Első alkalommal mutatta be a nyilvánosság előtt a Mikó-per fellebbezéséhez előkészített dokumentumokat Markó Attila.
2012. november 23., 14:182012. november 23., 14:18
2012. november 24., 15:242012. november 24., 15:24
A Bartalis János Keresztény Kulturális Egyesület Közéleti Kávéház rendezvénysorozatának meghívottjaként számolt be a Mikó-per újdonságairól Markó Attila államtitkár. Váry O. Péter újságíró, az est moderátora felvázolta az egyházi javak visszaadásának rövid történetét, példákkal illusztrálta a jelentős sikereket, beleértve az eddig visszaszolgáltatott közel 60 háromszéki ingatlant is, majd a Székely Mikó kollégium körüli perek tízéves történetét mutatta be.
A büntető per elemeinek bemutatása után az alapfokú ítélet megfellebbezésére fektette a hangsúlyt, ugyanis első ízben kerültek bemutatásra azok az új dokumentumok, amelyek a nyár és az ősz folyamán kemény hazai és magyarországi kutatómunka eredményeképpen kerültek elő. Említésre méltó Dósa Eleknek az 1863-as református kánonjoga, az 1900-as évek legelején Magyarország igazságügyi minisztere által kiadott rendelete az egyházi javak sajátos telekkönyvezéséről, valamint a Román Nemzeti Bank és a kollégium közötti 1947-es levelezés, közvetlenül az államosítás előtt, amely bizonyíték arra, hogy a kollégiumnak nem volt soha önálló jogi személyisége.
Markó Attila elmondta: reméli, hogy nem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kell sokadszor rákoppintson Romániára, hanem maga a romániai igazságszolgáltatás képes arra, hogy tegye azt, ami a neve: szolgáltassa az igazságot. Az államtitkár kiemelte a magyar közösséget sokszor próbálják padlóra küldeni, néha úgy tűnik, sikerül is.
„Mi erősek vagyunk, erősek leszünk. Nem lehet baj, hisz azon dolgozunk, hogy soha ne maradjunk a padlón, hanem emelt fővel és munkával megtartsuk és felemeljük közösségünket. Ezt az üzenetet viszem el minden erdélyi magyar otthonába” – zárta előadását Markó Attila.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
szóljon hozzá!