselje.
Arra is hivatkoznak, hogy az Előpatakról Bodzafordulóra költöztetett Radu Horia izomsorvadásos betegeket kezelő kórházat néhány éve beolvasztották a kovásznai kórházba, annak részlegeként működik, tehát jogos a kovásznai és bodzafordulói románok elvárása, hogy az intézmény elnevezésében román személyiség is szerepeljen.
A románok civil szervezete úgy fogalmaz, a térségben semleges neveket kell adni, vagy mind a két közösséget képviselő személyiségről kell az intézményeket elnevezni, mert szerintük „elfogadhatatlan az elmagyarosítás”.
„A névmódosítás nem csorbítja Benedek Géza kórházalapító szakmai hírnevét, hanem helyreállítja a történelmi igazságot, és jóvátételt szolgáltat Teculescu orvosnak, akinek a munkásságáról rengeteg adat jelent meg az elmúlt években kiadott könyvekben” – fogalmaz a közlemény, hozzátéve, hogy 2010-ben a Benedek Géza névadás is erőltetett volt”, „a magyarok kihasználták, hogy akkor az RMDSZ-es Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter”.
A minisztérium is Teculescut méltatja
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya egyébként a Krónika megkeresésére levélben közölte: a 2006-os keltezésű, 95-ös számú törvény értelmében a kórház vezetősége kezdeményezheti a névmódosítást, ezt azonban a minisztérium is megteheti a helyi hatóságok beleegyezése nélkül. A válasz szerint idén a Iustinian Teculescu Kulturális-Keresztyén Egyesület kérte a névváltoztatást, hogy elismerjék Nicolae Teculescu érdemeit, akinek „úttörő szerepe volt a gyógyfürdős kezelés alkalmazásában”.
A minisztérium idézi az egyesület indoklását, miszerint az orvos 1952-ben kezdte el a mofettagázas kezeléseket kísérleti jelleggel, ezeket klinikailag bizonyított hatékonysága után kiterjesztette. 1954-ben Bukarestben is bemutatta eredményeit a fizikoterápiás és balneológiai intézetben, akkor hagyták jóvá, hogy a kovásznai kórház keretében 20 ágyas balneológiai osztályt létesítsen. A minisztérium válaszában hangsúlyozta, a javaslatot a prefektúra, valamint a minisztérium kérésére a kórház vezetősége is támogatta, ezért döntöttek a névváltoztatás mellett.
Homály a névadó körül
Ezzel egy időben Benedek Csaba, a szívkórház belgyógyász szakorvosa, az intézményalapító Benedek Géza fia portálunknak elmondta, nehezen találnak dokumentumokat Nicolae Teculescu tevékenységéről, végzettségéről.
„Az egészségügyi minisztériumnak kellene dokumentálnia a munkásságát, ám nem tudják megindokolni, hogy szakmai szempontból mivel érdemelte ki, hogy az egészségügyi intézmény az ő nevét is viselje. Amíg erre nincsenek bizonyítékok, a minisztérium érvelése csak üres beszéd – fogalmazott Benedek. – Az egészségügyi minisztérium 1959-ben, vagy 1960-ban kötelezte az orvosokat, hogy mutassák be a diplomájukat, Teculescu akkor ennek nem tudott eleget tenni, édesapám meg is rótta ezért a személyzetis hölgyet, hogy korábban miért nem kérte az oklevelét”.
Elmondta továbbá, korábban is volt egy „szóbeli alkudozás” Cristian Cimpoi kórházmenedzserrel, aki azt javasolta az orvosoknak, ha nem értenek egyet a Teculescu névvel, fogadják el a Horia Radu megnevezést.
Különben a kórházmenedzser keddre hívta össze az orvosi konzíliumot, hogy tárgyaljanak a névváltoztatás körüli nézeteltérésekről, ám az orvosok nem jelentek meg, arra hivatkozva, hogy nem tárgyalnak, amíg nem kapnak választ a minisztériumtól a tiltakozó beadványukra. Cristian Cimpoi a Háromszék napilapnak azt nyilatkozta, kizárólag a minisztériumi átiratban megfogalmazottak – multikulturalitás, történelmi szempontok, prefektúra egyetértése – alapján értett egyet a névváltoztatással.
Mint mondta, édesanyja együtt dolgozott Benedek Gézával, ismeri az orvos munkásságát, ezzel szemben Teculescuról eddig nem hallott, annyit tud róla, amit az interneten felfedezett. A háromszéki RMDSZ vezetői egyébként csütörtökön a szívkórház épülete előtt jelentik be, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek a névmódosítás ellen.
Gyalog próbált menekülni a rendőrök elől egy ittas férfi szombaton Sepsiszentgyörgyön. A napját őrizetben töltötte.
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
szóljon hozzá!