Székelyföld faipari stratégiáját, illetve a szakoktatást fejlesztenék az ágazatban érdekelt felek és a hatóságok, a lehetséges megoldásokról, megvalósítandó projektekről szerdán Tusnádfürdőn tárgyaltak.
2015. február 19., 20:512015. február 19., 20:51
A konferenciát szervező sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter a Hargita és Kovászna megyei vállalkozókat, a közbirtokosságok, szakiskolák, valamint a megyei és városi önkormányzatok képviselőit hívta meg a találkozóra, ahol abban egyeztek meg, hogy nyárig közösen összeállítanak egy listát az igényekről, amit majd a kormány elé terjesztenek.
Kádár Rezső, a Pro Wood menedzsere kifejtette: a következő hónapokban felmérést készítenek a cégek, erdőtulajdonosok és iskolaigazgatók körében, ennek nyomán feltérképezik és összesítik a hiányosságokat, illetve az ágazatban érdekeltek elvárásait.
Bagoly Miklós, a Kovászna megyei ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke rámutatott: a székelyföldi faipar versenyelőnyben volt a nyugati piacon a jó minőségű nyersanyagnak, valamint az olcsó és képzett munkaerőnek köszönhetően, de az elsőbbséget már régen elveszítette a térség, ezért sürgősen korszerűsíteni kell a szakoktatást.
Mind a Hargita, mind a Kovászna megyei iskolaigazgatók ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a fiatalok nem akarnak szakmát tanulni: a szakiskolákba iratkozóknak mindössze 5 százaléka választja tudatosan a mesterséget, a többiek azért kerülnek oda, mert nem jutnak be a gimnáziumba, holott elmondásuk szerint a közepes képességű diákok az elméleti iskolákban csak bukdácsolnak, a szakiskolában pedig jobban odafigyelnének rájuk.
Az igazgatók rámutattak: még a 200 lejes állami ösztöndíj sem vonzó, a szakiskolák diákjainak 30–40 százaléka hiányzás miatt elveszíti a támogatást. A felszólalók úgy vélték: az elmúlt tíz évben fokozatosan romlott a szakoktatás minősége, és egyre több mester vonul nyugdíjba.
A szakemberek ugyanakkor elismerték, hogy a cégeknek is vállalniuk kell a felelősséget a kialakult helyzetért: a gyakorlatozó fiatal sok esetben évekig csak forgácsot seper a műhelyben, nincs sikerélménye, ezért az iskola után nem is akar az ágazatban maradni. Bagoly Miklós kifejtette: a vállalkozók azt tervezik, hogy szülőértekezleteken ismertetik a mesterség előnyeit, főként azokba a falvakba látogatnának el, ahol már működik faipari vállalkozás.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyek megtartása és újak teremtése érdekében minél több fát kell helyben feldolgozni. Hargita megye fejlesztési stratégiájában külön fejezetet szentelnek a faiparnak.
„Közvetve tudjuk támogatni az ágazatot, például a középítkezéseknél előnyben részesítjük azokat a terveket, amelyekben faanyagot is használnak, hiszen miközben importáljuk a téglát, vasat és más építőanyagokat, exportáljuk a fát” – fejtette ki a megyei tanácselnök. Hozzátette: a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetni, példaként a Hargita Megyei Művészeti Népiskolát említette, ahol ácsokat képeznek.
A konferencián kiderült: a Hargita megyei önkormányzat az egész Székelyföldre kiterjedő tanulmányt készít, már össze is gyűjtötték a Kovászna és a Hargita megyei adatokat, a továbbiakban Maros megyében térképezik fel a helyzetet. Az eddigi elemzésből kiderült: Hargita megyében 4168-an dolgoznak a faiparban, Kovászna megyében 4935-en, a bútorgyártó szektor pedig Hargita megyében 2486, Kovászna megyében 545 személyt foglalkoztat.
Borboly hangsúlyozta: ha minden feldolgozatlan faanyagot exportálnának, több ezer munkahely szűnne meg a térségben. Az elemzés szerint a két megyében tevékenykedő faipari vállalkozók 800 ezer köbméter faanyagot igényelnek évente, és több mint tízezer személyt foglalkoztatnak – egy multinacionális cég ugyanennyi fát dolgoz fel mindössze 600 alkalmazottal.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.
Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
Érdemes feljegyeznünk a naptárunkba augusztus utolsó szombatját: Magyarország legsikeresebb rockoperájának egyedülálló koncertváltozata érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe. A koncerten a részvétel ingyenes.
A csíkszeredai fizetős parkolási övezetek több lakóövezetre történő kiterjesztéséről hirdetnek majd közvitát, amely megelőzi az önkormányzati képviselő-testület erre vonatkozó döntését. A változtatások lakossági igények alapján történnek.
Országos szinten az utolsók között volt a Hargita megyei könyvtár, amely nem rendelkezett saját épülettel. Mostantól azonban állandó „otthonra” lelt az intézmény, ugyanis hétfőn aláírta Hargita Megye Tanácsa a könyvtár épületére az adásvételi szerződést.
Összeütközött egy motorkerékpár és egy személygépkocsi Csíkszentkirály közelében hétfőn reggel. A baleset következtében a motoros megsérült, kórházba szállították.
szóljon hozzá!