Hónapok óta ég a Gyilkos – a tulajdonosokat nem zavarja

Kérdésünkre Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nezmeti Park igazgatója kedden számolt be arról, hogy egyéb feladataik mellett a más munkáját is nekik kell végezni. Július közepétől naponta legalább egy-két alkalmazott a Gyilkos-hegyre megy, ha tudja oltja a fel-felcsapó lángokat, vagy segítséget hív, a sürgősségi hívószámot tárcsázva.

„A legnagyobb baj, hogy ezen területek gazdái nem kötöttek szerződést senkivel birtokuk őrzésére, így nincs más megoldás, minthogy mi figyeljük, hol gyullad meg az erdejük. A parkkal szomszédos területek ezek, bármikor a mi erdeinkbe is belekaphatnak a lángok. Olyan birtokok, amelyeken a faanyag nem jelent nagy gazdasági jövedelmet, sziklás, nehezen megközelíthető helyek, így nem is törődnek velük tulajdonosaik. Többször értesítettük, hogy jöjjenek, segítsenek az oltásban, de mindegyiknek mindig valami fontosabb teendője volt, egyik szénát csinált, a másik rostélyost készített” – fogalmazott Hegyi Barna.

Hargita és Neamţ megye határán ég a terület, a nemzeti park emberei sok segítségre nem számíthatnak, belátják, mindkét önkormányzatnak szűkösek az eszközei, nem tudnak embereket küldeni, hogy a tüzet felvigyázzák. Úgy vélik, egy kiadós eső segíthetne csak az oltásban, viszont ha szél jön, akkor nagy baj lehet, az állami erdészet által őrzött birtokok, a nemzeti park erdei gyúlhatnak lángra.

A parkigazgató érthetetlennek tartja az erdőtulajdonosok magatartását, mint mondja, ebben az esztendőben négy tűz volt a nemzeti park különböző részein – Nagy-Cohárd alatt, Egyeskőnél, Háromkúton  –, mindenhol összefogást tapasztalt, a gyergyói és a domokosi közbirtokosság, a békási erdészet készségesen segített az oltásban, ez esetben viszont nincs, akire számítani. Úgy véli, szigorúbb büntetést kellene kiróni a tulajdonosokra, akik nem őriztetik erdeiket, illetve tűz esetén nem segítenek a lángok megfékezésében. Ugyanakkor az erdőgazdálkodást is komolyabban kellene venni, fakitermelés után a levágott gallyakat, vékonyabb ágakat, kidőlt fatörzseket is el kellene szállítani az erdőből. „Itt az őrzés hiánya a legnagyobb gond. A tulajdonos leggyakrabban zsebszerződéssel adja el fáját, s a kitermelőt pedig csak a haszon érdekli, a terület megtisztítása viszont már kevésbé. Nincs, akit számon kérni, a tulajdonos leggyakrabban azt válaszolja, hogy ellopták a fáját. Valamilyen módon korlátozni kellene azt is, kik járhatnak az erdőben, nem tudom a módját, de megoldást kellene találni” – összegzett Hegyi Barna.