
Fotó: Pál Árpád
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóira emlékeznek vasárnap. A templomi hálaadás után használatba adják az iskola előtti felújított teret, és felavatják Baczkamadarasi Kis Gergely, Bethlen János, valamint Gönczi Lajos szobrát – azokét a személyiségekét, akik meghatározó szerepet töltöttek be az iskola életében.
2017. szeptember 07., 20:102017. szeptember 07., 20:10
„Több nagyszerű történetet ünneplünk egyszerre: a székelyudvarhelyi református kollégium csaknem három és fél évszázados történetében annyi kiemelkedő pillanat és ember található. Ünnepeljük azokat, akik ezt a nagyszerű közösséget létrehozták és fenntartották századokon át. Ünnepeljük mindazt a szépet és jót, ami ebből a kollégiumból a székelységre, és nem csak a reformátusokra, Erdélyre, egész nemzetünkre és országunkra kiáramlott és kiáramlik” – írja az alkalomra készült kiadvány előszavában Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, a rendezvénysorozat vendége.
Az elmúlt hetekben átépítették a kollégium főbejárata melletti udvart, így
– tájékoztatott Tőkés Zsolt igazgató. Ugyanakkor állagvédelmi és korszerűsítési munkálatokra is sor került. Hogy ne nedvesedjenek a körülötte lévő épületek, a tér hiányzó esővíz-elvezetését megoldották. A felszínen futó gázcsöveket a föld alatt vezették hátra, és az épület mögött tűzvédelmi csapokat helyeztek el. Az iskolaalapító Bethlen János és a névadó Baczkamadarasi Kis Gergely, valamint a főépület építőjének szobra korábban is megvolt, most azonban mindhármat bronzba öntették, és méltó helyet találtak nekik. Benedek Elek szobra új talapzaton és új helyen látható.
A vasárnapi hálaadó ünnepségen részt vesz Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, valamint Kató Béla püspök is.
Fotó: Pál Árpád
Gróf Bethlen János (1613–1678) történetíró, kancellár, az iskola alapítója Zsófia nevű leányának menyasszony korában bekövetkező halálát követően négyezer forintot fordított a székelyudvarhelyi református kollégium megszervezésére. Az udvarhelyi „orthodoxa schola” főgondnokaként gondoskodott egy megfelelő iskolaépület felépítéséről, és ő alapította meg a kollégium könyvtárát is 1670. évi könyvadományával. Szobrát Gergely Zoltán csíkkozmási születésű, Kolozsváron élő művész készítette, és Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész öntötte bronzba. Hasonlóképpen a 280 éve született és 230 éve elhunyt iskola- és templomépítő tanár-politikus Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) szobrát is. Az új iskolaszárny épületének megtervezője és építtetője, Gönczi Lajos (1852–1929) 165 éve született. Szobrát Sántha Csaba szovátai szobrászművész készítette, és 2012 óta már megtekinthető volt. A 2017-es tanévkezdésre egy térbe kerülnek a kollégiumalapítók emlékjelei.
A kerek évfordulókra a kollégium míves kiadvánnyal készült, amely tartalmazza az iskola történetét, az alapítók életrajzának főbb tudnivalóit és a jubileumi év szellemi-lelki útravalóját. A szövegeket Tőkés Zsolt, Kelemen Endre, Popa János, Kacsó Péter, Sata Zenóbia Mária és Juhász Zoltán írták. A gazdag és különleges képanyagot a kiadvány szerkesztője, Magyari Hunor készítette.
Az esemény vasárnap délelőtt tíz óra előtt öt perccel a vendégek, meghívottak bevonulásával kezdődik a belvárosi református templomban. Tíz órától, az istentiszteleten igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az ünnepi műsor után a házigazdák és meghívottak köszöntőbeszédei hangzanak el. A zászlós átvonulást követően a kollégium udvarán az iskola alapítóinak munkásságát méltatják, majd leleplezik szobraikat. Végül a restaurált Baczkamadarasi-obeliszk megkoszorúzására kerül sor a kollégium belső udvarán.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!