Évek kellenek még a birtokviszonyok tisztázására

A földek visszaszolgáltatásának befejezésével kapcsolatban az elmúlt években több egyeztetés is zajlott az illetékes intézményekkel, mégsem haladt megfelelően ez a folyamat – világított rá a lényegre az egyre többször szóba kerülő téma kapcsán Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor kiemelte, talán ma ez Románia egyik legégetőbb problémája, a fejlődés, a fejlesztések akadályozója. Elmondta, Hargita megye gazdáinak többsége nem tudja telekkönyvi dokumentumokkal igazolni, hogy ő a terület tulajdonosa, így csak birtoklója a földeknek. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, elsősorban a parcellázási tervek – ez a telekkönyvezést megelőző szakmai dokumentáció – elkészítésében kellene előrelépés történjen.

„Van egy országos és uniós költségvetésből finanszírozott program, amely részfinanszírozást biztosít a parcellázási tervek elkészítéséhez. Minden parcellára 60 lejes támogatást kap egy-egy önkormányzat. Több megyei polgármesteri hivatal is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt hónapokban. Idén indult a program, 2017 és 2020 között még folytatódik. Az elmúlt két hétben sikerült elérnünk a parlamentben, hogy ezek folytatható, többéves programok legyenek, hogy a szerződéseket tovább lehessen vinni addig, amíg a település teljes adminisztratív településére elkészülnek a parcellázási tervek” − részletezte a politikus. Kiemelte, ez tulajdonképpen az ingyenes telekkönyvezést jelenti: ha az említett tervek elkészülte után a visszaszolgáltatási dokumentumok rendben vannak, akkor azonnal telekkönyveztethető a terület annak a nevére, aki visszaigényelte. Amennyiben nem él a visszaigénylő, hagyatéki eljárás során lehet a leszármazottak nevére átírni a parcellákat.

„Azért, hogy a jelenlegi törvény ne akadályozza és ne veszélyeztesse a hosszú visszaszolgáltatási folyamatokat, Korodi Attila képviselővel azt javasoltuk, hogy a befejezésére meghatározott 2017. január 1-jei határidőt 2025. december végére módosítsák. A dátumot azért határoztuk meg ebben a formában, mert az Országos Telekkönyvezési Program szerint 2024-re fejeződne be a romániai parcellák telekkönyvezése. Ha a kormány, a telekkönyvi hivatal úgy érzi, hogy nem képes ezt a procedúrát korábban lezárni, akkor a gazdákat nem szabad az újraállamosítással riogatni azelőtt. Tisztességtelen tehát az a határidő, amit a PSD-s kormány felelősségvállalással begyömöszölt a törvénybe” − hangsúlyozta a szenátor utalva arra, hogy a 2013-ban megjelent 165-ös törvény 2015. december 31-ei határidőt szabott meg a birtoklevelek kiállítására (ezt később a Cioloş-kormány 2016 decemberére módosította), és leszögezi, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége veszi át. Az RMDSZ azt akarja, hogy ne évenként hosszabbítsák meg a határidőt, hanem a telekkönyvezési programot szem előtt tartva módosítsanak.

Rendbe kerülnek a földügyek

Csíkszentkirályon az országos program keretében sikerült a település ötezer hektárnyi területére elkészíteni a parcellázási tervet, jelenleg a megyei kataszteri hivatalnál van a dokumentáció, amelynek átvizsgálása után december elején kifüggesztik, hogy két hónapig bárki jelezhesse észrevételeit azzal kapcsolatban. Minden parcella új kataszteri számot kapott – avatott be Székely Ernő. A helyi polgármester előrebocsájtotta, a láttamozást követően a birtoklevéllel rendelkező tulajdonosok esetében azonnal elindítható a telekkönyvek kiállítása – a településen mindössze 80–90 parcella esetében nincs még kiállítva birtoklevél. Várhatóan tavaszra rendbe kerülnek a helyiek földügyei, egyelőre azonban még kérdéses számukra, hogy a rendszerváltás után vissza nem igényelt területeknek mi lesz a sorsa.

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke Dacian Cioloş miniszterelnöktől kérte, hogy még november folyamán sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítsák meg ezt a határidőt, mivel az erre vonatkozó előkészített törvénytervezetet nem sikerült elfogadtatni. Mivel nemcsak Székelyföldet érinti ez a visszás helyzet – több megyében nincsenek meg a parcellázási tervek –, így bíznak abban, hogy sor kerül a hosszabbításra – részletezte Tánczos Barna. Újra rámutatott, tisztességtelen megoldás lenne jövőtől a törvény által előírtak szerint eljárni a földek állami földalapba való visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Pozitív példaként kiemelte ugyanakkor Csíkszentkirályt, ahol elkészült már a teljes adminisztratív terület parcellázási terve.

Tánczos Barna az RMDSZ egy másik javaslatáról is beszámolt, miszerint az ország törvényeit, jogi keretét kell a kialakult helyzethez alakítani. Ennek értelmében az elbirtoklás intézményét újra kell gondolni, értelmezni. Meglátása szerint szükséges egy adminisztratív eljárás, amely révén az évtizedek óta használt területeket el lehet birtokolni, amennyiben az illető elbirtoklást nem óvja meg senki. Az óvási időszak végén be lehetne írni a telekkönyvbe az érintett személyt birtokosként, tulajdonosként. Az lenne a cél, hogy minden ilyen esetet ne bírósági úton kelljen elintézni. Ezt az eljárást lehetne használni a zsebszerződések hivatalossá tételére, illetve a rendszerváltás után be nem vallott területek tulajdonjogba helyezésére is.

Mint arról beszámoltunk, a 18-as földtörvény alapján „1991-ben, első megközelítésben a birtokba helyezést a törvényhozó 30 napra becsülte. Ez 25 év alatt sem fejeződött be” – emlékeztetett nyílt levélben a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete tavaly novemberben, amely 2015 októberében a nehézkesen haladó visszaszolgáltatás miatt tisztségéről való lemondására szólította fel a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetőjét, Sorin Truţăt. Az egyesület már akkor jelezte, hogy a 165-ös törvény által meghatározott időre nem sikerülhet elvégezni a hátralevő birtokba helyezéseket – jóslatuk beigazolódott. Amikor 2017. január elsejéig meghosszabbították a határidőt, Rákossy Botond József csíkszeredai földmérő szakember megkeresésünkre elmondta, nem tartják valószínűnek, hogy a hátralevő munkát el lehetne végezni egy esztendő alatt. Véleménye szerint, mivel a csíkszéki települések többsége a parcellázási tervek elkészítésében, illetve a birtoklevelek kiállításában még a folyamat elején jár, legalább öt-tíz évre lenne szükség a teljes tisztázásra.