Virágporbomba a méheknek, fertőtlenítő a talajnak

Az egykori kísérleti állomás területének csak felén nő krumpli idén. A másik fele kivirágzott. A terület bérlője, az Agromec Rt. többszörös céllal alakította ki a három részre tagolt virágágyást.

„Egy megszállott munkatársunk hallott róla, olvasott utána. Hivatalos neve a facélia, magyarul pedig mézontó fű. Kísérleteznek vele, jótékony a méhészetnek. Nagyon nagy a virágportartalma. Nekünk egy nagyon jó vetésforgó, elővetemény. Azt írja a literatúra, hogy nagyon jó talajfertőtlenítő hatása van, és nekünk nagyon fontos, hogy semmilyen betegséget a talajból ne vigyünk fel a növénybe. Enyhén nitrogén-megkötő is, de nem ez az erénye, mert a nitrogént másként is tudnánk pótolni, ellenben vannak olyan baktériumok a talajban, amelyeket nem tudunk kontrollálni” – tájékoztat Ferencz Béla, az Agromec igazgatója.

A mifelénk eddig nem látott növény alapos talajelőkészítést igényel, egyéves, termesztett növény. „Nem kellett szántani, mert tavaly vetőmagpityóka volt itt. Forgóboronával kialakítottuk a vetőmagágyat. Apró mag, húsz kilót kell egy hektárra vetni. Mi elvetettük, és vártuk, hogy bújjon ki. Már látszanak a hibák, vannak üresebb foltok, de ahol a talajnedvesség nagyobb volt, ott sűrűbben nőttek a virágok” – magyarázza a szakember, tisztázva, a lila virágok között a kamilla és ezerlevelű fű magától nőtt ki, nem szándékos növénytársítás.

„A növényt, miután elvirágzott, megőröljük és visszatesszük a talajba, beleszántjuk. Zöld trágyának felel meg, s mi kell gondoskodjunk jövőre is, mert akkor már burgonya kerül erre a helyre. Nem makacs gyomnövény, jövőre nem bújik ki a krumpli között. Hátrány, hogy későn vetettük, magasan is vagyunk, az utak sem alkalmasak, hogy aratógépek kijöhessenek, így nem fogunk tudni vetőmagot fogni” – hangzik az előnyök és hátrányok latolgatása. A területgazda arra is kitér, hogy a város közeli területekre is kiterjesztené ezt a vetésforgót, hisz az ottani földeket is jó lenne fertőtleníteni. Ott viszont csak a gyökér lesz hasznosítható, a szennyezés miatt a virágporból előállított méz aligha lehetne bió.

A hegytetői parcellákon vegyszerrel nem találkozik a vetéstől kezdve ez a virág, így gyakorlatilag biomézet lehet belőle nyerni. „Most kínáltak meg, nagyon finom, különleges ízzel” – mondja Ferencz Béla, és immár tanúsíthatjuk mi is, mert a kereskedelembe már be is került az első gyűjtés. Gyergyószentmiklósi méhésszel kötött együttműködési szerződést az Agromec, ő hasznosíttatja méheivel az édességet. Százkét családdal költözött ki a domboldalra.

„A virágzási időszak körülbelül egy hónap, de még nem vagyunk ebben szakértők, majd ősszel megmondjuk. Két fázisban vetettünk, hogy a méhésznek hosszabb időszakot biztosítsunk, legyen meg neki is a megfelelő haszna. A szakirodalom szerint hektáronként nyolcszáz kiló méz is termelhető, ha felét meg tudja valósítani a méhész, azt mondta, már akkor a mennyországban lesz. És akkor hosszú távú együttműködés is lehet köztünk” – reménykedik a részvénytársaság igazgatója.

Az együttműködés lehetőségében bízik a méhész, Bartha Zsolt is. Főleg az idei szezon után, mely szerinte minden idők legrosszabb éve volt. „Tizenkét éve vagyok méhész, de ilyen hordatlanság még nem volt, pedig rengeteget utaztunk, nagy költséggel. Voltunk Zsil-völgyében, Medgyesen, aztán vegyes virágból próbáltunk gyűjteni. Nagyon gyenge volt az idény. Ha ez a facélia nem lenne, kellene etessük a méheket, hogy el ne pusztuljanak” – fogalmaz Bartha.

Elmondja azt is, hogy ez az első mézontó fűvel való próbálkozás. Első év, nem bújt egyenletesen, a szárazság is nagy volt, így vannak üres helyek a virágföldeken. De ennek ellenére a méhek hordanak, lesz méz, és még ennél is fontosabb, hogy önfenntartók. 

Hogy mennyi mézet lehet nyerni az elmélethez képest, arról ősszel számol be Bartha Zsolt, de tény, már van kóstolónak való. Selymes, kellemes, bázikus alapú méz – határozza meg a gyógyerejű finomságot a méhész. Havasi vegyesvirágmézként címkézi, hisz mint mondja, a méhek más virágokról is gyűjtenek, így hozzávetőleg hatvan százaléka facélia.

Számokban ugyan nem tudja még meghatározni a hasznot, de azt látja, „ez a virág ad virágport, van nektár, a családok élnek. Biztatnék mindenkit a termesztésére. Ha sok ilyen parcella lenne, nekünk nem kellene vándorolni, és az embereknek sem mindegy, milyen méz jut az asztalukra” – összegzett a méhész, aki szíve szerint facéliával képzelné el a következő évek méhészkedését is.