
Fotó: Pál Árpád
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóira emlékeznek vasárnap. A templomi hálaadás után használatba adják az iskola előtti felújított teret, és felavatják Baczkamadarasi Kis Gergely, Bethlen János, valamint Gönczi Lajos szobrát – azokét a személyiségekét, akik meghatározó szerepet töltöttek be az iskola életében.
2017. szeptember 07., 20:102017. szeptember 07., 20:10
„Több nagyszerű történetet ünneplünk egyszerre: a székelyudvarhelyi református kollégium csaknem három és fél évszázados történetében annyi kiemelkedő pillanat és ember található. Ünnepeljük azokat, akik ezt a nagyszerű közösséget létrehozták és fenntartották századokon át. Ünnepeljük mindazt a szépet és jót, ami ebből a kollégiumból a székelységre, és nem csak a reformátusokra, Erdélyre, egész nemzetünkre és országunkra kiáramlott és kiáramlik” – írja az alkalomra készült kiadvány előszavában Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, a rendezvénysorozat vendége.
Az elmúlt hetekben átépítették a kollégium főbejárata melletti udvart, így
– tájékoztatott Tőkés Zsolt igazgató. Ugyanakkor állagvédelmi és korszerűsítési munkálatokra is sor került. Hogy ne nedvesedjenek a körülötte lévő épületek, a tér hiányzó esővíz-elvezetését megoldották. A felszínen futó gázcsöveket a föld alatt vezették hátra, és az épület mögött tűzvédelmi csapokat helyeztek el. Az iskolaalapító Bethlen János és a névadó Baczkamadarasi Kis Gergely, valamint a főépület építőjének szobra korábban is megvolt, most azonban mindhármat bronzba öntették, és méltó helyet találtak nekik. Benedek Elek szobra új talapzaton és új helyen látható.
A vasárnapi hálaadó ünnepségen részt vesz Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, valamint Kató Béla püspök is.
Fotó: Pál Árpád
Gróf Bethlen János (1613–1678) történetíró, kancellár, az iskola alapítója Zsófia nevű leányának menyasszony korában bekövetkező halálát követően négyezer forintot fordított a székelyudvarhelyi református kollégium megszervezésére. Az udvarhelyi „orthodoxa schola” főgondnokaként gondoskodott egy megfelelő iskolaépület felépítéséről, és ő alapította meg a kollégium könyvtárát is 1670. évi könyvadományával. Szobrát Gergely Zoltán csíkkozmási születésű, Kolozsváron élő művész készítette, és Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész öntötte bronzba. Hasonlóképpen a 280 éve született és 230 éve elhunyt iskola- és templomépítő tanár-politikus Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) szobrát is. Az új iskolaszárny épületének megtervezője és építtetője, Gönczi Lajos (1852–1929) 165 éve született. Szobrát Sántha Csaba szovátai szobrászművész készítette, és 2012 óta már megtekinthető volt. A 2017-es tanévkezdésre egy térbe kerülnek a kollégiumalapítók emlékjelei.
A kerek évfordulókra a kollégium míves kiadvánnyal készült, amely tartalmazza az iskola történetét, az alapítók életrajzának főbb tudnivalóit és a jubileumi év szellemi-lelki útravalóját. A szövegeket Tőkés Zsolt, Kelemen Endre, Popa János, Kacsó Péter, Sata Zenóbia Mária és Juhász Zoltán írták. A gazdag és különleges képanyagot a kiadvány szerkesztője, Magyari Hunor készítette.
Az esemény vasárnap délelőtt tíz óra előtt öt perccel a vendégek, meghívottak bevonulásával kezdődik a belvárosi református templomban. Tíz órától, az istentiszteleten igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az ünnepi műsor után a házigazdák és meghívottak köszöntőbeszédei hangzanak el. A zászlós átvonulást követően a kollégium udvarán az iskola alapítóinak munkásságát méltatják, majd leleplezik szobraikat. Végül a restaurált Baczkamadarasi-obeliszk megkoszorúzására kerül sor a kollégium belső udvarán.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!