„Szent Istvánra emlékezünk, akinek személyisége évszázadok óta közös nevezőként egyesíti mindazokat, akik a nemzet részének érzik és vallják magukat, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek magyarként” – hangzott el a Szent István király ünnepe alkalmából tartott megemlékezésen hétfőn Csomafalván. A településen rendszeresen megülik az ünnepet.
2012. augusztus 20., 17:082012. augusztus 20., 17:08
2012. augusztus 20., 18:382012. augusztus 20., 18:38
Az ünnepi szentmisét követően a templomkertben felállított Szent István-kard köré gyűltek az ünneplők, hogy részt vegyenek a helyi önkormányzat, a római katolikus plébánia és a helyi SZNT által szervezett megemlékezésen, amit Király Boglárka éneke nyitott. Korpos Levente, a csomafalvi SZNT elnöke Márai Sándor-gondolattal indította ünnepi beszédét: „Magyarnak lenni nem állapot. Magyarnak lenni magatartás”. Az állapot egy passzív helyzetet jelöl, a magatartás pedig a létezésen túlmenően erőfeszítést, akarást jelent, aktív alkotó szerepet. A magatartás önmegtartást, megmaradást, gyarapodást, kibontakozást, előretörést és ambíciót jelöl – magyarázta.
Ezt követően Márton László Szilárd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: „Most nem tudnánk itt állni, magyarul beszélni, és nem tudnánk emlékezni Szent István királyunkra, hogyha az államalapítást, a kereszténység felvételét nem erőltette volna népére. István királynak sikerült megvalósítani azt az álmot, hogy a magyar törzseket egy államba, egy országba vonja össze. Augusztus 20-án, a magyar állam megalapításának ünnepén megállunk egy pillanatra, és szívünkben egy kicsit magyarabbak vagyunk, erősebben kötődünk nemzetünkhöz” – jegyezte meg. Végül arra biztatta az ünneplőket: „Ne csak ünnepnapokkor, március 15-én, augusztus 20-án legyünk magyarok, hanem merjünk, tudjunk, akarjunk azok lenni a mindennapjainkban is.”
Korpos Levente kérdésünkre elmondta: „Mi, székelyek is a magyar nemzet részeként tekintünk magunkra, ezért fontosnak tartjuk megtartani a magyar nemzeti ünnepeket”.
Az ünneplés az Azok a magyarok, akikre büszkék vagyunk című rajzverseny kiértékelőjével és versfelolvasó délutánnal folytatódott.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!