Felmérnék és kiépítenék a vízlelőhelyeket

Az országos egyesület elnöke, Kovács Lehel István minden osztályhoz eljuttatta azt a háromlépéses tervet, mely alapján a források karbantartása megtörténhet. Fontos ugyanis, hogy útja során a turista friss, iható vízhez jusson, akárcsak az, hogy a környezeti értékeket óvja, veszendőbe ne hagyja.

A program szerint első lépésként a források felmérése kell megtörténjen. A természetjáró útja közben, ha forrásra bukkan, azt az EKE honlapján megtalálható űrlapban szereplő kritériumok szerint kell jellemezze, majd az adatokat a szintén a honlapon található forrásadatbázisba feltöltse.

A második lépés a források vegyelemzése, ami már meghaladja a turista lehetőségeit, így az egyesület a romániai szakszervekkel együttműködve készíti el azoknak a forrásoknak a vegyelemzését, amelyek esetében ez még nem ismert vagy az adatok régiek.

A források kiépítése szerepel a program harmadik pontjaként. A ki nem épített források esetén az EKE partnerekkel, polgármesteri hivatalokkal, közbirtokosságokkal, vállalkozókkal közösen megpróbálja azokat kiépíteni és információs táblával ellátni.

„Túráink során gyakran felmerült egy-egy megrongált forrást látva, hogy ezeknek gondjukat kellene még inkább viseljük. Mert útközben, ha forrást láttunk, korábban is kitisztítottuk, ez nem program, jóérzés kérdése volt. Ez év elején határoztuk el, hogy elindítunk egy kezdeményezést: mindenki vegyen örökbe egy forrást. Figyeljen rá, gondozza” – emlékszik vissza a gyergyói „projektre” Bajna György, az ötletadó.
Elmondta azt is, a farsangi Józanító túra során látva, hogy milyen siralmas állapotban van Kovács kútja, eldöntötték, megmentik e vízforrást. A szándéknak hangot is adtak, a munkálat dátumát is nyilvánosságra hozták. Végül nem volt szükség a cselekedetre, valaki megelőzte az ekéseket. Bajna szerint vélhetőleg pásztorok voltak, hiszen nekik is érdekük, hogy a vízlelő helyeket megtartsák tisztán, ihatóan.

Akiknek nem érdekük ez, azok a fatolvajok. A gyergyói kezdeményező szerint számos példa van arra, hogy még a forrásoknak árnyékot adó fákat sem kímélik, így hamarosan kiszárad a forrás. Tehát nemcsak az erdőkitermelések okozzák a források fogyását, amelyek száma Gyergyó térségében az utóbbi öt évben 50-60-ra tehető, de vannak, akik az eltűnt források számát százra becsülik.

Nagyszerű ötlet az országos program – vélekedik a forrás-örökbevétel kieszelője, hozzátéve, a gyergyóiak nem csak üdvözlik a kezdeményezést, hanem pártolják is, részt vesznek a felmérésben, kiépítésben egyaránt.