A kézdivásárhelyi csavargyár magánosítás utáni élete

Ráduly-Baka Lajos, az egyesület elnöke és Deák Mihály főtitkár a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházában tartottak sajtótájékoztatót, ismertetve az egykor háromezer alkalmazottat foglalkoztató csavargyár sikertelen magánosításának történetét, és az ezt követő perek és büntetőperek tucatjainak a kimenetelét. A brassói táblabíróság már 2010-ben jogerős ítéletet hozott, hogy a gyár minden vagyona a részvényeseké, hosszas bírósági huzavona után a kényszervégrehajtást is elrendelte az igazságszolgáltatás, a következő lépés már ennek a beindítása. Ráduly-Baka Lajos szerint jövő tavaszig a több mint 5000 kisrészvényes birtokába kerül a gyár 8–10 millió euróra becsült ingatlanvagyona. Az egyesület elnöke emlékeztetett, hogy 1999-ben az üzemet magánosították, Erdély Ede „stratégiai befektető” vásárolta meg, aki ellen azóta több tucat per indult bűnszövetség létrehozásáért és sikkasztásért.

„A befektető akkor szerződésben vállalta, hogy 1,8 millió dollárt fektet be a vállalat korszerűsítésébe, ennek ellenére fél év alatt kirabolta azt. Az ingatlanokat átírta a saját fantom-cégeire, a termelést leállította, a gépeket összevágatta és ócskavasnak eladta” – idézte fel Ráduly-Baka Lajos. A részvényesek 2000-ben tettek büntetőjogi feljelentést, az ügyben a vádlott Erdély Ede kezdeményezésére az Alkotmánybíróság is állást foglalt és kimondta, a törvény a tulajdonjogot védi, de nem a bűncselekményből hasznot húzó orgazdát. Az eltulajdonított javakat visszaszolgáltatják, az esetleges jóhiszemű vásárlók pedig az eladóval kell pereljenek. Ráduly-Baka szerint ebben az ügyben nincsenek jóhiszemű vásárlók, hiszen Erdély Ede fantomcégei adták-vették az ingatlanokat, amelyeket néhány hete az üzletember édesanyja tulajdonában levő cégre íratták át. Az egyesület vezetői nehezményezik, hogy „Kézdivásárhely önkormányzata, Bokor Tibor polgármester  szövetkezve a bűnöző Erdély Edével közreműködött, hogy a csavargyár csarnokának egy részét bérbe adják a Valkes-kábelköteggyárnak”, és jelezték a befektetőnek, hogy az ingatlan kényszervégrehajtás alatt van. Ugyanakkor azt is felrótták, hogy a városháza nem hajtja be Erdélytől a több mint egymillió lej be nem fizetett ingatlanadót.

Bokor Tibor polgármester elmondta, Kézdivásárhelyen szélhámosként ismerik Ráduly-Baka Lajost és társait, akik évek óta tagságdíjat gyűjtenek a régi csavargyári munkásoktól. „Az önkormányzatnak nincs beleszólása abba, ha két magáncég bérleti szerződést köt, ám a törvényes lehetőségekhez mérten támogatja a befektetőket, akik munkahelyet teremtenek” – szögezte le a polgármester. A jelenleg négyszáz alkalmazottat foglalkoztató, de további ötszáz munkahelyet ígérő Valkes-kábelköteggyárnak érvényben levő tanácshatározat alapján adókedvezményeket biztosít a város. Bokor Tibor elmondta, több cég valóban hatalmas összegekkel tartozik a közkasszának, de amióta polgármester lett ezek ellen eljárást indítottak, a számláikat zárolták.