Egyre többen kíváncsiak Háromszék látványosságaira

A szakember kedden elmondta, a hivatalos statisztikák jövő tavaszra készülnek el, ám a növekedés máris érzékelhető. Elsősorban a külföldiek részéről mutatkozik nagyobb érdeklődés, őket a különböző rendezvények, programok csábítják a térségbe, de a hazai turizmus is megélénkült, egyre több bukaresti, vagy a déli megyékből érkező turista fedezi fel Erdélyt, a Székelyföldet.

László Endre idézett egy fővárosi turistát, aki elmondta, évek óta jár a Prahova völgyébe, és már unja Predealt, de eddig nem tudta, hogy néhány kilométerrel távolabb kitűnő kirándulóhelyek és nagyon jó programok vannak. A turistákat a kúriák és a kastélyok, a feléledő nemesi turizmus érdekli, de vonzzák őket a népi hagyományok, az épített örökség vagy a természetjárás is. Egy kovácsműhely, a kürtőskalács-sütés, a kisbaconi vízimalom, a hatolykai fürdő és szauna, vagy a csernátoni Haszmann Pál falumúzeum is lenyűgözi a látogatókat.

László Endre ugyanakkor hangsúlyozta, van még hova fejleszteni a háromszéki idegenforgalmat, hiszen a kereskedelmi és iparkamara kimutatása szerint Kovászna megye üzleti forgalmának mindössze 2 százalékát teszi ki a turizmus. A turisztikai szakember egyébként nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az év végéig Bálványoson elkészül a wellness-központ, ami újabb vendégeket csábít majd a térségbe.

„Tusnádfürdőn is fellendült a forgalom, amióta elkészült az élményfürdő. Azelőtt a vendégek többsége nyugdíjas jeggyel érkezett, ám most az elő- és az utószezonban is sokkal több a turista” – mutatott rá László Endre. Hozzátette: a szolgáltatások minőségén is javítani kell, főként hogy az ágazatban képzett, jó szakemberek elmennek külföldre, ahol ugyanazért a munkáért három-négyszeres bért kapnak.

Nemzetközi szállodalánchoz csatlakozik a volt pártszálló
Nemzetközi szállodalánc része lett a sepsiszentgyörgyi Park Hotel. Kovács István tulajdonos elmondta, mintegy százezer lejes befektetésre volt szükség, hogy a világ egyik legnagyobb szállodalánca által elvárt szabványokat teljesíteni tudják, és megkapják a jogot a név viselésére. A kilencven országban több mint négyezer szállodát működtető lánc sajátossága, hogy a csatlakozó egységek megőrizhetik az identitásukat, ám meg kell felelniük a szigorú előírásoknak, így megszabott méretűek a szobák, a fürdőszobák, az ágyak, sőt megszabják azt is, hogy milyen reggelit kell felszolgálni.
Kovács István felidézte, hogy nemcsak a televíziókészülékeket kellett kicserélni a szobákban, hanem vadonatúj szekrényeket is kellett vásárolni, mert a polcok két centiméterrel kisebbek voltak a standardnál. László Endre, a turisztikai vállalkozások szövetségének regionális alelnöke vetette fel az ötletet, hogy az egykori pártszállót be kellene csatlakoztatni a nemzetközi láncba. Elmondta, ez nagy lépést jelent Sepsiszentgyörgy turizmusának, hiszen ezáltal ki lehet lépni a provincializmusból, és a lánchoz való tartozás nagy húzóerőt jelent. A külföldi turisták számára ugyanis garancia, hogy ismerik a nevet, a színvonalat, tudják, hogy ezzel a szálláshellyel biztosra mehetnek, nem kísérleteznek, vagy kockáztatnak.