Két év után állami kártérítést kapnak azok a vetőburgonya-termelő gazdák, akiknek termőterületeit 2010-ben karanténba helyezték a burgonyát pusztító fertőzések miatt. Hargita megyében valószínűleg mindössze 4-5 gazda kap kárpótlást.
2012. április 17., 17:222012. április 17., 17:22
2012. április 18., 17:142012. április 18., 17:14
A kormány 7,457 millió lejes állami támogatást hagyott jóvá azoknak a gazdáknak, akiknek burgonyaföldjeit 2010-ben karantén alá helyezték, mert fertőzések pusztították a termést. A fertőzött burgonyák sem közélelmezésre, sem vetőmagként nem voltak használhatók, a karantén alá helyezett területeken négy évig nem termelhetnek burgonyát, és azt követően is csak minősített magot használhatnak.
Az érintett gazdák egy része azóta már lemondott a kártérítésről, de amúgy is csak kevesen jogosultak erre, Hargita megyében mindössze négy-öt termelő. Kárpótlásra ugyanis azok a gazdaságok jogosultak, amelyeken az állami szakhatóságok clavibacter-fertőzést (a burgonyagumók gyűrűs rothadását) vagy pedig a burgonya ralsztóniás hervadását, barna korhadását állapították meg. Ezenkívül a vetőburgonya-termelőknek nemcsak a kárt, hanem azt is kell tudniuk bizonyítani, hogy a karantén alá helyezett termőterületeiken lévő burgonyát az előírásoknak megfelelően semmisítették meg – közölte Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség ügyvezető igazgatója.
A vetőburgonya-termelés nagyon körülményes, rengeteg adminisztratív munkát igényel, a területek folyton ellenőrzés alatt vannak, és nagyon sok előírást kell betartaniuk a gazdáknak, Hargita megyében nem sokkal több mint tíz ilyen termelő van, de – előzetes tájékozódása szerint – közülük is csak négy-öt jogosult a támogatásra, és az érintett területek mértéke sem jelentős. Az ő kárigénylésük értékét még nem tudni, ugyanis a kártérítésről szóló kormányhatározat alkalmazási normái még nem jelentek meg, így még nem kérhető a támogatás.
Egyébként annak ellenére, hogy a termelés a megyében 10 százalékra csökkent a korábbi adatokhoz képest, az ország többi vetőburgonya-termelői számára Hargita megye jelenti a legnagyobb konkurenciát, ugyanis itt terem meg a legjobb vetőburgonya – tudtuk meg Haschi Andrástól.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
szóljon hozzá!