
Fotó: illusztracio
Idén kissé megkésve kezdődött a szigorúan védett vadak – medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák – számának felmérését célzó terepmunka Hargita megyében, de a vadászterületek felét már bejárták a becslést végző szakembercsoportok.
2014. április 18., 11:232014. április 18., 11:23
2014. április 18., 12:172014. április 18., 12:17
Április elején, a megszokotthoz képest kissé megkésett időpontban kapott jóváhagyást a környezetvédelmi minisztériumtól a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség az éves vadszámbecslés megkezdésére. A késedelem okát nem tudni, de azóta már a Hargita megyei vadászterületek felén elvégezték a terepmunkákat, vagyis a védettvad-populációk felmérését a környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok.
Mivel a téli hótakaró már elolvadt a becslés kezdetére, a hóban történő nyomolvasásra nem hagyatkozhattak a szakemberek, így lényegében mindegy volt, hogy milyen irányban kezdenek a munkához a hegyvidéki és sík területek között: a dombvidéken és a mélyebben fekvő területeken is jártak már – tudtuk meg Both Józseftől, a megyei környezetvédelmi ügynökség osztályvezetőjétől.
A megyében élő szigorúan védett vadak, a medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák számának felmérése során az elmúlt években több szokatlan jelenségre is felfigyeltek a szakemberek. Azt tapasztalták például, hogy egyre több az olyan medve, amely a telet is a dombvidéken tölti, nem megy fel a Hargitára, ugyanis az alacsonyabban fekvő területeken, a kukoricásokban és gyümölcsösökben késő őszig van mit enniük. Többhetes megfigyelések során ugyanakkor azt is észlelték, hogy a megyében élő farkasok étrendjébe bekerültek a lakott településekről kimerészkedő kóbor kutyák, ezek ugyanis könnyű prédát jelentenek számukra.
Ezek a jelenségek továbbra is fennállnak, mondta el a környezetvédelmi ügynökség szakembere, de részletekkel nem tudott szolgálni, hiszen még nem ért véget az idei vadszámbecslés.
Medvéből van a legtöbb
Egyébként a hó elolvadása miatt nehezebb elvégezni a felmérést, többet kell járniuk a szakembereknek, a nyomolvasást pedig a sárosabb, dagonyázó helyeken alkalmazzák, illetve a vadetetők környékén – mondta el Both József. A medvék számát viszont már pontosabban fel tudják becsülni, mint évekkel korábban, ugyanis a Life Ursus projekt keretében immár negyedik éve új módszereket is bevetnek a populáció felmérésénél: például több vadászterületen már kamerákat is használnak, egy másik módszer lényege pedig az, hogy egy kijelölt területen többször is megszámlálják az átjáró medvéket. Ezeket a módszereket azonban egyelőre nem hagyta jóvá a szakminisztérium.
Az éves vadszámbecslés a hónap végén fejeződik be. A korábbi évek adatai szerint a szigorúan védett vadak közül a medve a leggyakoribb a megyében, számuk 800 és 1000 között lehet, a farkasok és vadmacskák száma fajonként nagyjából 400 körüli, míg hiúzból van a legkevesebb a megye vadászterületein, a populáció egyedszáma 200 körül lehet.
Táncelőadás, ünnepi hangverseny és filmvetítés is szerepel a csíkszeredai Magyar Kultúra Napja programsorozatában január 22. és 24. között.
Látványos és ritka természeti jelenséget figyelhettünk meg hétfő éjszaka az ország több pontján, köztük a Madarasi Hargitán is: az erős geomágneses vihar következtében az északi fény Székelyföldről is láthatóvá vált.
Tetemes összeget kell hozzárendelnie a megnyert pályázati forrásokhoz Csíkszereda önkormányzatának, hogy felújíthassa a Nagy István festő sétány teljes lakóövezetét. Hétfőn rendkívüli tanácsülésen módosították a munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát.
Közel harminc évnyi tevékenység után megszűnik a tapolcai részen kutyamenhelyet is üzemeltető csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány – jelentette be Facebook-oldalán maga a szervezet. Az okról egyelőre nem közöltek konkrétumot.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
szóljon hozzá!