Fotó: Pál Árpád
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóira emlékeznek vasárnap. A templomi hálaadás után használatba adják az iskola előtti felújított teret, és felavatják Baczkamadarasi Kis Gergely, Bethlen János, valamint Gönczi Lajos szobrát – azokét a személyiségekét, akik meghatározó szerepet töltöttek be az iskola életében.
2017. szeptember 07., 20:102017. szeptember 07., 20:10
„Több nagyszerű történetet ünneplünk egyszerre: a székelyudvarhelyi református kollégium csaknem három és fél évszázados történetében annyi kiemelkedő pillanat és ember található. Ünnepeljük azokat, akik ezt a nagyszerű közösséget létrehozták és fenntartották századokon át. Ünnepeljük mindazt a szépet és jót, ami ebből a kollégiumból a székelységre, és nem csak a reformátusokra, Erdélyre, egész nemzetünkre és országunkra kiáramlott és kiáramlik” – írja az alkalomra készült kiadvány előszavában Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, a rendezvénysorozat vendége.
Az elmúlt hetekben átépítették a kollégium főbejárata melletti udvart, így
– tájékoztatott Tőkés Zsolt igazgató. Ugyanakkor állagvédelmi és korszerűsítési munkálatokra is sor került. Hogy ne nedvesedjenek a körülötte lévő épületek, a tér hiányzó esővíz-elvezetését megoldották. A felszínen futó gázcsöveket a föld alatt vezették hátra, és az épület mögött tűzvédelmi csapokat helyeztek el. Az iskolaalapító Bethlen János és a névadó Baczkamadarasi Kis Gergely, valamint a főépület építőjének szobra korábban is megvolt, most azonban mindhármat bronzba öntették, és méltó helyet találtak nekik. Benedek Elek szobra új talapzaton és új helyen látható.
A vasárnapi hálaadó ünnepségen részt vesz Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, valamint Kató Béla püspök is.
Fotó: Pál Árpád
Gróf Bethlen János (1613–1678) történetíró, kancellár, az iskola alapítója Zsófia nevű leányának menyasszony korában bekövetkező halálát követően négyezer forintot fordított a székelyudvarhelyi református kollégium megszervezésére. Az udvarhelyi „orthodoxa schola” főgondnokaként gondoskodott egy megfelelő iskolaépület felépítéséről, és ő alapította meg a kollégium könyvtárát is 1670. évi könyvadományával. Szobrát Gergely Zoltán csíkkozmási születésű, Kolozsváron élő művész készítette, és Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész öntötte bronzba. Hasonlóképpen a 280 éve született és 230 éve elhunyt iskola- és templomépítő tanár-politikus Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) szobrát is. Az új iskolaszárny épületének megtervezője és építtetője, Gönczi Lajos (1852–1929) 165 éve született. Szobrát Sántha Csaba szovátai szobrászművész készítette, és 2012 óta már megtekinthető volt. A 2017-es tanévkezdésre egy térbe kerülnek a kollégiumalapítók emlékjelei.
A kerek évfordulókra a kollégium míves kiadvánnyal készült, amely tartalmazza az iskola történetét, az alapítók életrajzának főbb tudnivalóit és a jubileumi év szellemi-lelki útravalóját. A szövegeket Tőkés Zsolt, Kelemen Endre, Popa János, Kacsó Péter, Sata Zenóbia Mária és Juhász Zoltán írták. A gazdag és különleges képanyagot a kiadvány szerkesztője, Magyari Hunor készítette.
Az esemény vasárnap délelőtt tíz óra előtt öt perccel a vendégek, meghívottak bevonulásával kezdődik a belvárosi református templomban. Tíz órától, az istentiszteleten igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az ünnepi műsor után a házigazdák és meghívottak köszöntőbeszédei hangzanak el. A zászlós átvonulást követően a kollégium udvarán az iskola alapítóinak munkásságát méltatják, majd leleplezik szobraikat. Végül a restaurált Baczkamadarasi-obeliszk megkoszorúzására kerül sor a kollégium belső udvarán.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
szóljon hozzá!