
Fotó: Pál Árpád
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium alapítóira emlékeznek vasárnap. A templomi hálaadás után használatba adják az iskola előtti felújított teret, és felavatják Baczkamadarasi Kis Gergely, Bethlen János, valamint Gönczi Lajos szobrát – azokét a személyiségekét, akik meghatározó szerepet töltöttek be az iskola életében.
2017. szeptember 07., 20:102017. szeptember 07., 20:10
„Több nagyszerű történetet ünneplünk egyszerre: a székelyudvarhelyi református kollégium csaknem három és fél évszázados történetében annyi kiemelkedő pillanat és ember található. Ünnepeljük azokat, akik ezt a nagyszerű közösséget létrehozták és fenntartották századokon át. Ünnepeljük mindazt a szépet és jót, ami ebből a kollégiumból a székelységre, és nem csak a reformátusokra, Erdélyre, egész nemzetünkre és országunkra kiáramlott és kiáramlik” – írja az alkalomra készült kiadvány előszavában Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, a rendezvénysorozat vendége.
Az elmúlt hetekben átépítették a kollégium főbejárata melletti udvart, így
– tájékoztatott Tőkés Zsolt igazgató. Ugyanakkor állagvédelmi és korszerűsítési munkálatokra is sor került. Hogy ne nedvesedjenek a körülötte lévő épületek, a tér hiányzó esővíz-elvezetését megoldották. A felszínen futó gázcsöveket a föld alatt vezették hátra, és az épület mögött tűzvédelmi csapokat helyeztek el. Az iskolaalapító Bethlen János és a névadó Baczkamadarasi Kis Gergely, valamint a főépület építőjének szobra korábban is megvolt, most azonban mindhármat bronzba öntették, és méltó helyet találtak nekik. Benedek Elek szobra új talapzaton és új helyen látható.
A vasárnapi hálaadó ünnepségen részt vesz Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, valamint Kató Béla püspök is.
Fotó: Pál Árpád
Gróf Bethlen János (1613–1678) történetíró, kancellár, az iskola alapítója Zsófia nevű leányának menyasszony korában bekövetkező halálát követően négyezer forintot fordított a székelyudvarhelyi református kollégium megszervezésére. Az udvarhelyi „orthodoxa schola” főgondnokaként gondoskodott egy megfelelő iskolaépület felépítéséről, és ő alapította meg a kollégium könyvtárát is 1670. évi könyvadományával. Szobrát Gergely Zoltán csíkkozmási születésű, Kolozsváron élő művész készítette, és Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész öntötte bronzba. Hasonlóképpen a 280 éve született és 230 éve elhunyt iskola- és templomépítő tanár-politikus Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) szobrát is. Az új iskolaszárny épületének megtervezője és építtetője, Gönczi Lajos (1852–1929) 165 éve született. Szobrát Sántha Csaba szovátai szobrászművész készítette, és 2012 óta már megtekinthető volt. A 2017-es tanévkezdésre egy térbe kerülnek a kollégiumalapítók emlékjelei.
A kerek évfordulókra a kollégium míves kiadvánnyal készült, amely tartalmazza az iskola történetét, az alapítók életrajzának főbb tudnivalóit és a jubileumi év szellemi-lelki útravalóját. A szövegeket Tőkés Zsolt, Kelemen Endre, Popa János, Kacsó Péter, Sata Zenóbia Mária és Juhász Zoltán írták. A gazdag és különleges képanyagot a kiadvány szerkesztője, Magyari Hunor készítette.
Az esemény vasárnap délelőtt tíz óra előtt öt perccel a vendégek, meghívottak bevonulásával kezdődik a belvárosi református templomban. Tíz órától, az istentiszteleten igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az ünnepi műsor után a házigazdák és meghívottak köszöntőbeszédei hangzanak el. A zászlós átvonulást követően a kollégium udvarán az iskola alapítóinak munkásságát méltatják, majd leleplezik szobraikat. Végül a restaurált Baczkamadarasi-obeliszk megkoszorúzására kerül sor a kollégium belső udvarán.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!