Menteni a feledéstől a régiek imáit

Szent Mária Magdolna, a kilyénfalvi templom védőszentjének napja immár ünnepként szerepel a naptárakban – Ferenc pápa akaratáról június 10-én került nyilvánosságra az ezt rögzítő dekrétum. Ünnep volt tehát a péntek Kilyénfalván több szempontból is. Azért is, mert a búcsús szentmiséken oly ritkán jelen lévő Vencser László volt a főcelebráns, szónoka pedig Szőcs Csaba, a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója. Ő beszélt a nőről, aki kedvelte Krisztust, és aki Krisztus előtt többszörösen becses volt. Példakép ő minden nőnek, általa ismerhető meg a szolgálat fogalma – fogalmazott az ünnepi szónok.

A magdalai asszony történetét vázolva Szőcs Csaba kisegítő lelkész elmondta, alakja a katolikus egyházban összemosódik a rossz hírű nővel és betániai Máriával. Az viszont tudott, hogy Jézus hét ördögöt űzött ki belőle, megtörte benne a gonosz hatalmát, majd meghívta, kövesse őt. Mária Magdolna Urát a Golgotára is elkísérte, akkor, amikor az apostolok – János kivételével – elfutottak. A keresztre feszítés szemtanúja volt, üzenve ezzel, hogy még ő sem kerülhette el a gyász fájdalmát.
Alakja, irgalmassága útmutató a nők számára. Csak az ismeri az irgalmas Istent, akit megérintett. Hagyjuk, hogy Isten irgalma átöleljen! Üzenetként fogalmazta meg a szónok a kilyénfalviak számára: ne feledjék, egy kicsi jó mindig sokkal több jót terem, mint az erőlködés és visszaütés. A jót kell erősíteni, a rosszat felemelni, és megköszönni azt, ami nem jön létre magától.

Az életet kell pártolni minden körülmények között – mondta Szőcs Csaba lelkipásztor, három szóban foglalva össze, min múlik az élet a családban: hogy ki tudjuk-e mondani, kérem, köszönöm és bocsánat.

Imafüzet kilyénfalvi fohászokkal

Háromszáz éves kereszt található a kilyénfalvi templomkertben. Ez került annak az imafüzetnek a borítójára, amely most, az ünnepre jelent meg. Címe Requiem, útmutatója szerint imafüzet halotti virrasztáshoz. A benne lévő imádságokat a falu plébánosa, Fejér Lajos válogatta össze, közöttük számos olyan van, amit Kilyénfalván gyűjtött, itt imádkozzák az emberek. Könyvbe kerültek tehát mindezek, hogy az öregek sírba ne vigyék, az utókor is hasznát lássa. „Az életünket nem arra kaptuk, hogy csupán magunkért, magunknak éljünk. A meg nem osztott élet, a másoknak (…) oda nem ajándékozott élet nem tud igazi gyümölcsöt hozni, magába zárkózik, és szenved a magánytól. Időnk azonban véges, és véges lehetőségeink száma is, amikor jót vagy rosszat tehetünk” – áll a kiadvány ajánlójában, mely a halottakért való imádkozásra buzdít, Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó gondolataként.

Tánccal, gitárral, humorral

A délutáni programokat az óvodás és iskolás néptáncosok nyitották meg a kultúrház udvarán. Gál Katalin a szervezők, a Csipkebogyó Egyesület nevében örömmel számolt be arról, hogy újraindult a néptáncoktatás, az újfalvi Katorzsa közösségéből Deák László, Oláh Ágota és Elekes Karola oktatja a gyerekeket, így akik más településen járnak is iskolába, otthon táncolnak. A néptáncelőadást élménypedagógiai foglalkozás és focibajnokság követte, este pedig az ifjú Luppinger Attila csodagitárost láthatták, volt kabaré-előadás és Mohácsi Brigitta, a Nóta tévé sztárja is fellépett.

„Kívülről úgy tűnhet, csendben van Kilyénfalva, a közösségben viszont zajlik a munka. Bensőséges, nekünk, rólunk szól a faluünnep is. A programban olyan meghívottak vannak, akikre vágytak a helybéliek, és mi nem akartunk volna semmiképp szembemenni a közösség elvárásával. 2008 óta egyesületünk szervezi a falunapokat, mindig kipuhatoljuk, mire vágynak a legtöbben. A globalizálódó világ szele kezdi elérni Kilyénfalvát is, mi ezekkel az együttlétekkel ezt próbáljuk kivédeni. Figyeljünk egymásra, ez a lényeg” – fogalmazott Gál Katalin, aki saját gyermekeinek is azt mondogatja, amit a közösség számára fontosnak tart, érezzék meg: jó itthon lenni.

Tatárnyomon az erdőben

Történelmi jelentőségű, helyi nevezetesség megtekintésére indultak gyalogosan szombaton. Tizennégy kilométernyi út, megszakítva egy kis emlékezéssel, közös, nagyponki ebédeléssel. Osztorósban, a Tatár sírját keresték fel nem szokványos falunapi programpontként.

„Tatár sírja, így ismeri a közösségünk, de ez igazából Tatár Sándor elpusztításának helyszíne” – tájékoztatott a túra vezetője, Bálint Attila. Mesés, Rózsa Sándort idéző története van Tatárnak, a katonaszökevénynek. Az első világháborúból fegyverrel együtt oldott kereket, és az erdőkben, Csík, Gyergyó hegyeiben bujkált. Számos kaszás házat feltört, de sehol sem tett kárt, csak elvette azt, amire épp szüksége volt, a gyomra által követelt eklézsiát, és továbbállt. Mivel akkoriban rengeteg fiatal nő járt csemetét ültetni, bár a krónika nem jegyzi, hogy bántotta volna őket, féltek tőle. Ezért született meg nevére az elfogató parancs, vérdíjat is kitűztek fejére. Legjobb barátja, az akkori erdész és egy kollégája cserkészte be, lépre csalták. Végeztek vele 1924-ben, 21 éves korában.

Tatár Sándort nem szívesen emlegették régen Kilyénfalván, ma viszont nem akarnak szemet hunyni a múlt felett. Keresik a hiányzó információkat, hogy kikerekedjen Tatár története, ezt szolgálja a vesztőhely ismertté tétele is, tudtuk meg. „Ezzel mi nem ártunk senkinek, ami volt, arra emlékezünk. És lehet, ez a kicsi jó sok jót fog elindítani” – idézte vissza a búcsús szentmise egyik gondolatát a Tatár történetét kutató Bálint Attila.