Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:59

Polgár Judit nem vállalja a felkérését a köztársasági elnöki pozícióra

21:09

Szabó István: kevés pozitívumot láttam a csapatomtól

20:38

A második félidőben kisiklott az FK Csíkszereda Aradon (videóval)

19:56

Tömbházlakásban csaptak fel a lángok Sepsiszentgyörgyön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Hargita megye prefektusa: egy évvel a bányakatasztrófa után is aggasztó a helyzet Parajd térségében

Fotó: Kozán István

A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.

Székelyhon

2026. május 27., 15:462026. május 27., 15:46

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A prefektus az Agerpresnek elmondta, hogy a bányakatasztrófa után egy rendkívül intenzív és nehéz időszak következett.

„Most ugyan kisebb az intenzitás, de a helyzet továbbra is nagyon súlyos” – jelentette ki, hozzátéve, hogy

a középtávú következmények a település és a térség gazdaságában, valamint a lakosság hangulatában is megmutatkoztak.

Petres Sándor szerint a hatóságok továbbra is igyekeznek megmenteni a térség stabilizálásához és a hasonló incidensek megelőzéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat. Ezzel a Korond-patak medrében végzett munkálatokra és a Román Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és mederelterelési beruházásaira utalt.

Hozzátette, hogy a megyei hatóságok továbbra is kapcsolatban vannak a helyi önkormányzattal és a parajdiakkal, ugyanakkor elismerte, hogy a helyzet egyáltalán nem kedvező. „A gazdasági helyzet és a polgártársaink hangulata sem túl rózsás” – fogalmazott.

Fotó: Székelyhon

„Olyan érzés, mintha elvesztettünk volna egy csatát. Három hét intenzív erőfeszítés után május 27-én odaveszett minden, amit elértünk.

Tehetetlenséget és csalódást érzek azok miatt az évek vagy hónapok miatt, amikor még lehetett volna tenni valamit”

– mondta a prefektus.

Tavaly május végén a hatóságok bejelentették, hogy tovább romlott a parajdi sóbánya helyzete a Korond-patakon levonuló áradások miatt. „Elvesztettük a harcot a természettel” – jelentette ki a prefektus.

Megoldásokat sürgetnek

Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

Fotó: Székelyhon

A politikus kedden román nyelvű Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet a parajdi bányakatasztrófa évfordulójára. Rámutatott: a román államnak az a kötelessége, hogy

visszanyerje a parajdiak bizalmát, ezt pedig nyilatkozatok helyett tettekkel lehet elérni, és azáltal, ha elkötelezettek az ügy mellett, és egyértelmű megoldásokat javasolnak.

Hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a hatóságok megtalálják a valódi megoldásokat a térség számára, valamint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.

A tanácselnök azon meggyőződésének adott hangot, hogy a parajdi helyzetet nem lehet pusztán technikai problémaként kezelni,

emberi sorsokról, egy egész közösségről van szó, és az állam felelősségéről az itteni emberek iránt

– írta.

Fotó: Székelyhon

„Egy évvel később a parajdi embereknek nemcsak ígéretekre van szüksége, hanem konkrét megoldásokra, kiszámíthatóságra és világos jelzésekre, hogy ez a közösség számít” – fogalmazott Bíró Barna Botond.

A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

Fotó: Székelyhon

Az évforduló kapcsán készített riportjában a Recorder oknyomozó portál rámutatott: miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a katasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) is a javasolt sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A portál Gerhard Winters holland hidrológust is megszólaltatta, aki az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának a kataszrófa után a helyszínen tájékozódó küldöttségét vezette. A szakember rámutatott, a veszély nem múlt el, nehéz megjósolni, mikor következhet be egy beomlás vagy egyéb történés Parajdon. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

Belföld