„Szent Istvánra emlékezünk, akinek személyisége évszázadok óta közös nevezőként egyesíti mindazokat, akik a nemzet részének érzik és vallják magukat, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek magyarként” – hangzott el a Szent István király ünnepe alkalmából tartott megemlékezésen hétfőn Csomafalván. A településen rendszeresen megülik az ünnepet.
2012. augusztus 20., 17:082012. augusztus 20., 17:08
2012. augusztus 20., 18:382012. augusztus 20., 18:38
Az ünnepi szentmisét követően a templomkertben felállított Szent István-kard köré gyűltek az ünneplők, hogy részt vegyenek a helyi önkormányzat, a római katolikus plébánia és a helyi SZNT által szervezett megemlékezésen, amit Király Boglárka éneke nyitott. Korpos Levente, a csomafalvi SZNT elnöke Márai Sándor-gondolattal indította ünnepi beszédét: „Magyarnak lenni nem állapot. Magyarnak lenni magatartás”. Az állapot egy passzív helyzetet jelöl, a magatartás pedig a létezésen túlmenően erőfeszítést, akarást jelent, aktív alkotó szerepet. A magatartás önmegtartást, megmaradást, gyarapodást, kibontakozást, előretörést és ambíciót jelöl – magyarázta.
Ezt követően Márton László Szilárd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: „Most nem tudnánk itt állni, magyarul beszélni, és nem tudnánk emlékezni Szent István királyunkra, hogyha az államalapítást, a kereszténység felvételét nem erőltette volna népére. István királynak sikerült megvalósítani azt az álmot, hogy a magyar törzseket egy államba, egy országba vonja össze. Augusztus 20-án, a magyar állam megalapításának ünnepén megállunk egy pillanatra, és szívünkben egy kicsit magyarabbak vagyunk, erősebben kötődünk nemzetünkhöz” – jegyezte meg. Végül arra biztatta az ünneplőket: „Ne csak ünnepnapokkor, március 15-én, augusztus 20-án legyünk magyarok, hanem merjünk, tudjunk, akarjunk azok lenni a mindennapjainkban is.”
Korpos Levente kérdésünkre elmondta: „Mi, székelyek is a magyar nemzet részeként tekintünk magunkra, ezért fontosnak tartjuk megtartani a magyar nemzeti ünnepeket”.
Az ünneplés az Azok a magyarok, akikre büszkék vagyunk című rajzverseny kiértékelőjével és versfelolvasó délutánnal folytatódott.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
Két, személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt nagyjából ugyanabban az időpontban Gyergyószéken hétfőn reggel.
szóljon hozzá!