Emlékezés a holokauszt áldozataira

A gyergyószentmiklósi vasútállomáson egy emléktábla elhelyezésével kezdődik a program pénteken déli 12 órakor. 13 órától egyházi ceremónia, megemlékező beszédek, kulturális program veszi kezdetét a zsinagógában, 14 órakor pedig a Vaskertes iskolában avatnak emléktáblát annak emlékére, hogy az iskolaépület szolgált utolsó szülőföldi szálláshelyül az 1944. május 5-én deportáltaknak.

Az emléknapot Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala, a Tarisznyás Márton Múzeum és a Hargita Megyei Prefektus Intézménye szervezi. „A román kormányzat is bekapcsolódott az emlékezésbe, a prefektúra közvetítésével sikerült összhangba hozni, hogy egy napon tartsuk meg a központi szervek és a helyiek programjait. A közös szervezés kapcsán párbeszéd alakulhat ki a helyi és a központi vezetés között, ez azért is lehet jó, mert városunkat többször is megvádolták azzal, hogy antiszemita akciókba bocsátkozott a Nyírő vagy a Wass Albert-megemlékezések kapcsán. Ezt a hecckampányt próbáljuk lebontani, ezért is tartom fontosnak, hogy május 9-én, éppen Európa Napján közösen tartjuk az emlékünnepséget” – fogalmazott a szervezés kapcsán Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója.

Tájékoztatott, a kormány részéről miniszterek lesznek jelen a pénteki eseményen, illetve valamennyi romániai zsidó szervezet képviselteti magát. Kegyeletteljes emlékezésre szólítja fel a Gyergyószentmiklós és a környező települések lakosságát, kérve, hogy minél nagyobb létszámban jelenjenek meg a programokon. „A hajdani gyergyói lakosság egy részére emlékezünk: nagyapáink szomszédairól, barátairól, munkatársairól. Ezért is szeretnénk, ha minél többen részt vennének. Emlékezésünk az emberségről, egymás elfogadásáról szól” – fogalmazott.

Gyergyóból ezer zsidót deportáltak

„Észak-Erdélyből 1944 május elején hurcolták el a zsidóságot. Többségük Auschwitzba került, voltak, akiket munkatáborokba, frontszolgálatra vittek. Gyergyószentmiklósról és a környező településekről összesen ezer magyar-zsidót vittek el” – foglalta össze a tragikus kimenetű történelmi esemény gyergyói vonatkozásait Csergő Tibor. Rámutatott, Gyergyószentmiklós múltjának egy rövid időszakához a zsidóság jelentősen hozzátartozott, az akkori 10-11 ezres lakosság 6-7 százalékát téve ki. „Az a tény, hogy a lakosság egy részét deportálták, haláltáborokba vitték, a háború mellett egy komoly érvágást jelentett Gyergyószentmiklósnak és a vidéknek. Ennek következtében ma ezer személy, illetve az ők lehetséges leszármazottjaik hiányoznak közülünk. Már csak három zsidó gyökerekkel rendelkező személy él Gyergyószentmiklóson” – mutatott rá Csergő.