Többen csónakáztak, kevesebben lestek medvét

Portik Csaba gyilkostói vállalkozó nagyrészt külföldi turistákat fogad egységében szerződés alapján, nem is anyaországi, hanem inkább még nyugatabbról érkező vendégek szállnak meg az általa működtetett szállodában. Van rálátása az üdülőtelep turistaforgalmára is, állítása szerint Gyilkostón fele-fele arányban fordulnak meg külföldi, illetve belföldi szállóvendégek, átutazók.

Idén későn kezdődött a turistaidény. Július 15-től számítható a forgalom, míg korábban a nyári vakáció első napjaitól már jöttek a turisták. Portik Csaba szerint arra is fogható a szezoneleji pangás, hogy a nyár első felében a nyaralók szívesebben választják a tengerpartot, majd augusztusban a hegyeket. Ezért is gyengébbnek mutatkozik ez az év, ami a vásárlóerőt illeti. A vállalkozó annak is tulajdonítja a késői szezonkezdést, hogy a diákok különféle vizsgái is elhúzódtak.

Amint elmondta, a csíksomlyói pünkösdi búcsú is lendített az üdülőtelepen teraszokat működtető vállalkozások forgalmán, mégis a legnagyobb tumultus és egyben fogyasztás a Szent Kristóf-kápolna búcsúján, a Gyilkostói Népművészeti Sokadalom napján volt. E napon a tavalyi búcsúhoz képest is nagyobb forgalom volt, hiszen egy napra esett az ortodox templom felszentelésével. Hozzátette,  hogy a jövőre nézve talán az volna a megfelelő, ha nem ugyanaznap lenne a két ünnepség. A turistaforgalom is megoszlana, és kevésbé torlódna az autós forgalom.

A tavon a csónakáztatást bonyolító vállalkozás képviselője, Nagy Attila is megerősítette, hogy ugyan a nyári szünet elején beindult e szolgáltatás, de jelentősebb forgalom július 15. után kezdődött. Azóta hétköznapokon sem csappan a csónakázók száma, 20-a után pedig még többen váltanak jegyet csónakázásra. Tavalyhoz viszonyítva 20-25 százalékkal nagyobb a forgalom – fogalmazott.

Gáll Kinga, a szárhegyi Torzsások Kulturális és Turisztikai Egyesület képviselője a faluturizmus kapcsán elmondta, bár idén egyes vendégházaknál nőtt a turisták száma, nem lehet általánosítani.
A pünkösdi búcsú nagyban befolyásolja a településen a faluturizmust, nagyjából ekkor kezdődik a turisztikai szezon, a falunap vagy más hasonló rendezvényen, például a Káposztafesztiválon tele van a település vendégekkel. Szárhegyre legtöbben magyarországiak  érkeznek, ezt követik a belföldi vendégek.

Bár több helyen is „járt” a kitömött maci Gyergyóba csalogatva a kirándulni vágyókat, a világhálón is hirdetik a gyergyói kalandturizmust, a vártnál kisebb az érdeklődés. Idén összesen négy csoport, azaz tucatnyi turista választotta a Bodor Levente által vezetett medveszafarit, mindannyian Magyarországról érkeztek. Nem eteti a vadakat, inkább követi, hogy mikor hol tartózkodnak a medvék, málnavészben vagy mogyorósban, és odakalauzolja a kíváncsi vendégeket. Amint mondta, a környéken valószínű más is vállal medvelesre csoportvezetést, ám erről pontos adatai nincsenek. Hozzátette, érezhetően azután csappant meg az érdeklődés, hogy Ivóban a vadasparkban lehetőség lett szarvaslesre, vaddisznólesre járni. Tavaly májustól októberig hat alkalommal volt csoportja, amiből egy húszfős társaság volt.

Tamás Gyopár