Nem szűntek meg a problémák, de a szakszervezeti tiltakozási tervekkel ellentétben mégis megkezdik a tanév második félévét a pedagógusok. Az igazgatók petíciót nyújtottak be a minisztériumhoz, pénteken az oktatási miniszter Hargita megyében próbálta megnyugtatni a pedagógusokat.
2014. február 10., 10:442014. február 10., 10:44
2014. február 10., 10:592014. február 10., 10:59
Noha a pedagógusokat tömörítő szakszervezet tiltakozást, és a tanév második félévkezdésének bojkottálását tervezte korábban, erre egyelőre nem kerül sor, elkezdik a második félévet az oktatási rendszerben. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek területi vezetőjét, Kocs Ilonát nem sikerült elérnünk, ám Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelőtől megtudtuk, hogy a tanfelügyelőség péntek délutánig nem kapott semmiféle tiltakozással kapcsolatos értesítést a szakszervezettől. A pedagógusok főként azért terveztek tiltakozást, mert egy precedensértékűnek vélt bírósági ítélet miatt attól tartanak, hogy megvonhatják tőlük a többlettanóráikért járó juttatást, ami a kétszáz lejt is elérheti. Hargita megyében az általános iskolák elemi tagozatain – az előkészítő osztályoktól a negyedik osztályokig – dolgozó összes pedagógust, legalább 700–800 tanítót érinthet az intézkedés.
A szaktárcához fordultak az igazgatók
A tanügyi szakszervezet amiatt is tiltakozást tervezett, hogy az új tanügyi törvényben a szaktárca a korábbi négyről tizennégyre emelte az igazgatók és aligazgatók által megtartandó kötelező tanórák számát. Emiatt a tanintézetek vezetői és helyetteseik aláírásgyűjtésbe kezdtek, és pénteken benyújtották az oktatási minisztériumban a több mint száznegyven igazgató és aligazgató kézjegyét tartalmazó petíciót. Ebben a tanintézetek finanszírozásával kapcsolatos panaszaikat is leírják. „A miniszter tudomására hoztuk, hogy lehetetlen beleférni a fejkvóta által előirányzott költségvetésbe, főleg a nagy tantestülettel rendelkező és idősebb korosztályt foglalkoztató iskolák esetében” – közölte a témával kapcsolatban Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. „Nehezményezzük, hogy mi igazgatók csak heti négy órakedvezményt kapunk, a többit meg kell tartanunk, ez viszont az oktatás kárára megy, hiszen az igazgatói tevékenység elképesztően nagy papírmunkával jár, illetve gyűlésekkel, megbeszélésekkel, a különböző hivatalokkal, valamint a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartással. Nem tudom, hogy heti négy órában ezt ki tudná megcsinálni” – fogalmazott a rájuk rótt teherrel kapcsolatban az iskolaigazgató. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy egyes országokban heti két óra az igazgató óratartási kötelezettsége, máshol meg nincs is. Szerinte nagyobb iskolák esetében a megoldás az lenne, ha az igazgatást profi menedzserekre bíznák – akik nem feltétlenül tanárok –, nagyjából úgy, ahogy jelenleg a kórházakat vezetik.
A miniszter közbelép
Pénteken, Hargita megyei látogatása során maga a tanügyminiszter próbálta megnyugtatni az oktatási rendszerben dolgozókat. Február 7-én Maroshévízen Mircea Dușa védelmi miniszter, Hargita megye északi térségének parlamenti képviselője az oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos fórumot szervezett a megyei tanfelügyelőség munkatársai, térségi polgármesterek és iskolaigazgatók számára. Ezen vett részt Remus Pricopie oktatási miniszter, de ott volt az eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.
A megbeszélésen az oktatási miniszter leszögezte: pénzhiány miatt Hargita megyében nem szűnhet meg egyetlen végleges vagy helyettesítői állás sem most, sem az új tanévtől. Ezt Mircea Dușa miniszter is megerősítette, illetve Borboly Csaba is kiemelte, hozzáfűzve, hogy az elmúlt három hónapban nagyon sok rémhír terjengett a megye pedagógustársadalmában, de bízik benne, hogy e kétségeket nagyon hamar sikerül eloszlatni. Az érintett intézményfenntartók, intézményvezetők az elkövetkező napokban, hetekben szakmai fórumokon ismerhetik meg, hogy mi változik a tanügyi rendszerben az elmúlt három hónapban elhangzottakhoz képest – mondta a megyei tanács elnöke, de azt is közölte, hogy az iskolaigazgatók ügyében még nincs megnyugtató válasz, azaz nem tudni, hogy kell-e tanítaniuk 14 órát, vagy sem.
A rendezvény után Ioan Selejan püspök egy szűkebb körű megbeszélést szervezett, amelyen elhangzott, hogy a magyar tanítók pluszóráit ki kell fizetni, ugyanis igazságtalan az, hogy a magyar nyelven oktató tanító az I–IV. osztályban a plusz 3–4 magyaróráért nem kapja meg a tisztességes munkáért járó bérezést.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!