Az, hogy nem beszélnek róla, még nem jelenti, hogy nincs munkahelyi zaklatás

A munkahelyi megfélemlítést, az úgynevezett bullying és mobbing jelenséget szorítaná vissza az a törvénytervezet, amelyet nemrég nyújtottak be a szenátusban. Ennek értelmében a munkatársakkal szembeni agressziót fegyelmi kihágásnak minősítenék azon cégek esetében, amelyeknek több mint ötven alkalmazottjuk van, illetve az állami intézmények esetében is. Így a verbális zaklatást, az erőszakosságot, a fenyegetéseket, a kényszerítést, a megfélemlítést, az erőfölény fitogtatását és a pszichoterrort a munkáltató köteles lesz vétségként belefoglalni a cégek belső rendszabályzatába, és köteles lesz megbüntetni a kihágást elkövetőket.

Erőszakos munkahelyi viselkedésre eddig egyetlen panasz sem érkezett a Hargita Megyei Területi Munkafelügyelőséghez – tudtuk meg Daniela Bortoştól. A munkafelügyelőség jogtanácsosa szerint 78 panasz van jelenleg feldolgozás alatt, de mindegyik fizetéssel kapcsolatos problémákról szól. Elmondta, hogy bár sem telefonon, sem írásban nem érkezett munkahelyi zaklatásra vagy erőszakosságra vonatkozó panasz, ez nem jelenti azt, hogy a módszeres megalázás nem létezik, csak az alkalmazottak hallgatnak, nem tesznek feljelentést. A jogtanácsos úgy véli, az is lehetséges, hogy a cégen belül megoldják az ilyen jellegű problémákat, de feltételezhető, hogy inkább a félelem miatt nem mernek lépni az áldozatok.

Ugyanakkor az is gond, hogy a munkahelyi zaklatást nehéz bizonyítani, mivel a felvételeket a hatóságok csak irányadóként fogadják el, de legtöbb esetben nem is minősítik bizonyítéknak, és az ilyen esetek rendszerint nem szemtanúk előtt zajlanak, akik igazolhatnák a zaklatás tényét. Az is elbátortalaníthatja az áldozatokat, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabály nem határozza meg pontosan, mi minősül bullyingnak vagy mobbingnak, vagyis általánosan bármiféle zaklatásnak.

Az utóbbi időben nem volt ilyen jellegű feljelentés, közölte érdeklődésünkre a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, de az esetleges áldozatoknak azt tanácsolta, hogy ilyen esetekben forduljanak a hatóságokhoz. Gheorghe Filip elismerte, hogy a zaklatást nehéz bizonyítani, de hozzátette, még egy sikertelen nyomozás is visszatarthatja az agresszort a későbbiek elkövetésétől. „Mindenképp érdemes feljelentést tenni, hiszen egy kivizsgálás akár már a kezdeti szakaszában is elbátortalaníthatja az esetleges agresszorokat, így nem fokozódhat tovább az erőszakosság” – mondta.

Bullying

A bullying angol kifejezésre még nincs általánosan elfogadott magyar fordítás, egyelőre csak körülírni lehet a jelenséget. Hasonló értelemben használják a jelenségre a bántalmazást, a zsarnokoskodást, a módszeres megalázást, de jelentheti az érzelmi, szóbeli és fizikai agressziót, az erőfölény fitogtatását és a zaklatást is. Dan Olweus norvég kutató úgy határozza meg a jelenséget, mint amikor valaki ismételten és hosszabb időn át negatív cselekedeteknek van kitéve egy vagy több személy által.