
Az almafeldolgozásról, -préselésről, illetve ezek kulisszatitkairól beszélt ifjabb Tóth Kálmán, a Sepsi Alma présműhely vezetője. A családi vállalkozás szolgáltatásait Háromszéken minden, míg Hargita megyében számos településről igénybe veszik.
2015. szeptember 21., 18:072015. szeptember 21., 18:07
Könnyen megközelíthető helyen, Árkoson a Szentkereszthy Béla utca 26. alatt működik az az almaprés műhely, amelyet idősebb Tóth Kálmán 1992-ben eleinte csupán ismerősei és a falubeliek számára indított. Szolgáltatásuk azóta mindenki számára elérhetővé vált, és az általuk préselt ital nemcsak almaléként fogyasztható, hanem bort, almaecetet, vagy kiváló minőségű pálinkát is lehet belőle készíteni. Az almát megmossuk, majd továbbmegy a gépezetben, amely megőrli és kipréseli a gyümölcsöt – magyarázza a hidraulikus almaprés előtt állva ifjabb Tóth Kálmán, a kisvállalkozás jelenlegi vezetője.
Mint kiderült, a szerkezet akár hetven százalék fölötti hatásfokot is képes elérni, száz kilogramm almából több mint 70 liternyi almalé is készülhet. Ez persze a fajtától és az adott év időjárásától, így a termés minőségétől is függ – teszi hozzá Tóth Kálmán, sorolva a további befolyásoló tényezőket is: minél hamarabb kerül présbe a leszedett gyümölcs, annál több almalevet lehet belőle kipréselni. A vállalkozó kiemeli, amennyiben az alma leszedését követően mégsem sikerül azonnal feldolgozni, a tárolásra is ügyelni kell, mivel negatív hatással lehet a préselés hatásfokára a meleg helyen való raktározás. A szerkezet egyszerre harminc kilogramm gyümölcs feldolgozására alkalmas. Ezzel kapcsolatban Tóth Kálmán elmondta: korábban gondoltak a bővítésre, egy nagyobb kapacitású szalagprés beszerzésére, ám számukra fontos, hogy mindenki abból az almából készült italt fogyaszthassa, amelyet vitt.
„Nincs olyan almafajta, amelyet nem érdemes kipréselni” – állítja Tóth Kálmán, ám hozzáteszi: a több hétig földön heverő hullás almából, valamint a nyári almafa-fajtákból nem igazán lesznek jó italok, mivel túl savanyú az ízük. Az őszi almafa-fajtákra is figyelni kell, azokat az évszak elején kell leszedni, míg a téli almát elér novemberben. „Egyre többen hozzák az Erdélyben őshonos almafa-fajták gyümölcseit, mint például a Baturt, az Aranypárment, vagy éppen a Budai Domokost” – mondja a műhely vezetője, aki azt is elárulta: igencsak magas préselési hatásfokkal lehet ezekkel dolgozni.
Az árkosi műhelyben hétköznapokon 19 óráig veszik át préselésre szánt almát, ám előzetes egyeztetés esetén az átadás és a préselés is órarenden kívül, akár hétvégén is megoldható. A frissen préselt almalét kétféleképpen tartósítják a műhelyben: egyrészt egy tisztítóenzim használatával, valamint idéntől pasztörizálással. A Sepsi Alma műhelyben most kedvezményes áron dolgozzák fel az almát: a Csíki Hírlap, valamint az Udvarhelyi Híradó napilapokban 30 százalékos árengedményre feljogosító kuponok találhatók a préselésre, míg 10 százalékosok a pasztörizálásra.
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
Henning 65 – Fába vésve címmel retrospektív kiállítás nyílik február 11-én, szerdán este hat órától a kovásznai Kádár László Képtárban, ahol a brassói képzőművész több évtizedes alkotói pályájának meghatározó munkáival találkozhat a közönség.
szóljon hozzá!